Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Miért a spiritualitás a kiutunk?

„Mindenki spirituális úton jár; Csak a legtöbb ember nem tud róla.” – Marianne Williamson

 

Amikor arra gondolunk, hogy milyen „spirituálisnak” lenni, a legvalószínűbb, hogy képek kusza összevisszasága kúszik be az elménkbe. Néhányan a vallási relikviákra gondolhatnak, néhányan ülve meditáló buddhista szerzetesekre, míg mások kristályokkal körbevett és füstölőt égető „új-kori” (new-age-es) hippikre asszociálnak. Függetlenül attól, hogy melyik típusra is gondolunk, a társadalomnak kétségtelenül a nagy része mindenáron menekül a „spirituális” címkétől.

 

Az attól való félelem tévképzete váltja ezt ki, hogy a spiritualitás együtt jár azzal, hogy el kell adnunk minden holminkat, ott kell hagynunk a munkánkat, Indiába kell utaznunk és egész hátralévő életünkben meditálnunk kell. Avagy, talán arra is gondolhatunk, hogy el kell kezdenünk memorizálni a Biblia szakaszait és ki kell állnunk az utcasarokra a „Jézus szeret” jelekkel. Mindazonáltal, a legtöbb ember nincs tudatában annak, hogy egész élete folyamán egy spirituális ösvényen megy végig, s a kérdés csupán annyi, hogy vajon ezt felfogja-e vagy sem.

 

Igazából, nem volt egyetlen pillanat sem az éberen eltöltött életidőnkben, amely elkülönült volna a szellemünktől, illetve a lelkünktől, de lehetetlen is lenne elválasztódni tőle, mivelhogy mi egyek vagyunk azzal. Ebben az elszomorító állapotban oly sokan vannak olyanok, akik elveszítették a kapcsolatukat a lelkükkel, ugyanakkor viszont a lelkük kivételével már annyi rengeteg mindennel próbálnak kapcsolatba lépni csak azért, hogy békére, boldogságra leljenek, s megváltoztathassák az életüket. Ezek olyan embertípusok, akik még több tevékenységbe, kapcsolatba vetik bele magukat, vagy még több anyagi javat halmoznak fel azért, hogy megszabaduljanak a nyugtalanságuktól és a kényelmetlenségüktől. Vagy túl hátborzongatónak, vagy túl nehéznek, vagy túl megerőltetőnek tűnik annak a gondolata, hogy spirituálisak legyünk, ezért nem szakítunk rá időt.

 

Felirat magyarul: Nem emberi lények vagyunk spirituális élményekkel, hanem spirituális lények vagyunk emberi élményekkel.
http://fractalenlightenment.com/

 

Mindazok, akik időt szentelnek arra, hogy kapcsolatba kerüljenek a lelkükkel, egy ráébredés történik az életükben. A lelkünkkel kialakított kapcsolat nem csak a leggyorsabb útja a boldogság és az igazán tartós béke megtalálásának, hanem valójában az EGYETLEN módja. Igen, az elképzelhető szomorúságból, haragból, neheztelésből, bűntudatból, függőségből, szenvedésből és más egyéb szörnyű körülményből való egyetlen kivezető út az, ha visszaállítjuk a lelkünkkel való kapcsolatunkat…, hogy spirituálisak lehessünk. Így már csupán egy kérdés maradt hátra: mi jelent igazából spirituálisnak lenni?

 

„A spirituális életforma nem von el a világtól, hanem mélyebbre vezet benne.” – Henri J. M. Nouwen

 

Bárki lehet spirituális. Nem számít, hogy egy nagy vállalat vezérigazgatója, vagy hajléktalan, börtönben van, humorista vagy épp atléta, a lélekkel való kapcsolat mindenkinél működésbe léphet. Nemcsak hogy mindenki spirituális, ráadásul minden tevékenységünkre igaz, hogy spirituális. A csillagok nézése és az, hogy ambiciózusak vagyunk és célokat tűzünk ki magunk elé, egyaránt lehet egy spirituális élmény, amennyiben lehetővé tesszük a magunk számára, hogy az legyen. Ez mind egy dologra összpontosul, mégpedig a jelen pillanatra, amit hívnak még éberségnek, tudatosságnak, tudatnak és valószínűleg még számos más dolognak.

 

Ahogyan egy ember „jelen” tud lenni úgy, hogy közben a mindennapi ténykedéseit végzi, úgy tudja majd átalakítani a szeretetét és belevinni ezekbe a dolgokba.  Amikor jelen vagyunk, akkor a pillanatban vagyunk. Nem a fejünkben vagyunk, a tegnapon vagy a holnapon gondolkodva, vagy hogy mi legyen vacsorára, hanem szó szerint bármit is csinálunk, azt a nélkül tesszük, hogy egy történetet találnák ki hozzá/róla, illetve gondolatokat társítanánk hozzá a távoli múltból vagy a jövőből.

 

Felirat: Minden spirituális.
http://fractalenlightenment.com/

 

Ez a jelenlét mélyebbre vezet az általunk átélt világba. Élénkebben látjuk a dolgokat, gazdagabban érezzük a dolgok ízét, a zene még több örömet okoz a számunkra, és még a feltehetően „kínzó” tapasztalatok is valamiféle örömmel ajándékoznak meg, mivel ahelyett, hogy az elménk párbeszédét hallgatnánk, ami elmeséli nekünk, hogy egy tapasztalat mennyire szörnyű, mi csupán belehelyezkedünk az érzésbe, ami csakhamar önmagától oszlik fel.

 

Miután valamennyi ideig gyakoroltuk már az életünkben való jelenlétet, automatikusan egyre többször fogjuk magunkat ebben az állapotban találni, mely következésképpen elkezdi megnyugtatni az elme csacsogását. Megszabadulva attól, hogy az elménk minden dolgot „jó” vagy „rossz” címkével lát el, könnyebben tudunk sodródni életünk eseményeivel anélkül, hogy ellenállnánk azoknak, mivel elhisszük, hogy ez egy nemkívánatos dolog. Amikor a jelenlét szót spirituális kontextusba helyezzük, akkor felismerjük, hogy bárki bármit is csinál, az technikailag „spirituális” élmény lehet.

 

Így aztán igaz, hogy az ember minél inkább a jelen pillanatban van, annál inkább valószínű, hogy elkerüli az egészségtelen magatartást, szokásokat és tevékenységeket, ugyanakkor minden szakmai vonatkozásban a jelen pillanat bármelyik helyzetben alkalmazható.

 

„A nagy tudatosság lassacskán, apránként alakul ki. A spirituális fejlődés ösvénye egy élethosszig tartó út. A spirituális erő megtapasztalása alapvetően egy örömteli dolog.” – M. Scott

 

Felirat: „Az emberek különféle utakat járnak a beteljesedést és a boldogságot keresve. Csak mert nem vagyunk az utunkon, még nem jelenti azt, hogy elvesztünk volna.” – Dalai Láma
http://fractalenlightenment.com/

 

Akár a vallás, akár a meditáció, akár a magunk erejéből történő boldogulásról szóló könyvek olvasása, akár a hobbink vagy a szenvedélyünk űzése, netán egy újfajta egészséges életstílus mellett tesszük le a voksunkat, egy dolog bizonyos: a spiritualitás és a jelenlét megtalálása egy unikális élmény minden egyes ember számára. Valószínűleg ez az életünkben az egyik olyan egyedi dolog, amely mindent felölel, sőt még a nemlétet is.

 

Bár technikailag nincs célvonal a spirituális ösvényen, mégis minél hamarabb lép kapcsolatba egy ember a saját egyéniségével és tudatosságával – akár spirituálisnak tartja magát, akár nem –, annál hamarabb fog keresztüllátni a boldogtalanság és a stressz illúzióján, s kezd rálelni a szeretetre, a boldogságra, a békére és a szenvedélyre (a dolgok élvezetére, amely mindig egy jó dolog).

 

Forrás: http://fractalenlightenment.com/

Fordította: Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..