Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Miért tagadják a tudósok a pszichikai jelenségeket

Az olyan filmek, mint amilyen az „Inception”, „Waking Life” és a nemrégiben megjelent „John Dies at the End”, valamint a „Now you see me”, valójában értelmezhetetlenek anélkül, hogy elfogadnánk a megmagyarázhatatlan jelenségek érvényességét. Ennek ellenére a legtöbb ember – beleértve a legtöbb tudóst is – nincs tisztában a pszichikai jelenségekre adott meggyőző tudományos bizonyítékok sokaságával, amelyekhez több mint egy évszázadnyi parapszichológiai kutatás vezetett el. Régészeti felfedezések ezrei szintén azt sugallják, hogy a történelem előtti időkben ilyen jelenségek léteztek.

 

content.time.com

 

Gondosan ellenőrzött tanulmányok százai – amelyek során a pszi-kutatók folyamatosan újratervezik a kísérleteiket azért, hogy kritikusaik észrevételeinek eleget tegyenek – olyan eredményekhez vezettek, amelyek statisztikailag jelentős hatásokat igazoltak vissza a pszi-jelenségek tekintetében, különösen a telepátia, a prekogníció és a pszichokinézis vonatkozásában.

 

Rupert Sheldrake biológus, Vilaynur Ramachandran neurológus, Dean Radin  fizikus e terület modern tudományos úttörőinek számít, s ők tartanak beszédet a pszichikai jelenségekre vonatkozó, meggyőző erejű bizonyítékokról, melyek között az is szerepel, hogy az elméink között nagyobb az összekapcsoltság, mint azt korábban feltételezték.

 

Ezeknek a nézőpontoknak akkor vannak drámai következményei, amikor a világnézeteink kiinduló pontjaivá válnak, amikor meghatározzuk a határainkat és azt, ahogyan a kihalás folyamatát szemléljük.

 

http://1.bp.blogspot.com/_

 

Radin szerint ennek a kutatásnak a meta-analízise azt bizonyítja, hogy az ezen tanulmányokból fakadó pozitív eredmények jelentősek és a valószínűségük milliárd az egyhez. A Princeton University, a Stanford Research Institute, a Duke University, az Institute of Noetic Science valamint az amerikai és az orosz kormányzat, ill. számos más tiszteletre méltó intézmény több éves kutatást szánt az olyan rejtélyes jelenségek vizsgálatára, mint amilyen a távolba látás és a szuperkatonák létrehozása, ugyanakkor a konvencionális tudomány zavarba jön akkor, amikor az ilyen eredményeket kell megmagyarázni.

 

A kutatás hitelességét érintő kérdés egy nagyon mélyen gyökerező, egyfajta zsigeri előítéleten alapul és ebben semmi újdonság nincs. Ha elolvassuk azokat a megjegyzéseket, amelyeket a tudósok az 1880-as és 1890-es évekbeli kezdetleges pszichikai kutatásokról mondtak, akkor azok éppen olyan tudatlanok voltak, mint amilyen szavakkal manapság illetjük azokat. Ennek oka elsősorban ideológiai. A tudósok többsége elkötelezett a materialista ideológia irányába, mivel nem képesek elképzelni egy olyan világot, amely más módon is létezhetne.

 

Lényegében a tudósok azt gondolják, hogy az elme és az agy egy és ugyanaz a dolog. Az elme semmi egyéb, mint az agy, illetve az agyi aktivitás, ebből pedig az következik, hogy minden a fejen belül zajlik. Ekképpen minden olyan dolog, mint amilyen a telepátia, a tisztánlátás és az ehhez hasonlók, amelyek előfeltételezik, hogy mentális interferenciák működhetnek az agy térbeli határain túl, egyszerűen nem illeszkednek a világról alkotott mechanikus képbe, emiatt elutasítják azokat.

 

http://api.ning.com/

 

Nagyon is jól ismert emberi hajlam, hogy minden olyan dolgot figyelmen kívül hagyjunk, vagy visszautasítsunk, amelyek nem illenek a világképünkbe. Ez újra és újra megtörtént már a tudomány történetében. Végül a bizonyíték győzedelmeskedni szokott, de a pszichikai jelenségek esetében ez a tagadás még továbbra is meglehetősen erős.

 

Ez a viselkedés rokonítható a Galilei idejében élt bíborosok viselkedésével, akik nem hitték el, hogy a Holdon lehetnek kráterek, így nem kívántak belenézni Galilei teleszkópjába, amely bebizonyította, hogy léteznek. Ehhez hasonlóan a XIX. században az olyan kreacionistáknak, akik nem szerettek volna hinni az evolúció elméletében, ki kellett magyarázniuk a fosszíliák létezését, sőt a legextrémebb esetben azzal magyarázták, hogy Isten helyezte oda azokat, hogy próbára tegye a hitüket.

 

Ez egy különösen korlátolt hiedelemrendszeren alapult, egy olyanon, amelyet a XVIII. század utolsó éveiben fejlesztettek ki még azelőtt, hogy többet tudtunk volna a génekről, az elektromosságról és a mágnesességről, s természetesen még az előtt, hogy az atomelméletről és a kvantumos „nem helyhez kötöttségről” tudomást szereztünk volna. Ez valójában az 1790-es évek felvilágosodás-korabeli racionalizmusának egyik változata.

 

A felvilágosodás racionalistái abban hittek, hogy a tudománynak és az észnek el kellene söpörnie a vallást, a dogmákat és a babonát. Ez egy ideológiai és társadalmi terv volt. Sok szempontból ez egy liberalizáció volt, ugyanakkor egy fontos dolog is. Mindannyian ennek vagyunk a haszonélvezői, azonban ez mára egy korlátozó dogmatizmussá vált, ugyanakkor pedig a tudomány már hosszú utat tett meg a XVIII. század óta.

 

Akkoriban a mező-jelenségek ismeretlenek voltak. Sok olyan jelenség, amelyet babonaként tartottak számon – mint a pszichikai jelenségek –, nagyon is léteznek, s megmagyarázhatóak az olyan mezőfogalmakkal, mint amilyeneket Rupert Sheldrake pompásan megalkotott.

 

 

 

Sheldrake a következőt mondja: „Úgy vélem, hogy a fizikai világban ténylegesen ezek (mármint a mezők) tükröződnek, amennyire mi azt tudjuk, a modern fizika révén, illetve azon elvek alapján, amelyek az univerzumban található valamennyi anyag alapjául szolgálnak, melyek a mezők formáló aspektusai. Minden a mezők révén formálódik ki. Gravitációs mező alakítja ki az egész univerzumot. Kvantummezők formálják meg az atomokat és az elektromágneses mezők alakítják ki a molekulákat. A morfikus mező hozza létre az organizmusokat, a társadalmi csoportok elrendeződését, és így tovább. Mindezek a mezők adják a természet számára a formát és a rendet, s létezik egy olyan energia, amely a természet mozgató elve. Ily módon történnek meg, változnak és alakulnak át a dolgok. Ez a működési elv.”

 

Ezeknek a jelenségeknek az egyetlen értelmezési módja az aktualizációjuk (életbe léptetése) egyidejűleg az olyan információs és idegi rendszerekben, amelyek a téridőben egymástól el vannak választva egy általános nem lokális tartomány révén.

 

Amint többen fogunk tudni a nem helyhez kötöttség fizikájáról, amely valójában a Einstein-Padolski-Rosen egyenletnek a Bell-teorémának a kidolgozása, akkor közelebb kerülünk ahhoz, hogy meg tudjuk magyarázni és érteni ezeknek a véletlen előfordulásoknak a mechanizmusát.

 

Az ún. telepátiára, prekognícióra, előző életekre való visszaemlékezésre és próféciákra vonatkozó bizonyítékok – amennyiben igaznak bizonyulnak – példák egy rendkívüli, mögöttes, nem lokális mezőből származó, eltérő idegrendszerekben lévő információk egyidejű aktualizációjára.

 

Amennyire magukkal ragadóak a pszichikai jelenségekre irányuló kutatások, annyira ellentmondásosak is. Bár a Sheldrake és David J Brown által vezetett kutatások kiderítették, hogy a népesség kb. 78 %-nak volt már megmagyarázhatatlan „pszichikai” élménye – figyelemre méltó egybeesések, rejtélyes előérzetek, jövőt érzékelő álmok és látszólag telepatikus kommunikáció –, és a tudományos bizonyítékok is alátámasztják az efféle élmények érvényességét, ennek ellenére sok tudós nincs tisztában ezzel a bizonyítékkal és úgy véli, hogy lehetetlen az agyból-agyba történő közvetlen kommunikáció, illetve szerintük a pszichikai jelenségeknek nincs realitásuk.

 

Amikor Sheldrake és Brown azt tanulmányozta, hogy vajon a házi kedvencek képesek-e előre érzékelni saját gazdáik érkezését valamilyen, a tudomány által nem könnyen magyarázható módon, akkor úgy szemlélték a telepátia jelenségét, mintha az a természetes világ része volna, vagyis egy olyan alkalmazkodó képesség, amely a természetes szelekció folyamán fejlődött ki, mint bármely más biológiai vonás. Ugyanakkor ez a szemléletmód szokatlan a tudományos közösségben.

 

Ez a nem tudás egy olyan hatalmas erőt képvisel, amely képes egy tudományos paradigmát tudósok generációin át fenntartani még akkor is, ha valamennyi összegyűjtött bizonyíték mást sugall, és ez elgondolkoztat engem: Vajon az elképzeléseink és a feltevéseink hogyan képesek leszűkíteni mindazt a nézetrendszert, ami alapján a világot megtapasztaljuk?

 

Ezt igazolandó, vizsgáljuk meg, hogy a két legszókimondóbb ateista mennyire rendíthetetlenül ellenzi az összekapcsoltság eme teóriáját, illetve helyette úgy döntenek, hogy mindent racionalizálnak, illetve mindent leegyszerűsítenek egy zsákban lévő trükk szintjére.

 

Forrás: http://www.wakingtimes.com/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..