Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Miért törölték ki majdnem Hatsepszut fáraót a történelemből?

Vajon Hatsepszut királynőt miért akarták szinte kiradírozni a történelemből? Hatsepszut királynő olyan figyelemre méltó asszony volt, aki legalább annyira sikeres volt, mint amennyire erős.

 

Mindazonáltal, bizonyos dolgok miatt úgy tűnik, hogy szándékosan megfeledkeztek róla.

 

Hatsepszut az egyiptomiak 18. dinasztiájának az ötödik fáraója volt. I.e. 1478-ban lépett Egyiptom trónjára. A hivatalos források szerint annak a III. Tutmózisznak volt a társuralkodója, aki egy évvel korábban még gyerekként lépett a trónra.

 

Ez volt Egyiptom virágkora és hatalmasságának érája. Amikor Hatsepszut 20 éves lett és férje-bátyja eltávozott, azonnal a legmagasabb rangú tisztségre nevezte ki magát az országban egy sor olyan agyafúrt stratégiát latba vetve, amelyek segítségével fölébe tudott kerekedni az eredetileg trónra szánt kiskorú fiú támogatóinak.

 

A Metropolitan Múzeumban kiállított Hatsepszut-szobor

 

Kara Cooney, az UCLA egyiptológusa, új könyvében, amely A nő, aki király lett: Hatsepszut hatalomra jutása az ókori Egyiptomban címet viseli, világos rálátást kínál arra, hogy a fiatal Hatsepszut hogyan került hatalomra és kifejti, miért fogadták gyanakvással az erőskezű női uralkodókat, ami pedig abba torkollott, hogy szinte a történelemből is eltüntették Hatsepszut uralkodását.

 

A Good magazinnak adott egyik interjújában Cooney feltárja, hogy ez az erős női vezető miként is vált „királlyá”.

 

Cooney így ír erről:

 

Miért kellene tudnunk Hatsepszutról?

 

Ő volt az egyetlen nő az ókorban, aki jobb körülményeket hagyott maga után, mint amilyeneket talált. Más katonai hatalommal rendelkező asszonyok válságokat és katasztrófákat hoztak. Hatsepszut mindent helyesen vitt véghez, s minden megfelelően működött a regnálása alatt. Nem voltak orgyilkosságok, csak jólét volt. Valójában egyesek azzal vádolták meg, hogy gazdagságából sokat eltékozolt.

 

Miért nem rendelkezik hagyományos névvel?

 

Sikerének oka éppen abban rejlik, ami miatt nem emlékszünk rá. Mi még mindig ambivalens módon gondolkodunk a hatalommal rendelkező nőkről.

 

Egy olyan nő, aki sikereket ér el, automatikusan gyanússá válik – feltételezzük, hogy csak magával és szűk családi körével fog törődni ahelyett, hogy képes lenne nagy horderejű politikai döntéseket meghozni.

 

A becsvágyó női vezetőket általában azzal szokták befeketíteni a történelemben, hogy cinkos és cselszövő femme fatale-ok (a végzet asszonyai), akik ostobán elnyomják a körülöttük lévő férfiakat.

 

Jelenleg a Fortune 500 vezérigazgatója közül mindösszesen 5,2 százalék nő és a Kongresszus tagjai közül körülbelül minden ötödik személy nő. Ezek a tények. A nőknek manapság roppant nehéz politikai hatalomhoz jutni.

 

Meg tudnánk nevezni Hatsepszut sikerei közül néhányat?

 

A Kúsként is ismert Núbiában folytatott háborúi jövedelmezőknek bizonyultak. Núbia neve azt jelenti, hogy az „arany földje”. Hatsepszut leverte a núbiai lázadásokat és biztosította az aranybányák felé vezető utat.

 

Több emlékművet építtetett, mint bármelyik elődje. Ezek kőből készült templomok voltak. Egy király sem emelt olyan kő templomokat, mint ő. Tett arról, hogy örök nyomot hagyjon ezeken a szentséges építményeken.

 

 

Ugyanakkor sok mindenkinek teremtett munkalehetőséget. Érdekében állt, hogy minél többen élvezzék a jólétet, s több olyan címet hozott létre, amely révén az emberek saját bevételekhez tudtak jutni.  Lenyűgöző volt az a gazdagság, amit létrehozott és a saját elitje felé irányított. Ő megosztotta a hatalmát és ettől még erősebbé vált az ország.

 

Ami a hatalmát illető, hogyan tett szert Hatsepszut ekkora uralomra?

 

Minden személyes döntését ideológiákkal és idealizmussal álcázta – ez a nőszemély ravasz, okos és számító volt.

 

Férje, aki egyúttal a bátyja is volt, Alsó- és Felső-Egyiptom királya, fiatalon elhunyt, így Hatsepszut egy sikeres harcos király leánya volt. Bevonták a kormányzásba és csak kevesen értették, hogy mi módon tudta királynővé válásának szokatlanságát érvényre juttatni. Ennek ellenére elérte, hogy mindenki elhiggye, hogy ez az érdekét szolgálja. Politikai szempontból körültekintően gondolkodott, s nagyon jó diplomata volt. Elnézve a szobrokon és a domborműveken található szövegeket, hatalmi játszmáit azzal burkolta be, hogy „az istenek kérték tőlem, hogy ekként cselekedjek”. Sohasem mondta, hogy „én ezt akarom”.

 

Valójában, papnőként Istent az atyjának szólította és azt vallotta, hogy az isteni magot az édesanyjába plántálták.

 

A leghosszabb ideig uralkodó egyiptomi fáraónő magával ragadó életrajza és vakmerő hatalomra kerülésének története

 

Az a Hatsepszut, aki egy, az egyiptomi trónt bitorló tábornok lányaként látta meg a napvilágot és a korábbi dinasztiákhoz anyai ágon kapcsolódott, privilegizált pozícióba született a királyi udvarba, s elvárták tőle, hogy majd olyan fiúknak adjon életet, akik törvényesíteni fogják atyja családjának uralmát.

Az, hogy nem adott fiú örökösnek életet, végül is egy olyan sorsszerű fordulatnak bizonyult, amely kikövezte a kevéssé valószínűsíthető uralkodói útját transzvesztita öltözködésű királyként. Épp húsz esztendős múlt, amikor Hatsepszutot fáraóvá avatták egy minden részletre kiterjedő koronázási szertartás során, amely trónt adományozott számára III. Tutmózis társuralkodójaként, aki pedig egy olyan gyerekkirály volt, akinek Hatsepszut nevű édesanyja azért járt túl az eszén, hogy a trónt elfoglalhassa.

Hatsepszut mesteri stratéga volt, aki politikai hatalmi játszmáit hol a vallásosság, hol a szexuális találékonyság fátylába burkolta. Éppen úgy, mint ahogyan a mai nőknek is szembe kell nézniük azokkal a társadalmi akadályokkal, amelyeket legyőzve a férfiakkal megegyező hatalmat (tekintélyt) érhetnek el. Hatsepszut fondorlatosan mozgatta a hatalom emelő karjait annak érdekében, hogy Egyiptom második fáraónőjévé válhasson.

 

Hatsepszut útja a királyi gyerekszobától a hatalom legfelső csúcsáig ívelt, s hatalma az ókori Egyiptom leggazdagabb építészeti periódusát jelentette. A tudósok sokáig tanakodtak azon, hogy vajon miért rombolták le az emlékműveit a halálát követő alig néhány évtizedben, majdnem elpusztítva ezzel a példátlan uralkodásának bizonyítékait.

A műemlékek felhasználásával gazdag elbeszélő történelmet rakott össze és vetett papírra Kara Cooney egyiptológus. Ő figyelemre méltó magyarázatot kínál arra, hogyan szilárdította meg gyorsan, mégis módszeresen a hatalmát Hatsepszut, valamint arra is, hogy miért pottyant ki olyan gyorsan a közkegyből. A nő, akiből király lett című könyve egy majdhogynem elfeledett fáraó nem mindennapi életét követi nyomon és feltárja a női hatalommal kapcsolatos bonyolult reakciókat is.

 

Miféle anya volt Hatsepszut?

 

Hatsepszut nagyon jó édesanya volt. Volt egy Nefrure nevű leánya, aki az egyetlen utódja volt, s előmozdította lánya hatalmát. Biztosította, hogy Nefrure főpapnővé válhasson, továbbá saját személyzete legyen saját bevételi forrásokkal. Nem ismerjük az egymás iránti érzelmeiket, de bizonyára mindketten közeli szövetségesei lehettek egymásnak.

 

Volt-e szeretője Hatsepszutnak?

 

Egy Senenmut nevű kívülálló volt a legközelebbi szövetségese. Őrá bízta a pénzét, az épületeit és a kampányait. Mindenki másnál meghittebb viszony fűzte hozzá. Több mint 20 szobron látszik, amint a férfi átöleli Hatsepszut még fiatal lányát, ami mindenki számára bizonyítja közeli kapcsolatát. Ugyan közel álltak egymáshoz, viszont ez távolról sem jelenti azt, hogy szexuális kapcsolatba kerültek volna egymással. Ne feledjük, hogy Hatsepszut kora legerősebb kezű nője volt – azzal hálhatott együtt, akivel csak akart. Nemi ösztöneit senki más, csakis saját maga irányította.

 

Szexuális szempontból az ókori egyiptomi szokások olyanoknak tűnhetnek, mint amik minden szabályt áthágnak: a fivérek nőül vették nővéreiket, illetve a lányok atyjukkal léphettek frigyre. Ez vajon gyakorinak számított?

 

Ez csupán a királyi családokban volt így. A fivér-nővér házasságot olykor politikai okok miatt részesítették előnyben. A vérfertőzés szabályai változatos képet mutatnak világszerte, s a rendkívüli hatalom és gazdagság megtartását célozzák. Ez egy jó technika, ha a családon belül akarjuk tartani a pénzt.  A problémát az jelenti, hogy nem garantálható az utódok egészsége, így nem feltétlenül egy sikeres utódnemzési terv. Ennek megakadályozására a lányokat a palotában tartották és nem családbéli nőket hoztak a királyok számára.

 

 

Miért nevezte magát Hatsepszut királynak és nem királynőnek?

 

Egyiptomban a királynőre használt szó jelentése „a király asszonya” volt, ezért amikor Hatsepszut a legmagasabb rangra tett szert, akkor elhagyta a királynői címet és királynak szólíttatta magát és elvállalta az ezzel együtt járó férfi mivoltot is.

Forrás: http://www.messagetoeagle.com/hatshepsut.php#ixzz3IbT7Bprh

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..