Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Milyen múltja van a hettitáknak?

Írta/Szerkesztette: Posted on 0

Úgy vélem, hogy a jelen megismeréséhez nélkülözhetetlen a múlt megismerése és megértése. A manapság megrögzötten a tévé előtt ülő, ugyanakkor a rohanó világban türelmetlenül kapkodó embernek már alig van ideje néhány percet szánni az olyan csodálatra méltó kultúrákra, mint amilyen a hettitáké volt.

 

Kelet nagyhatalmai

 

Az időszámításunk előtti második évezredben járunk. Ha most megkérnénk az utca emberét, hogy nevezzen meg három nagyhatalmat ebben az időszakban a Közel-Keleten Egyiptomot, a Babiloni Birodalmat, Asszíriát és picit későbbi Perzsa hegemóniát leszámítva, akkor valószínűleg csak vakargatná a fejét. Pedig említésre és csodálatra méltó civilizációk éltek akkoriban ebben a térségben. A lehetséges válaszok között joggal szerepelhetne az a három államalakulat, amelyik egyre nagyobb politikai befolyást igyekezett gyakorolni a Keletre, így Mittani, Asszíria és a Hettita Birodalom.

 

A hettiták egy ókori anatóliai népet alkottak. Elsősorban a mai Közép-Törökország területén (Hatti) éltek. Fővárosuk Hattusas volt. A hettita nyelv minden bizonnyal az első ismert indoeurópai nyelv volt, vagy maga az indoeurópai alapnyelv. Birodalmuk az i. e. 14-13. század között érte el fénykorát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem tudjuk pontosan, hogyan nevezték magukat a hettiták, mert „hieroglifikus” írásukat nem sikerült még tökéletesen megfejteni, bár egyes nyelvészek vitathatatlanul nagy eredményeket értek el e téren. A 19. századig pedig az egyetlen nyugati hivatalos emlék a hettitákról a Bibliában szerepelt. Az Ószövetségben többféleképpen szerepel: „Hethiter” és „hitteus”. Végül 1971-ben született egy közmegegyezés, így lett hettita ennek a nép neve.

A hettiták magukat az „ezer Isten népének” nevezték. A név Ḫattum város vagy régió nevéből eredeztethető, amely egyébként óasszír név.

 

A hettiták eredetének problémái

 

A mai Közép-Törökország területén élő hattik uralmát az i. e. 3. évezred végén a beözönlő hettiták döntötték meg. Ekkortájt egy nagy népvándorlásnak lehetünk tanúi, melynek folyamán a kaukázusi eredetű hurrik és az indoeurópai hettiták jelentek meg a térségben.

 

A korai hettita időkről nem állnak rendelkezésre egyértelmű történelmi kútfők, sok a bizonytalanság e tárgykörben. Annyit lehet azonban tudni, hogy a vidék első írásos forrásai az Óasszír Birodalom kereskedelmi tevékenységének tudható be. A lakosság főként hatti nyelvet beszélt. (Érdekes, hogy a források a Hettita Birodalmat Hattinak nevezik. Ebből az következne az egyes népek rokonsága, egyszersmind megmagyarázná, hogy az őseik eredetét miért nem ismerjük.)

 

A régészek manapság úgy okoskodnak, hogy a Hettita Birodalom történelmét nem tekintik azonosnak a hettita nép históriájával. A kérdések megválaszolását az bonyolítja, hogy egyik akadémikus értelmezés sem felel meg, azaz nem esik egybe a Hettita Birodalom i. e. 16. századtól i. e. 12. századig terjedő fennállásával. Vajon akkor miért erőltetik ezeket a teóriákat?

Nos, azért erőltetik, mert az indoeurópai nyelvelméletet egy csapára megcáfolja két történelmi tény:

  1. a Védák keletkezésének kora (i. e. 1. évezred kezdete előtt)
  2. a hettiták nyelve, amelyben jelentős indoeurópai elemek szerepelnek, de azok minimum az i. e. 2. évezred elejéről származnak, ezek mellett azonban a hettita nyelvben hangsúlyos nem-indoeurópai elemek is vannak.

 

Mivel a nyelvében él a nemzet, jó volna megválaszolni, hogy kik is beszélték a hettiták nyelvét eredetileg és hogyan alakult ki és fejlődött tovább. Aligha érthetünk meg egy kultúrát nyelvének alapos ismerete nélkül!

Összefoglalva a találgatásokat, a következő alternatívák jöhetnek számításba:

  • az „indo-hettita” elmélet alapján a hettita nyelv még a protoindoeurópai kialakulása előtt vált el a többi rokon nyelvtől (ez sok ezer évre vezethető vissza)
  • a hettiták nyelve helyben született (kialakítva az anatóliai nyelvcsaládot)

 

De akkor miért van a hettita nyelvben annyi indoeurópai elem?

  • vagy a régészetileg igazolható koránál jóval korábbi hurri hatás miatt
  • vagy a hettita nyelv maga a proto-indoeurópai nyelv

 

Talán ennyi teóriából érzékelhető, hogy a hettiták múltja mennyire homályos. További izgalmas adalék, hogy a hettiták ékírást használtak, s mellette létezett a luvik által később átvett hettita hieroglifírás. Utóbbit kifejezetten kultikus szövegek regisztrálására alkalmazták.

A hettiták nyelvének és írásrendszerének megfejtéséhez vezető út mérföldköve Hugo Winckler német régész nevéhez fűződik, aki 1906-os ásatásai során a törökországi Bogazköy közelében ékírásos táblákat talált. Ezek között volt a későbbiek során még említésre kerülő, a kádesi csatát követő békét tartalmazó cseréptábla. Ennek erénye, hogy hieroglifákkal és a hettiták ékírásával egyaránt megtaláljuk a szöveget. A hettita írás és nyelv megfejtésének grandiózus teljesítménye Bedřich Hrozný nevéhez fűződik.

 

Pár szót érdemes a hettiták vallásának is szentelni. A hettiták főistensége az ismeretlen helyen fekvő Arinna település ismeretlen nevű napistennője volt. Őmellette még említésre méltó Sziusz, akiről alig tudni valamit. A vihar isten neve Tarhuntasz volt a hettitáknál. Összességében nagyon kevés a rendelkezésre álló adat. Később, a középhettita kortól a hettita panteon nagyrészt megegyezett a Mitannibelivel. Ennek megfelelően Teszub viharisten, Hebat férje kerül az első helyre.

A hettita királyt mindig istenként tisztelték. A hettita istenségekkel a Boğazkale (Bogazköy) határában levő Yazilikaya sziklatemplom napjainkig fennmaradt reliefábrázolásain találkozhat az érdeklődő.

 

Az első vaskori állam

 

Egyiptomban a vasat egy időben többre tartották az aranynál. Ritkaságszámban ment a vas, melyet az égből érkezett fémként tartottak nyilván, minthogy sokszor csak meteoritok formájában találtak rá. Az i.e. 2. évezred derekán valódi forradalmi áttörésnek számított a vassal való megismerkedés. A vasfegyverzettel felvértezett seregek a ló vontatta harci szekerekkel képesek voltak hatalmas területeket gyorsan lerohanni és valósággal megszállni. Éppen ezért a vasgyártás rendkívüli titoknak számított és az egyik legnagyobb becsben tartott állat a ló volt. Míg a lótenyésztő népek közül a legnagyobb szakértelemmel a hurriták rendelkeztek, addig a vas monopóliumát egyértelműen a hettiták birtokolták. Így váltak a hettiták az első vaskori állammá.

 

S valóban, a hettiták vasáért sok uralkodó kuncsorgott mindhiába, hiszen a hettiták uralmának az alapját katonai szempontból a bronznál jóval erőteljesebb fém, a vas szavatolta. Felmerül a kérdés: mi végre óhajtották ennyire kisajátítani a vasgyártás és a vasalapanyag titkait a hettiták? A szóban forgó időszakban Anatólia és a Közel-Kelet hegyeiből leereszkedő nomád, szekeres-lovas népek kezében volt a térség legnagyobb spirituális öröksége: Mezopotámia. Nem elsősorban a tenger felől lehetett megszállni Mezopotámia területét, hanem elsősorban és ütőképesen a szárazföld irányából lóval és vasfegyverzettel. Ez jelentette a döntő fölényt, s ez akkoriban a hettiták kezében volt. Mindebből kitűnik, hogy a lovakat nagy becsben tartották és harci szekerek vontatására használták.

 

Nagyhatalom születik

 

I.e. 14. században járunk – ez amúgy feltehetően Mózes kora. Ekkor született egy új nagyhatalom, mely összeszűrte a levet Egyiptommal is. Ez jól mutatja erejét és magabiztosságát. Lássuk, hogyan tettek szert ekkora befolyásra a hettiták!

I.e. 1595 környékén a hettita Mursili kifosztja Babilont, ezzel felbecsülhetetlen értékű kincsek birtokába jut, azonban nem tudja sokáig élvezni. A fő problémát ugyanis a belő egység megbomlása jelentette. Minthogy a hettiták állama törzsszövetségből épült fel, logikus volt, hogy a törzsi szellemi vezetői választották a királyt. A gondot az jelentette, hogy nem volt egy erős vezető klán: legalább nyolc nyelvet beszéltek, s még több vallási irányzatot gyakoroltak. Hamar kiderült, hogy a vallási, kulturális és etnikai sokszínűség nem csak előnyökkel jár.

 

A hatalom tehát az elit kezében volt, melyet a vasfegyverek garantáltak. Létezett egy tanács, melynek neve Pankus. Ez a tanács többek között a trónutódlás kérdését is befolyásolhatta. Ennek szabályozása végett Telipinu király kiadta az első hettita törvényeket. Ezek a mindenkori uralkodó nemzetségének összetartásáról és a vérvonal védelméről szóltak. Eléggé szigorúak, de nem annyira kemények, mint Hammurápiéi voltak. (szemet szemért, fogat fogért)

 

Lassan, de biztosan a törvények meghozták gyümölcsüket és a 14. század közepén Suppiluliuma hatalmas sikeres hódító hadjáratokat indított. A lényegi különbség a legtöbb leigázó hatalom és a hettiták között abban rejlett, hogy a hettita király baráti szövetségre lépett a meghódított állammal oly módon, hogy leányát a helybéli fejedelemmel házasította össze. Ez meglepő dolognak számított akkoriban, s egyben ügyes diplomáciai lépésnek is számított.

Mitanni sorsára jutott Fönícia és Szíria is. Sok városállam esedezett az idő tájt az egyiptomi fáraónak segítségéért – hasztalanul. Ehnaton fáraó nem avatkozott bele az eseményekbe, s a városállamok sorra elestek a hettitákkal szemben. Így kerülhetett sor arra, hogy csakhamar szomszédos birodalmakká váltak az egyiptomiak és a hettiták. Suppilulium a jó baráti kapcsolatok kiépítését szorgalmazta Egyiptommal. Alkupozícióját előnyösen érintette Ehnaton halála: látszólag megnyílt az út Egyiptom trónja felé, méghozzá fegyverek csattogtatása nélkül. Ennek hátterében az a tény húzódott meg, hogy Tutanhamon fiatalon és utód nélkül távozott el. Tutanhamon özvegye hettita királyfit kért magának hitvesül. Útközben azonban a királyné riválisai meggyilkolták a férjjelölt hettita herceget, s ezután már elkerülhetetlen volt a háború.

 

A hettita birodalom egy ideig virágzott és felvette a kesztyűt Egyiptommal, de a kocka el volt vetve. Muwatalli, hettita király, élethalál harcot vívott Egyiptom Napóleonjával, II. (Nagy) Ramszesszel. (Egyébiránt Palesztina kis államocskái a hettiták oldalán harcoltak kifejezvén ezzel az Egyiptommal szemben táplált ellenérzéseiket.) A 19. dinasztia prominens vezérei nem csak megvédték Egyiptomot, de a birodalom meggyepált renoméját is helyreállították. 

 

Az ókori kelet első politikai szerződése

 

II. Ramszesz (i.e. 1290-1224) életének egyik „legnagyobb” győzelmét a szíriai Kádesnél aratta. Muwatalli hadicselt alkalmazott. Két álcázott emberével megtévesztette a fáraót, aki be is dőlt neki, de szerencsére két hettita kémet még időben elfogtak. Közben a hettiták 2500 harci kocsival megtámadták a gyanútlan egyiptomiakat (a Ré-hadtestet). A pánikba esett hadtest menekülni kezdett és összetalálkozott az Amon-hadtesttel, ahol maga a fáraó is tartózkodott. A fáraó megosztotta erőit a Hatti és egyéb népek áradata ellenére. Ez kis híján a teljes vereséget jelentette volna, ha csodával határos módon a hettiták úgy nem döntenek, hogy a fosztogatás minden másnál fontosabb. II. Ramszesznek végül sikerült kitörnie a rá záruló gyűrűből, de majdnem otthagyta a fogát. A csata kimenetelét – a kétes győzelmet – mutatja, hogy a két fél békét kötött egymással. Ennek egyik példánya az egyiptomi karnaki templom falán, a másik Hattusas-ban, a hettiták levéltárában található. Ez gyakorlatilag kölcsönös megnemtámadási és háború esetén segítségnyújtási szerződést foglalt magában. Ez volt az ókori kelet első politikai szerződése, amely hetven évre stabilitást teremtett a térségben. A hettita király szokásához híven lányát adta hitvesül Ramszeszhez. 

 

A hettiták bukása

 

A hettita királyságok eredete a múlt ködébe vész. Fogalmazzunk úgy, hogy létezett egy archaikus kor, de erről nem maradtak fenn vagy hivatalosan nem kerültek még elő írásos emlékek. Annyi bizonyos, hogy i. e. 22. században már létezett a királyság. Egyiptomhoz hasonlóan a semmiből kinőtt egy birodalom, amely rendelkezik ó-, közép- és újbirodalmi korszakkal és átmeneti korral is. De mi lett a vége?

Úgy tűnik, hogy a Hettita Birodalmat i. e. 1200 körül elözönlötték a tengeri népek, amely a birodalom felbomlásához vezetett. Az ekkoriban születő újhettita királyságok közel félezer éven át őrizték az ősi hagyományokat, majd jött Asszíria, amely kérlelhetetlenül bekebelezte őket. Ma pedig a történelemkönyvek csupán egy-két alfejezetet szentelnek ennek a csodálatos kultúrának, amire a tinédszereknek már nem jut idejük.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..