Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Mit jelent az ősi magyar-egyiptomi hasonlóság?

Erre a kérdésre sokan sokféleképpen feleltek már. Íme, a saját véleményem arról, hogy milyen valódi kapcsolat húzódik az ősi magyarok és az ősi egyiptomiak között. A történet régebbi, mint az írott történelem, ezért vitatható. Másfelől, a válaszaim igazságtartalma jóval magasabb szintű, mint az ember által kitalált história. Az igazság a lelkünkbe van „írva”, nem lapokra!

 

Mindig is igyekeztem kényesen ügyelni arra, hogy ne keltsek hamis képzeteket a múltról, hogy a véleményemet a tényektől elválasszam, hogy ne egy kitalált dicső múltat gyártsak magunknak, mint ahogyan azt sokan teszik, hanem az őseredeti valóságát tárjam fel a múltnak annyira, amennyire ez lehetséges és ott álljak is meg. Véleményem szerint óvakodnunk kell attól, hogy általánosítsunk, s hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le az archaikus magyar-egyiptomi hasonlóságról. Mert a „minden összefügg mindennel” igazságot jómagam paradox módon túlzóan leegyszerűsítőnek tartom. Ilyenkor könnyen eshetünk abba a hibába, hogy mindent mindennel meg akarunk magyarázni, s óhatatlanul is összekutyuljuk a szezont a fazonnal. A jól hangzó, professzorinak tűnő elméleteket pedig ki merné megcáfolni?

 

Ugyanakkor a párhuzamok észrevétele előrébb vihet bennünket. Úgy hiszem, van hasonlóság a magyarság ősmúltja és szellemi hagyatéka, valamint az ősi egyiptomi kultúra számos vetülete között. A cikk végén azt is elárulom, hogy mire alapozom ezt. De előbb hadd villantsak fel néhány szignifikáns és egyáltalán nem mesterkélt analógiát.

 

Felhívom a figyelmet, hogy mind a magyarok, mind az egyiptomiak (mint lelkek és szellemek) evolúciója nem a Föld nevű bolygón vette kezdetét, hanem más csillagrendszerekben. Őseink valamikor távoli galaxisokból érkeztek ide, pontosabban egyes kolóniákat ide telepítettek. Ez több mint 4000 éve történt, ezért nem emlékszik rá a történetírás. Na, jó, nem csak ezért, hanem azért is, mert az írott bizonyítékok egy jelentős részét elrejtették anno az ősök. Meggyőződésem, hogy egyre több olyan bizonyíték fog előkerülni a tengerekből és a föld alól – a titkos társaságok által nyilvánosságra hozott anyagokon kívül –, amelyek alátámasztják ezen feltevésemet.

 

Forduljunk az ősmagyar és az egyiptomi hitvilág felé. Első körben tisztázzuk mindjárt, hogy nem a mai magyar vallásokra, illetőleg nem a mai egyiptomi hitrendszerekre gondolok. Min. 2500 évet kell visszautaznunk az időben ahhoz, hogy bizonyítékokat találjunk. De hozzáteszem, Egyiptomot szándékosan eltüntették a föld színéről a félistenek és átengedték egy olyan vérvonalnak, amelyik előszeretettel igázta le a többi népet. Egyiptom nem a szokványos módon, meggyengülve sorvadt el, hanem esetében tudatos elsüllyesztésről és a tudás, valamint az energiák tudatos kimentéséről van szó. Ekképpen a magyarság is tudatosan vállat egyfajta kultúramentő szerepet.

 

Ami az őskori, illetve ókori magyar vallásosságot illeti, a szakrális királyság intézménye elsőként tűnik fel a szemlélőnek. Nagy hasonlóságot fedezhetünk fel az egyiptomi istenfáraók – tehát nem az emberi fáraók – és a magyar királyok között. Ré fiai, akiket a földönkívüli fajok is támogattak és többnyire az isteni lények leszületései voltak, valódi szakralitást képviseltek – ez tette Egyiptomot minden idők legsikeresebb birodalmává. Az ősi magyar szakrális király funkciói és jogkörei principálisan megegyeznek a fáraóiéval, miként a magyar vallási doktrínák is analógiában állnak az egyiptomiakkal. Itt a metafizikai egységre hívom fel a figyelmet.

Szó nincs pogányságról egyik helyen sem, mindkét kultúra az Abszolútomot, a Teremtőt tiszteli, a félistenek és egyéb entitásokra mint a Teremtő helytartóira és végrehajtóira tekint. Számomra minden vitán felül áll, hogy egyetlen Teremtőt tisztelt mindkét kultúra. A többistenhit torz interpretációi nem csak balgaságok, de idejétmúltak is. A Napisten (Ra) a teremtő egyik legfőbb aspektusa, rajta keresztül a Teremtőhöz fohászkodtak az egyiptomiak. Miként a magyarok sem imádtak, bálványoztak szobrokat, hanem bennünk valami egészen mást láttak.

 

Mindkét kultúra keresztény, helyesebben Napkeresztény, minthogy fényvallásokról van szó. Ezt rengetegen félreértik és félremagyarázzák. Korábbi cikkeimben sokat foglalkoztam ennek kibontásával, és még fogok is. De azért álljon itt jó példaként a bolognai egyetem egyházjogi tanárának Paulus Hungarus-nak, azaz Magyar Pálnak egyik állásfoglalása. Ő a Monita című munkájában úgy fogalmaz, hogy „Nem vétkezik az, aki állati áldozatok bemutatásával tiszteli a Napot, ha ezt isteni kinyilatkoztatás fényében teszi: és ezt a régi magyarok papjainak javára mondom, még akkor is, ha ez a kinyilatkoztatás a régiek Legfőbb Lényétől (Ente Supremo) ered, mert az Istennel azonosítandó.”

Magyar Pál 1216-ban a bolognai egyetem rektora, majd a domonkosrendiek magyarországi tartományfőnöke. Álláspontja szerint a magyarság hitvilága mágus-vallás és nem sámán-hit.

 

Több teológusai és összehasonlító vallástörténeti álláspontot lehetne még felsorakoztatni, amelyek egyetértenek abban, hogy a kereszténység, a napvallás és a magyar őshit nem csak szervesen összetartoznak, hanem egy tő gyümölcsei. Korunkban ezt már tovább nem titkolhatjuk, mert megérett az idő, hogy a múltat a maga valódiságában, objektív módon, annak tiszta és egyetemes szellemiségében feltárjuk. Akinek van füle, az hallja meg az idők szavát.

 

A szakrális királyság ősképe a világfa, az életfa, az égis érő fa, amely a beavatás útját írja le a magyar hagyományban. Mindig az ember a középpont. Az ember az ok, Isten mása és akarata. A Föld a küzdőtér. A harc célja: az időtlen Énnek, a szellemi Énnek a felemelkedése az égi hierarchiába. Ez lebegett az egyiptomi misztériumiskolák tanulói előtt is.

A magyar asztrálmitológia nagy kérdései: csillagok, Állatöv, Tejút, tér és idő legyőzhetősége, kísérteties hasonlóságot mutatnak a hermetikus mikrokozmoszról és makrokozmoszról szóló tanításokkal, illetve az eredeti Tabula Smaragdinával, valamint Thot isten szellemi hagyatékával. Ha visszább megyünk az időbe, akkor az út egészen Atlantiszig vezet el.

 

A Fény Útja nem más, mint a Teremtőhöz vezető út: létezésünk középpontjának az áthelyezése az időtlen Énünkbe. Mindkét tradicionalitás végcélja az eredeti Ember – Egyiptomban ennek ősképe Hórusz – realizálása, aki szuperképességekkel rendelkezik, miután szert tett a tökéletes önuralomra és birtokába került a veleszületett isteni adományainak. Aurája arany és ezüst, mint a Nap és a Hold, mert szelleme és lelke ragyog az igazság fényétől.

 

Ezen a lényegében közös beavatási úton számtalan állomást lehetne megnevezni, de ne vesszünk el a részletekben. Kiragadott példaként említem az egyiptomi főnixet és a magyar turult. A legősibb egyiptomi és indo-szkíta hagyományban az ember alacsonyabb rendű természetétől való megszabadulásnak, az egómentesedésnek a jelképe volt a főnixmadár, ami elégette magát a tűzben és feltámadt. A turul életadó és életvezető jelképe a magyarságnak. Élet azonban csak a Teremtőtől eredhet, akiből egy szikra minden emberben megtalálható. Ezért a Teremtőhöz való közelebb jutás az isteni Énen át vezet. Ahhoz előbb a földi ént meg kell tisztítani – ez a belső alkímia szintén egy hasonlóság a két kultúra beavatási rendje között.

A tűz a megtisztító erő, valamint a szellemi szabadság felé vezető, oldó és szublimáló elem. A „Varázslatos a magyar nyelv” című cikkemben így térek ki a tűz misztériumára:

„Az indiai nemzetségek történetét megörökítő Agni puránában (Tűz története, azaz a felsőbb kasztoké) a rázsputok a sakáktól (szkítáktól) származtatták magukat, azon belül egyik águkat a kusánoktól (indoszkítáktól), másikat a hunoktól. Az előbbi nép a Naptól, utóbbiak, a hunok és leszármazottaik a Holdtól kapták az erejüket. Családfájuk szerint a Nap fiainak, illetve a Hold fiainak tartották magukat. Zászlóikban a piros a Nap színe, az ezüst a Holdé.”

Az egyiptomiak nemde a Nap (Napisten) gyermekeinek tartották magukat? Kell-e beszédesebb hasonlóság az egyiptomi nap- és holdkultusz, valamint a magyar között?

 

A sort hosszasan lehetne még folytatni például a papi és a harcos kasztok megfeleltetéseivel, a táltosi és a soelli (egyiptomi főpapi) rangok összehasonlításával, a vitézség és a lovagiasság erényeinek taglalásával, a spirituális szerepkörök vagy akár a nyelvi hasonlóság bemutatásával, mely ismeretek fokozatosan átkerültek és átmentődtek az egymás után alakuló titkos társulások ezoterikus kincsestárába.

Ahogy a cikk elején ígértem, feltárom az egyik okát annak, hogy mire alapozom a két kultúra közötti hasonlóságot. Íme: számos olyan lélek „öltözött” magyarnak és játszott meghatározó szerepet népünk sorsában az elmúlt évszázadokban és napjainkban is, akik egykoron a dicső Egyiptomi Birodalmat felvirágoztatták és fenntartották.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..