Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Mit néz az egyiptomi Nagy Szfinx?

A Szfinxről úgy hírlik, hogy a látóhatár őre. De vajon mit takar ez a kijelentés? Milyen csillagászati eseményt véstek kőbe a Nagy Szfinx alkotói? S mit akartak ezzel üzenni az utókor számára? 

HELIÁKUS FELKELÉS

 

Ha a csillagos égboltra tekintünk, megfigyelhetjük, hogy a csillagok minden este korábban kelnek és nyugszanak. Ez a Nap éves mozgásának a következménye. A csillagok láthatósága a Naptól való szögtávolságuk függvényében változik, többnyire az éjszaka egy részében látjuk őket. Amikor egy csillag a Nappal együtt kel fel vagy nyugszik le, akkor értelemszerűen egyáltalán nem látható, de néhány nappal később a horizont közvetlen közelében már pár percig feltűnhet, azután ismét elnyomja a Nap ragyogása.

Ez a csillag heliákus felkelése. Egyiptomban az égbolt legfényesebb csillagának, a Canis Maior (Nagy Kutya) csillagképben lévő Szíriusz (görögül Szóthisz, óegyiptomi nyelven Szopdet) heliákus kelésének volt az egyik legnagyobb jelentősége, lévén, ez jelezte az új esztendő kezdetét és a Nílus áradását.

 

PRECESSZIÓ

 

A Nap és a Hold gravitációs vonzása miatt a Föld forgástengelye egy kettős kúppalástot ír le. A folyamat egyes számítások szerint 25 729 évet, mások szerint 25920 esztendőt tesz ki az óramutató járásával megegyező irányban. Ezt a jelenséget nevezzük luniszoláris precessziónak.

Az ekliptika (azaz Nap pályája) síkjából kiindulva logikus, hogy a precesszió hatására az égi egyenlítő és az ekliptika metszéspontjai, vagyis a tavaszpont és az őszpont folyamatosan hátrál, kvázi retrográd mozgást végez az ekliptikán. A tudósok megállapították, hogy ez az érték évente 50,3 ívmásodperc.

 

A precesszió folyamata tehát közel 26 ezer év, ami azt engedi feltételezni, hogy a Szfinxépítők a maguk korában nagyon jól ismerhették ezt a folyamatot, hiszen e monumentális alkotásukat precízen a precesszió bizonyos fázisához hangolták. Vagy a történészek álláspontja szerint nemzedékről nemzedékre figyelték és lemérték a csillagos égbolton a tavaszpont vándorlását, s átadták egymásnak a kutatási eredményeiket. Jelenleg egyébként a tavaszpont (tavaszi nap-éj egyenlőség) még a Halak csillagképben található, de már közeledik a Vízöntőhöz. Persze ez a közeledés kozmikus léptékekben mérve értendő, ami emberi időben nem annyira tűnhet gyorsnak.

 

Megjegyzem, a csillagképek szabálytalan alakúak és méretűek, ezért sokan leegyszerűsítik a kérdést és uniformizálva 30 fokos csillagjegyeket használnak. A kezdőpont meghatározása megegyezéses alapon a következő: a kronológiai 0. évben a tavaszpont a Kos és Halak jegy határán állt. Innen indult meg a tavaszpont precessziós hátrálása a Halak jegyében. Ez az évi 50,3″-es elmozdulás kb. 2150 év alatt tesz ki 30 fokot, és majdnem 13 ezer év alatt tesz meg 180 fokot.

 

A SZFINX TEKINTETE: CSILLAGÁSZATI ÓRA

 

A Szfinx szerepét és rendeltetését illetően létezik egy hivatalos és egy spirituális teória. Előbbi szerint a Szfinx a gízai fennsíkon álló második legnagyobb piramis állítólagos építtetőjének, Hafré fáraónak az emlékét és a sírját volt hivatott őrizni. A maradi egyiptológusok demisztifikálják a Szfinx eredetét és jelentőségét. Azzal érvelnek, hogy míg az Óbirodalom idején a hatalmas Szfinx egyedülálló építménynek számított, addig a Középbirodalom idején már gyakori ábrázolássá vált az oroszlántestű és emberfejű szobor. Az Újbirodalom korában pedig teljesen elterjedt a szfinxek kultusza a művészetekben.

 

A második, immáron spirituális elmélet szerint a Szfinx egy különleges csillagászati óra. Az óegyiptomiak, illetve a Szfinx építői megfigyelték, illetve tudták, hogy az égbolt csillagképei két ellentétes irányba „forgó” gyűrűbe rendeződnek. A két különböző gyűrűn lévő csillagképek 25 920 évenként egymáshoz képest azonos állásba kerülnek. Úgy hitték, hogy amikor a Kos és a Herkules csillagkép egymás fölött áll pontosan a Szfinx előtt, és éppen azon a ponton kel fel reggel a Nap, akkor elérkezik a Zep Tepi, ami egyfelől egy világvége, másfelől egy új világ kezdete. Ilyenkor irdatlan természeti kataklizmák törlik el a régi civilizációt és teremtik meg a helyet az új kultúra számára.

Ez az esemény 25 920 évenként következik be. A spirituális nézet értelmében egy ilyen Zep Tepi idézte elő Atlantisz sírhullámba temetését is. Ha hihetünk az egyiptomi naptárnak, akkor pár éven vagy évtizeden belül ismét egy ilyen jellegű világvége következik be glóbuszunkon.

 

Tovább folytatva ezt az eszmefuttatást, a Szfinxet emberi alkotásnak tartják, amely egyfajta speciális világóraként az élet fenntarthatóságának irányát mutatja. Ezért a Szfinxet a „Látóhatár vagy a Horizont Őrének” tekintik. A közel 26 ezer éves periódust világévnek vagy kozmikus évnek szokás nevezni, melynek során a Föld forgástengelye körbejár az ekliptika síkjára merőleges tengely körül. A kozmikus évet a zodiákus csillagképek (állatövi jegyek) 12 vagy más megfontolások szerint 14 kozmikus hónapra osztják fel.

 

Még misztikusabb kérdés, hogy a Napóleon által vezetett 1798-as expedíció során megtalált és megvizsgált denderai zodiákus arra enged következtetni, hogy az egyiptomiak legalább két kozmikus ciklust felölelő ismeretekkel bírtak. Ilyen alapon a Szfinx tekintete lehet i.e. 10 500 éves történések jelölője, vagy akár 26, illetve 52 ezer évvel korábbiaké is. Ezek azok a dátumok, amikor a bolygónk az Oroszlán csillagképben járt, mármint a precesszió szerint.

Lényegében ezek a megközelítések azon alapulnak, hogy a Szfinx formája összekapcsolja azt a két szimbólumot, amely az állatövi és a sarki csillagképeket jelképezi: az Oroszlánt és a Herkulest, vagyis az embert. Ezzel megadja a katasztrófa pontos idejét. A forma ezeknek a csillagoknak a két szintjét jelképezi. Az oroszlán test az Oroszlán csillagképet jelöli, a férfi azt a sarki csillagképet jelképezi, amelyet mi Herkulesnek hívunk.

Még egyszer, a Szfinx az Oroszlán csillagkép és a Herkules csillagkép emberének összekapcsolásával jelzi a nagy özönvíz utáni pillanatot és az új kezdetet.

Ez a katasztrófa minden kozmikus év végén 25 920 évenként következik be. A Szfinx szeme valaha éppen a tavaszi nap-éj egyenlőség napfelkeltéjére, éjszaka pedig az Oroszlán csillagkép csillagaira mutatott, pontos csillagászati órává téve a Szfinxet.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature