Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Mit rejt a kabbala?

A kabbala eredete némileg homályba burkolózik, de a jelek szerint angyali közvetítéssel, még jóval Jézus születése előtt a zsidó beavatottak birtokába került mágikus hagyományt jelenthet. Misztikus voltát – mint minden miszticizmus – attól nyeri, hogy kellőképpen ködös és megfoghatatlan.

 

Maga a héber kifejezés („QBLH”) hagyományt, szájhagyományt, illetve íratlan hagyományt jelent. Nem is lehet beszélni ezotériáról kabbala nélkül, amely az asztrológia, a tarot, a mágia és az alkímia mellett egyik oszlopa a spiritualitásnak.

Imígyen nagyon összetett ez a hagyomány, egyszerre szól Istenről, a világegyetemről és benne a teremtményekről. Sokféle ágazata ismeretes. Talán a legjellegzetesebbek a zsidó, a keresztény, a hermetikus és a pogány (gnosztikus, újpaltonista) változata, ami azt mutatja, hogy a kabbala milyen mély hatást gyakorolt a nem zsidó irányzatokra a történelem folyamán. A kabbala hermetikával való közössége és kapcsolata külön magyarázatot igényelne, mely szorosan összefügg a kabbala metafizikájával, de ehelyütt eltekintünk tőle, mert egyelőre még korai lenne belemélyedni ebbe a rejtélybe.

 

A kabbala a tekintetben is tradicionális, hogy tudása mesterről száll át tanítványra. Ergo szellemi vezető és autentikus beavatások nélkül nem beszélhetünk igazi kabbaláról, jóllehet ez az irányzat sem kerülhette el a polularizálódást és sokaknak ma már divatos hóbortja lett. Holott a kabbala egyáltalán nem egy könnyen fogyasztható, felszínes mágikus ágazat.

 

A kabbala szónak többféle jellegzetes írásmódjával találkozhatunk, amely egyszersmind elárulja, hogy milyen irányzatról van szó. Ekképpen a Cabala a keresztény, Kabbalah a zsidó, míg a Quabalah az ezoterikus és hermetikus változatok sajátja, de mindenkinek megvan a maga interpretációja. Innen nézve felvetődik, hogy van-e egyáltalán értelme a Kabbala esetén modern aspektusokról beszélni.

 

A Kabbalah megnevezés eredete valójában ismeretlen, illetve nem publikus. Ezzel együtt többnyire részint Solomon ibn Gabirol zsidó filozófussal (1021–1058), részint a 13. századbeli spanyol kabbalistával, Bahya ben Asherrel hozzák kapcsolatba. Jelenleg úgy tűnik, hogy a rabbinikus irodalom részeként az antikvitásban gyökerezik a kabbala, és alapvetően a zsidó ezoterikus-mágikus tudást és gyakorlatot takarja.

 

Ha azonban mélyebbre ásunk, akkor azt találjuk, hogy az eredeti kabbalát maga Isten vagy Raziel arkangyal közvetítette Ádámnak. Más források Ádám fiát, Séth-et nevezik a kabbala alapítójának.

A misztikus hagyományok szerint Mózes annakidején nem csak az írott törvényeket kapta Istentől a Sínai-hegyen, hanem egy „íratlan hagyomány” is a birtokába jutott, amely azután titkos formában, szájhagyomány útján adódott tovább egy tanítványi láncolaton keresztül. Ez utóbbi lehetett a kabbala.

A Talmud külön szót használ az olyasfajta hagyományra, amelyet nem ember ad át embernek, hanem isteni eredetű oly módon, hogy azt szent ihlet, vagy elmélyülés, vagy valamilyen kinyilatkoztatás, illetve egyfajta kegyelemi állapot révén kap meg a beavatott (kiválasztott.) A zsidó misztika mindenképpen így értelmezi a valódi kabbalát.

 

Találunk olyan történelmi adalékokat, amelyek szerint a kabbala már az i.e. 10. században nyílt tudomány volt, és több tízezer, ha nem még több ember ismerte az ókori Izraelben. Később, a zsidók hányattatott sorsának részeként színre lépő idegen befolyások és a száműzetés, illetve a fogság arra inspirálták a kabbala mestereit, hogy még titkosabbá, még burkoltabbá tegyék a saját kabbala-irányzatuk kulcsait.

Ennek köszönhetően a középkori Európa már csak egyes könyvekből értesülhetett a kabbala mibenlétéről, jóllehet a 11. században Dél-Franciaország és Spanyolország területén találunk kabbalista közösségeket.

A kabbala a reneszánsz idején ismét nagyon felkapott lett a hermetikával együtt. Mi sem támasztja alá ezt jobban, mint hogy Giovanni Pico della Mirandola itáliai filozófus és Johannes Reuchlin német filológus sokat tettek azért, hogy a kabbala tanításai bevonuljanak az európai közgondolkodásba és művelődéstörténetbe.

 

1492-ben a spanyol uralkodó elrendelte a zsidók kiűzését az országból, ami kedvezett a kabbala európai elterjedésének. Itt említendő Reuchlin A Kabbala művészete (1517) című alkotása, amely az első kabbalista értekezésnek számít nyugati nyelven.

Cornelius Agrippa neve is említésre érdemes, aki Három könyv az okkult filozófiáról című munkájával lefektette a hermetikus-mágikus kabbala alapjait.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..