Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

NAPKULTUSZ HELYEK MAGYARORSZÁGON

A NAPISTEN ÉS A MAGYARSÁG KAPCSOLATA

 

Ami a magyarok ősvallását illeti, a táltosok által táplált nemzettudat és egyistenhit már jóval a kereszténység kialakulása előtt létezett és bevett hagyománynak számított őseink körében. Így a Napisten mint a legősibb és leghatalmasabb istenkép Teremtőként élt a népi tradíciókban. A Nap maga volt a Teremtő, tehát azonosult vele, pontosabban nem választódott el az Úrtól. A kegyhelyek és búcsújáróhelyek ezt a hitkultuszt tükrözik vissza ránk. Az ősi napkultusznak állítottak emléket eleink minden szent hely kijelölésekor, hiszen nem csak az adott térség kisugárzását vették figyelembe, hanem a terep, valamint az építendő oltár vagy templom csillagokhoz való betájolását is, kiváltképp a Napét. A fény-árnyék hatások, a Nap évi mozgása, sokszor a napóraként és a speciális égi (mennyei) ünnepek jelölőjeként működtek a napkultusznak szentelt magyarországi helyek. Utóbbira eklatáns példa a két napéjegyenlőség és a két napforduló dátuma. Ilyenkor az egyes építmények szinte szó szerint Napba öltöznek, vagyis átveszik, magukba szívják a Nap energiáit és annak áldását közvetítik a hívők számára.

 

napvallás képek 2017.03.10. 1

 

A KŐKÖRÖK NAPTEMPLOMOK VOLTAK!

 

Magyarország telis-tele van az ősi napkultuszra visszavezethető, illetve abból fakadó szakrális és rituális építménnyel. Ilyenek: a körárok-rendszerek, a kőkörök, a tűzoltárok, a kurgánok, a halomsírok, a kunhalmok, melyek részint csillagászati, részint vallási célok töltöttek/töltenek be. Ezek a szent célokat szolgáló építmények az ősi, szoláris kultuszból erednek. Elődeink az Atyaistent, vagy az Öregisten a Napistennel azonosították. Feleségét Tündér Ilonának hívták a népmeséink. Az Alföldön a kurgánok száma meghaladja a negyven ezret. Magyarországon a légi fényképezésnek hála fedezték fel a hatalmas körárok-rendszereket is.

Jánoshidán négy esetben körárokkal övezett sír, illetve egy ovális sírépítmény is előkerült. Közös jellemzőjük, hogy kör alaprajzúak és minden bizonnyal a túlvilághittel állnak összefüggésben. Abban az időben a legelterjedtebb temetkezéssel kapcsolatos kör alaprajzú kőépítmények a kőoszlopokból álló kőkörök voltak. Nem véletlen, ha az Olvasónak egyből Stonehenge ötlik eszébe. Ebből is kitűnik, hogy a kőkörök összefüggnek a halomsírokkal (tumuluszokkal) és a kőkörökkel is.

 

Nagykanizsa-Korpavár határában rézkori kultikus, szent helyet találtak, amelyet három körárok övez. A külső körárok belső átmérője százötven méter. Ami pedig bizonyított: az ezt használó népcsoport járatos volt a csillagászatban, minthogy a körárkok bejáratait az égtájaknak megfelelően alakították ki. Ez tehát egy hatezer éves lelet!

 

A légi felvételeken túlmenően a föld mágneses tulajdonságai is hűen tükrözik a kőárkok elhelyezkedését. Polgár-Csőszhalom környékén, a Tisza közelében például így bukkantak a kutatók egy kőrárok-rendszerre. A mágneses térkép bizonyította, hogy itt is a négy fő égtáj szerint tájolták az öt kőárkot, melyek közül a legnagyobb átmérője 180 méter. A kőrárkok övezetében számos jellegzetes Nap-jelképet találtak a régészek. Mind a koruk, mind a méretük imponáló, ha összevetjük a világ többi táján található hasonló konstrukciókkal.

 

Ilyen különleges, Napkultusszal összekapcsolódó építményeket találunk Magyarországon egyebek mellett a következő településeken: Balatonmogyoród-Hídvégpuszta, Füzesabony-Pusztaszikszó,

Vörs-Tótok dombja, Hódmezővásárhely-Gorzsa; Endrőd; Szolnok-Zagyvapart; Tiszanána; Szarvas.

 

A kőkörök minden jel szerint Naptemplomok voltak. Egyes kutatók úgy vélekednek, hogy eme vallási központok építése elsősorban a magyar (szkíta, szarmata, hun) mágusoknak köszönhető.

 

A kurgán temetkezési domb, amelyben kamra, szentély, oltár, áldozati tűzgödör, továbbá folyosó található. Általában kőfal védi, kőszobrok és kőoszlopok vannak benne, tetőzete többnyire fából készül. Rendelkeznek továbbá sáncárokkal és sugárúttal is. Megtervezésükkor minden jel szerint figyelembe vették a Nap és a Hold kultuszát.

A kurgánoknak a kőkörökkel összevetve számos hasonlóságot, illetve egyezést találunk: a tűzgödröt, az égtájak szerinti tájolást, a sugárutat. A sírhalmok pedig rendszerint kőkör veszi körül. Mindenhol ott látjuk a centrális felfogást és a koncentrikusságot, amely a Nappal mint központtal való analógiára utal.

 

A HUNHALMOK

 

A kunhalmok, helyesebben és ősi nyelven hunhalmok, a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott földhalmok elnevezése. Györffy István néprajzkutató meghatározása szerint a hunhalom „olyan öt-tíz méter magas, húsz-ötven méter átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt.”

A 40 000 alföldi hunhalom más és más korokban keletkezett. Jellegzetességük, hogy kúp alakúak, magasságuk változatos, de elérheti a 10 métert is. A hunhalmok szerepe sokrétű volt, mint azt az előbbi idézet is alátámasztja.

Hunhalmok Magyarországon a legsűrűbben a Hortobágyon, a Nagykunságban, Csongrád megye tiszántúli területein, a Jászságban, Békés megye északi részein és a Hajdúháton fordulnak elő. De találkozunk velük más vidékeken is, úgy, mint Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Fejér megyében. Természetesen a mai országhatárt átlépve az egész Kárpát-medencében, sőt még Nyugat-Európában is találkozunk velük. Érdekességképpen jegyzem csak meg, hogy egyes külhoni helyeken hun halmoknak („hunebedden”) nevezik őket.

 

S akkor még nem ejtettünk szót a kőkörök, a kurgánok és a hunhalmok energetikai hatásáról. Hiszen ha a mai napig a talaj mágneses tulajdonságai alapján lehet őket beazonosítani, akkor abból világosan következik, hogy ezek a helyek energiák gyűjtőpontjai. Valószínűleg nem pusztán a szokványos földsugárzások szállítására, hanem a Földanya magasabb rezgéseinek és a csillagerőknek az befogására is alkalmasak lehettek az ősi építmények.

 

Kiemelten védett halmok:

  • A kengyeli Szélmalom-domb;
  • A Sáp-halom Szentes és Szegvár határánál, az egykori Sáp falu helyénél áll;
  • A hortobágyi szikesek halmai – megőrizték az eredeti alföldi löszvegetációt;
  • A Kígyósi-puszta halmai – több gödörsíros (Jamnaja kultúra) és szarmatakori temetkezés mellett két rézkori településrészlet került feltárásra;
  • A Pitvarosi-puszta halmai – értékes löszgyepek borítják;
  • A Tócó-völgyi halomrendszer;
  • Békésszentandrás: Gödény-halom – a legnagyobb magyarországi kunhalom;
  • Dombegyház: Pávaszem-kurgáncsoport – a pávaszem rendszerű kurgáncsoport legnagyobbika a nyolc és fél méteres Kriptáj-domb, a csoport középső tagja a hun uralkodó itt feltételezett koporsójának legendájáról elhíresült Attila-halom;
  • Jászberény: Szent Imre-halom;
  • Karcag: Kis Gergely-halom – löszgyeppel borított halom;
  • Karcag-Berekfürdő: Pincés-halom – a Nagykunság legépebben megmaradt halma, melynek növényzetében ritka fajok találhatóak;
  • Kengyel-Bagimajor: Bagi-halom (Szélmalom-domb) – már 1980-ban megyei védettséget kapott, a tetején álló szélmalom jelentős ipartörténeti műemlék;
  • Kunhegyes: Gergely-halom – határhalom, amely három település, Kunmadaras, Kunhegyes és Karcag határán áll. Megbontották, de oldalát értékes löszgyep fedi.
  • Onga: Kettős-halom – itt található az Alföld egyik legfajgazdagabb löszpusztagyepe;
  • Öcsöd-Mezőhék közötti úton egy erősen beszántott és egy viszonylag ép kunhalom található;
  • Tószeg: Kucorgó-halom – értékes bronzkori lelőhely;
  • Túrkeve: Tere-halom – különleges régészeti értékkel bíró tellhalom;
  • Vésztő-Mágor: Kettős-halom – őskori települések maradványait és Árpád-kori templom és monostorrom maradványait tárták fel.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?