Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Nicolas Flamel legendáinak nyomában

Mennyire van hatással a középkori mitológia, illetve okkult irodalom a modern literatúrára? Valóban Flamel vetette papírra az Alkímia nagykönyvét? Hogyan próbálták lejáratni Flamel hírnevét? Miként rejtette el örökbecsű tudását az alkimista?

 

Nicolas Flamel személye több szépirodalmi alkotásban is megjelenik. Victor Hugo A párizsi Notre-Dame (1831), Alexandre Dumas a Monte Cristo grófja (1845), Szepes Mária A vörös oroszlán című könyve elég referencia lehet annak igazolására, hogy Flamel mily termékenyen ihlette és inspirálta a korszak spirituális érzületű szellemi nagyságait.

Dan Brown A Da Vinci-kódban említ a Dossiers Secrets-t, amelyekben Flamel a titokzatos Sion-rend 8. nagymestereként tűnik fel, még ha ez nem is feltétlenül felel meg a valóságnak.

Tagadhatatlan viszont, hogy J. K. Rowling nagysikerű Harry Potter szériájának első kötete szintén említést tesz Flamelről, mint a Bölcsek Kövének elkészítőjéről.

 

Flamel 1410-ben saját kezűleg tervezte meg sírkövét, amely a mai napig a párizsi Cluny múzeumban található. Egy időben egy legenda keringett a sírkőről: titokzatos alkimista szimbólumok és rejtjelek vannak bele karcolva – mondogatták. De speciel a múzeumban őrzött darabra ez a leírás nem illik.

 

Vessünk egy pillantást Nicolas Flamel okkultista munkásságára is. Nem lesz érdektelen.

Egy bizonyos Jacques Cohorry nevű alkimista 1591-ben egy háromrészes gyűjteményt adott ki a fémek transzmutációjáról. A Sommaire Philosophique című rész szerzőjének magát Flamelt jelölte meg.

 

Flamel nevével fémjelzik továbbá az 1612-ben Párizsban publikált Alkímia nagykönyvét, melyet 1624-ben Londonban, majd 1681-ben Hamburgban is kiadtak. Ennek a bevezetőjében képet kaphatunk Flamel alkimista pályafutásáról. Az Alkímia nagykönyve a mai napig heves viták kereszttüzében áll. Claude Gagnon úgy véli, hogy a valódi szerző a híres kabbalista François Béroalde de Verville (1556-1626) volt, aki írói álnéven leghamarabb a 16. század utolsó éveiben vethette papírra e sorokat. Erre utal többek között számos stílusjegy és a szöveg nyelvezete.

 

Nigel Wilkins kifejezetten cáfolja, hogy Flamel csodatevő lett volna. Wilkins kétségbe vonja a legenda valóságalapját. Magyarázata roppant egyszerű, egyesek szerint bugyuta: felesége két korábbi házasságából hozott öröksége révén és a százéves háború okozta felfordulás kínálta ingatlanspekulációval jutott tetemes összegekhez Flamel.

 

A felszín után ereszkedjünk a mélybe és tekintsünk az Alkímia nagykönyvébe. Ez elmeséli, hogy 1357-ben egy angyal megmutatta Flamelnek a Bölcsek Kövének előállítási módját tartalmazó művet. Ezt később ténylegesen megvásárolta, mivel emlékezett az álmára. De nem ment minden egy csapásra. Az alkotás ugyanis háromszor hét oldalnyi, szimbólumokba kódolt útmutatást tartalmazott, amelyet értelmezni kellett. Mivel a talány nem volt könnyen megfejthető, Flamelnek 21 évre volt szüksége, hogy feltárja a benne rejlő igazságot. Erőfeszítéseit végül siker koronázta.

 

Írásaiban nem találunk könnyűszerrel értelmezhető leírásokat, hanem inkább allegóriába burkolt gondolatokat és képeket. Ezzel részint a korabeli egyház fürkésző szemei, részint a világi célokat űző, kapzsi nemesek mohósága elől rejtette el az örökbecsű titkokat. Így csak a tiszta szándékú avatottak előtt rajzolódik ki a spirituális ösvény.

 

Úgy tűnik, hogy Flamel nem állt meg a fémek átváltoztatásánál, hanem addig dolgozott, amíg elő nem állította az örök élet elixírjét. Ennek tudható be, hogy a sírrabló kincsvadászok semmit sem találtak Flamel koporsójában, mi több, a holttest is hiányzott belőle. További találgatásokra ad okot, hogy ugyanez a rejtély elmondható Flamel feleségéről is, de róla szinte semmi érdemlegeset nem tudunk.

 

Fellelhető egy olyan legenda is Flamellel kapcsolatban, amely szerint az Adeptus megtalálta Ábrahám kódexét. Ez a mágiakönyv egyebek mellett egy olyan jóslatról is ír, amelyben egy ikerpár megmentheti, de akár el is pusztíthatja majd a világot. („a kettő, mely egy, mindenné lészen”) De ez csak a profán fülek számára szolgál világvége próféciának. Ennek okkult olvasata szerintünk az ember kétpólusú erőinek (v. ö. Kundalíni-kígyó) kiegyensúlyozása által elnyert királyi hatalomra, illetve uralomra tett célzás.

 

Összességében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az utókorra oly mély benyomást tévő Flamel legendás alakját minden cáfolat dacára nem lehetett racionális érvekkel köddé foszlatni, mint valami gólemet. Alakja az említett könyveken túl a különféle kutatási anyagokban tovább él. Ha másként nem is, így biztosan jóval túlélte korát.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..