Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Nostradamus magyarságra vonatkozó jóslatai

Bizonyára rajtam kívül sokakat izgat az a mítosz, miszerint magától Nostradamustól, a híres francia látnoktól kért és kapott jóslatokat hazánkra, Magyarországra vonatkozóan gróf Zrínyi Miklós. Sci-fi vagy kitaláció volna csupán ez a feltevés? Valóban voltak a világ egyik leghíresebb jósának a magyarságra vonatkozó próféciái? Ennek eredtem a nyomába.

A jövő csupa rejtély, így még ha netán látja is valaki, akkor sem lehet maradéktalanul biztos abban, hogy jól értelmezi azt. Pláne, ha belegondolunk abba, hogy hányféle megvalósítási lehetőség, mennyi potencia és jövőkép rejtőzik a Teremtő Alkotómezőben arra várva, hogy egyszer ő is megnyilvánulhasson. Vagy mindez csak ostoba babona volna, amivel a halandó ember próbálja gyógyítani válságok tépdelte sebeit. Vagy talán azzal kellene egyetértenünk, hogy a csillagokba írt sorselemzés a világ legtudománytalanabb stúdiuma, amit semmirekellők és hóbortos spiritiszták találtak ki saját maguk szórakoztatására és megélhetési forrás gyanánt? Ezt mindenki döntse el maga. Én azokhoz szólok, akik számára érték a csillagokból érkező bölcsesség megismerésére tett kísérlet és nem utasítják el kategorikusan mindazt, amit nem ismernek, s nem illetik az istenkáromlás, avagy a kóklerség vádjával azt a tudást, amit valószínűleg mi már nem is ismerhetünk meg a maga eredetijében.

Nostradamusról úgy hírlik, hogy bámulatos zsenialitásának köszönhetően képes volt szelektálni az időtlenség végtelen tudásának tárházában. De ki volt valójában a világtörténelem egyik, ha nem a leghíresebb látnoka?

Nostradamus (1503-1566) zsidó származású francia csillagfejtő volt sok egyéb végzettsége mellett.

Michel de Nostredame műveinek olvasása sokáig tiltva volt Magyarországon. Egy időben egyszerűen nem viselte el a fennálló rendszer – például a marxista cenzúra – ennek a 16. századi gondolkodónak és alkimistának a meglátásait.

Életének csillagfejtésről szóló fejezeteit illetően annyi tudunk, hogy 1547 környékén már biztosan foglalkozott asztrológiával. Sikeres orvosként, gyógyítóként aligha lehetett őt azzal a váddal illetni, hogy műveivel össze kívánta volna zavarni az embereket.

Itt kell mindenképpen szólnunk azokról a szándékos ferdítésekről, cserékről, betoldásokról és hamisítványokról, amelyeket a sok száz kiadást megélt jövendölésekkel elkövettek a későbbi korok ilyen-olyan szerzői és kiadói szántszándékkal.

Emellett érdemes eltűnődni azon, hogy milyen kísérteties párhuzamokat találunk a történelemben egyes eseményekre, amelyek viszont nem Nostradamus vagy bármilyen más látnok életlátását tükrözik, hanem magának a Sorsnak az alakulását. Hamar rájöhetünk, hogy a világ működési mechanizmusában a véletlen mint olyan teljességgel elveszíti nimbuszát, s csupán a tudatlanságunkat okolhatjuk, hogy előre nem láttunk bizonyos folyamatokat.

Nostradamus híres könyvét tíz egyenként száz versből álló részre tagolta. A verseit sorszámmal látta el, így rendezte százas csoportokba. Latinul a század/százas centuria, innen ered műveinek későbbi elnevezése, a Centuriák. (Ezt a számot pontosítani szokták: 942-re, mivel a hetedik centuria csak 42 darab négysorosból áll. )

Később hagyatékába további kb. kéttucat négysorost is felvettek, amelyek eredetileg valószínűleg későbbi centuriákhoz lettek volna részletek. Ezeket töredékeknek szokás hívni.

Összességében ezer négysoros, eltérő tagolás szerint pedig nyolcsoros verset írt. Nem állíthatjuk, hogy minden egyes verséhez megtaláltuk volna a megfelelő történelmi vonatkozásokat, azt viszont igen, hogy számos versét visszaigazolta az idő.

Magyarországra többek között a IX. Centuria 90. verse vonatkozik:

A nagy Németország

egy kapitánya

színlelt segítséget

fog nyújtani,

királyok királyaként

segíti Magyarországot,

lázítása nagy

véráradatot okoz.

A kézenfekvő értelmezés a következő: Hitler alattomos módon belekényszeríti Magyarországot a II. világháborúba. Megnyerő ajánlata a revízió, amely a Trianon és az azt követő időszakok hatására elcsatolt területek visszaszerzésére vonatkozott. Magyarország pedig Pannóniaként egészen konkrét adat Nostradamusnál.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon a 16. századi Franciaországból miként láthatta előre Nostradamus a 20. század eseményeit?  Netán négyszáz évet utazott volna előre az időben? S miért éppen erre az eseményre esett a választása, hiszen választhatott volna mást? Bármi is legyen az igazi válasz ezekre a kérdésekre, a tények önmagukért beszélnek.

Alábbiakban közlöm Nostradamus centuriái közül a magyar/pannon vonatkozásúakat: II/90; III/58; V/13; V/47; V/49; VIII/9; VIII/15; IX/28; IX/90; X/61-63. Sokáig csak ezeket ismerte a közvélemény.

A dolog itt véget is érhetne Magyarországgal kapcsolatban, ha Szentmihályi Szabó Péter, költő, író, műfordító és publicista, nem talált volna édesapja hagyatékában egy ódon könyvet, egy francia nyelvű kéziratot a következő címmel: Nostradamus jóslatai Magyarországról.

Ez a gyűjtemény 99 számozott és 15 további verset tartalmaz valamivel modernebb francia nyelven, mint Nostradamusé. A majdnem teljes centuria utolsó két verséből következtetni lehet a megrendelőre is, aki nem más volt, mint a szigetvári hős, gróf Zrínyi Miklós. A jelek szerint háromezer ezüsttel honorálta az akkor már igencsak betegeskedő jósnak a fáradozásait.

Így ír a hősről 99. versében Nostradamus:

Akinek mindezt írtam rendelésére,

három hónappal él tovább, mint magam.

Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége,

minden ledőlt toronynak súlya van.

A pogány még százhúsz évig itt lesz,

de egyre jobban gyengül –

személye két nemzet közt híd lesz,

s utódja nagy művet ír a küzdelmeiről.

Ellenőrizve a tényeket: gróf Zrínyi Miklósra (1508-1566) és dédunokájára, az azonos nevű Zrínyi Miklósra (1620-1664) tökéletesen ráillik a megfogalmazás. Előbbi, a szigetvári hős valóban három hónappal élte túl Nostradamust.

Kedvcsinálóként Szentmihályi Szabó Péter: Nostradamus Hungaricus című művéhez (Mundus Kiadó, 2000.), amelyből a fenti idézetek is származnak, álljon itt a 7. vers, melynek megfejtése Önre vár:

Zsarnoki eszme katonája sokáig,

Keleten nevelik hazája ellen,

hűsége idegen mezben kiviláglik,

helytartó nem lesz a szabad szellem.

Élére áll a reménytelen forradalomnak,

bár sejthető: nem lesz számára kegyelem,

gyilkosai négy évtizedig hazudoznak,

temetik jeltelenül a díszhelyeken.

Ki vállalná örökét, nem akad senki,

népe emlékezni nem tud, csak temetni.

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..