Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Nostradamus titokzatos élete

Ha érdekel, hogy ki volt az a személy, aki előre megjósolta a forradalmat Franciaországban, aki megjövendölte, hogy Ferenc Ferdinánd merénylet áldozata lesz, s aki évszázadokkal korábban látta az 1956-os forradalom rémképeit, akkor feltétlenül neked szól ez a cikk.

 

Nostradamus nem teljesen volt az a személyiség, akinek ma sokan beállítják, tudniillik, sokan „csak” egy látnokot, mások egy középkori asztrológust, az olvasottabbak egy pestisdoktort, a vallásos érzületűek egy része pedig csupáncsak egy szemfényvesztőt lát bele.

 

Provence-ban, egészen pontosan St. Rémyben látta meg a napvilágot 1503. december 14-én egy zsidó származású, de kikeresztelkedett családban. Michel de Notre Dame volt az eredeti neve. Ha nagyapja nem lett volna orvos és csillagász, akkor aligha fordult volna már zsenge éveiben ezen stúdiumok felé.

Avignonban tanult filozófiát tanult, majd Montpellier-ben szerzett orvosi diplomát 1529-ben, amely a leghíresebb francia orvosi egyetem volt akkoriban az országban. Kiváló tanuló volt és nemsokára professzorrá avanzsált.

Csakhamar testközelből is megismerkedett a pestisjárvány borzalmaival. A pestis iszonyatáról annyit érdemes tudni, hogy a bubópestist a fertőzöttek fele, míg a tüdőpestist szinte senki sem élte túl akkoriban, így nem volt veszélytelen szembekerülni ezzel a kórsággal, mi több, gyógyítónak állni.

 

Nostradamus Agenben telepedett le. Megnősült és két gyermeke született, akikkel nem élvezhette ki a boldogító pillanatokat, mivel valamilyen kórság mind a hármójukat magával ragadta a halálba. Az orvos ezúttal tehetetlen volt. Leírhatatlan, hogy mi ment végbe Nostradamus fejében és szívében, mindenesetre a tragédia után közel egy évtizedig vándorolt. Fő célpontja a reneszánsszal átitatott Itália volt, de életének erről a szakaszáról kevés információval szolgálnak a feljegyzések.

 

1544-47. közötti évek ismét Franciaországban találják a doktort, aki újra magára ölti a pestisorvos csuháját.  1547-től Salonban telepedett le, ahol orvosként praktizált, s egy özvegyasszonyt vett feleségül. Tőle három fiú és három lány gyermeke született. 

 

1554-ben ismerkedett meg Jean-Aymes de Chavigny-vel, aki onnantól kezdve élete végégig segítője és tanítványa lett. Ő írta meg egyébiránt Nostradamus életrajzát is. Ha ő nem lett volna, akkor vajmi keveset ismernénk a nagy látnok magánéletéről. Így többek között egy olyan ember portréja rajzolódik ki előttünk, aki nappalait a betegei gyógyításának szenteli, míg az éj leple alatt könyvei felett görnyed és csillagászati számításait végzi lankadatlanul.

Minden évben 1555-től kezdődően évkönyvet (almanachot) adott ki hátralévő életében.

 

1547 körül kezdett jóslással foglalkozni. 1555-ben jelent meg profetikus könyve, Les Propheties, vagyis Próféciák címmel Lyonban. Ez az alkotás 353 négysoros verset tartalmazott.

Mivel a publikált jóslatai kezdtek valóra válni, így hamarosan közbeszéd tárgya lett Nostradamus munkássága és elindult a népszerűség útján. Híre végül a király fülébe is eljutott, aki udvarába invitálta a csodabogárnak tűnő jóst.

 

A király nem kevesebbet, mint a saját és országa jövőjének kiderítésére hívatta maga elé Nostradamust, akinek akkoriban elkélt a királyi patrónus, hiszen tevékenységével egyre jobban maga ellen hangolta az egyházi köröket, de amúgy egyéb ellenségeket is szerzett. (Ennek igazolására szolgáljon egy adalék: műveit a katolikus egyház 1781-ben indexre tette, vagyis betiltották a terjesztését.)

 

Nostradamus nem csak ékesszólását, furfangját, hanem együttérzését is latba vetette, amikor a királyi párnak jósolt. Képzeljük csak magunkat a látnok helyébe: mi vajon hogyan közölnénk előre, hogy a király nemsokára lovagi torna közben fogja életét veszíteni, s dinasztiája is kihal.

Medici Katalinnak is adott egy nem egyértelmű jóslatot, miszerint három fiát is királyként fogja látni, a gond csak az, hogy négy fia volt. Ezzel együtt a királyt és a királynét lenyűgözte a jóslat, melyet a történelmi források is megerősítenek.

 

1559-ben azután bekövetkezett a Próféciák 35. jósverse által prognosztizált végzet, II. Henrik halála. A szenzáció futótűzként terjedt, melyet csak tetézett, hogy fia, II. Ferenc is „menetrendszerűen” követte őt a másvilágra, miként az örökébe lépő IX. Károly sem kerülhette el a sorsát bármennyire is szerette volna Medici Katalin.

 

Nostradamus hozzáállását példázza, hogy életének záró szakaszában már előre beírta a naptárába, hogy közeleg a halála, mivel a saját végzetét is prognosztizálta. Miközben folyamatosan istápolta a betegeit, önmagát is gyógyítgatta, de a köszvény egyre nagyobb erőt vett rajta. 1566 júniusában annak rendje s módja szerint elkészítette végrendeletét, két héttel később elvégezte gyónását. Este szeretettel elbúcsúzott tanítványától közölvén vele, hogy többé már nem fogja őt az életben látni. Ezt a neofita nem akarta elhinni neki, ennek ellenére Nostradamus-szal minden úgy történt, ahogyan megjósolta: „holtan találnak az ágy mellett a padon”.

Földi maradványait a saloni ferences kolostor templomában helyezték végső nyugalomra.

 

Érdekes egybeesés, hogy Nostradamus a francia forradalomról írott verseiben így ír: „A sírok koporsói ki lesznek nyitva.” Valóban ez történt, mert 1791-ben egy csapat feldúlta a kolostort és többek között a látnok sírját is feltörték és csontjait szétszórták. Mit lehet ehhez még hozzátenni?

 

Boldog napot!

-- Boldognapot.hu --

No Comments Yet.

What do you think?