Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Nyelveken szólás

A Bibliából jól ismert jelenség a nyelveken szólás. Vajon mi állhat ennek a csodának a hátterében tudományos és spirituális szempontból, mert nagyon úgy fest, hogy nem csak évszázadokkal ezelőtt, hanem jelenleg is vannak olyan személyek, akik bírnak ezzel a furcsa képességgel?

 

A parapszichológia folyamatosan keresi a magyarázatokat az olyan jelenségekre, mint a nyelveken szólás, a telepátia vagy éppen a távgyógyítás.

Jézus azt mondja a hívőkre: „Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak” (Márk 16,17).

Pünkösdkor pedig ez történt: „Valamennyien elteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, amint a Szentlélek szólásra indította őket” (ApCsel 2,4).

 

A nyelveken szólás jelensége a glosszolália. Nem csak és kizárólag keresztény vallási fenoménnel van dolgunk, mert más nagy múltú kultúrákban is képesek voltak a beavatottak efféle csodákra. Ez egy intuíciós képesség, amelyet az alany, akit spirituális szempontból médiumnak hívhatunk, önkéntelenül és esetenként nem feltétlenül értve a mondottakat, szólal meg valamilyen számára idegen, tehát nem tanult nyelven. Mi a befolyás vagy a ráhatás forrása?

 

Minden esetben egy szellemi erővel állunk szemben, amely származhat valamilyen magasabb rendű lénytől – például angyaltól –, vagy akár magától a test öltött lélektől is. Előbbi esetben a beszélő közvetítő szerepet tölt be, utóbbi alkalommal viszont kifejezetten az a folyamat megy végbe, amiért az isteni lélek testet öltött.

 

A xenoglosszia állítólagos beszéd vagy írás olyan nyelven, ami teljesen ismeretlen a beszélő számára. Mint fentebb idéztük, a Bibliában Pünkösdkor szállta meg a Szentlélek az apostolokat, akik ennek hatására képesek voltak megértetni magukat idegen nyelveket beszélőkkel. A xenoglosszia létezésére eleddig még nem sikerült elfogadható tudományos bizonyítékot találni, sőt a valószínűségét nagyjából a nullával tartják egyenértékűnek.

 

Ennek ellenére a nyelv egy szubjektív dolog. Attól, hogy mi nem értjük, még lehet valódi, például egy ősi letűnt kultúra nyelve, vagy akár egy földönkívüli, netán egy magasabb rezgésű létmód jelképrendszere is. Cáfolni nem igazán lehet az ilyen jelenségeket, így továbbra is marad a hit. Vagy mégsem?

 

A nyelvészek sokáig berzenkedtek attól, hogy komolyan vegyék a glosszoláliát. Amikor pedig a tudományosan képzett szakemberek végre rászánták magukat és elkezdték volna vizsgálni az egyes eseteket, szinte mindig leleplezték a turpisságot, a csalást.

De vannak olyan kitartó kutatók, akik nem adják fel és állhatatosan rögzítik a mondatokat, rendszerezik azokat, összehasonlításokat végeznek és következtetéseket vonnak le.

 

William Samarin megállapította, hogy az eddig tanulmányozott glosszoláliának nincsenek értelmezhető ismétlődő hangsorai, de még csak nyelvtanuk sem. Mindazonáltal hangtanuk van, ami azt jelenti, hogy jól megfigyelhető a beszélő anyanyelvéből származó hangok sorba rendezése, tehát az anyanyelv szabályai a mérvadók. A kérdés nyelvészeti szempontból még nyitott, az adatok további feldolgozása után már több következtetést lehet majd levonni.

 

Emellett az agykutatók megállapították, hogy a nyelveken szólás közben a megszokottól eltérően működik az agy: kevésbé aktív a homloklebeny, mint a szokványos beszéd esetében, ugyanakkor az érzelmi reakciókra sokkal nagyobb hangsúly kerül. Ebből sokan azt szűrték le, hogy az agyműködés tekintetében leginkább a gyerekkori gügyögéshez hasonlítható a glosszolália jelensége, semmint a felnőttkori beszédhez.

Ezzel azonban egy lépéssel sem mentünk közelebb a kérdéskör lényegéhez, hiszen erre mondhatnánk, hogy a gyermek tudata sokkal tágabb, s az is elképzelhető, hogy más módon kommunikál az agy gyerekkorban, mint felnőttkorban. Ezen kívül egy másfajta nyelv speciális hangtanától igazán nem várható el, hogy hasonló idegpályákat mozgasson meg, mint a megszokott emberi nyelv.

 

Ezután annak a lehetősége is felvetődött, hogy netán valamilyen agyi rendellenesség vagy elmezavar állhat a nyelveken szólás hátterében. Bár többen ezt a hipotézist akarták bebizonyítani, a dolog visszafelé sült el. Kiderült, hogy a nyelveken szólók sokkal harmonikusabb emberek az átlagtól. Úgy tűnik, hogy a nyelveken szólók nem beteg emberek, nem szenvednek feltűnési viszketegségben, nem feltétlenül vallásosak, eléggé kiegyensúlyozottak és kétségtelenül egy módosult tudatállapotba kerülnek arra az időre, amíg ez a készségük működésbe lép.

 

Akik pedig már megvilágosodtak, azoknál nem vetődik fel a normalitás kérdése, mert ők úgy tudnak anyanyelvi szinten beszélni ismert és kevésbé ismert, földi vagy egyéb nyelveken, hogy arra egyszerűen visszaemlékeznek. Igaz, az egyáltalán nem nevezhető gügyögésnek, azoknak a nyelveknek van nyelvtana és értelme is, másfelől viszont nem feltétlenül akarják erről meggyőzni a szkeptikus embertársaikat.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..