Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Odaadás: Szerethetőség és szingliség

Ki vagy békülve a világgal? Elégedett vagy azzal, amit elértél? Megtaláltad az összhangot a vágyaiddal és a környezeteddel? Vagy inkább úgy érzed, hogy az életed sikerek és kudarcok váltakozásának sorozatából áll?

 

 

Ezeket a kérdéseket mind sűrűbben teszik fel önmaguknak és egymásnak a szinglik, a jó idő beálltával. Természetesen, minden lélek arra vágyik, hogy az életben a legjobb jusson neki, ami csak kihozható az életéből. Úgy érzem, ez el is érhető bárki számára, de vannak bizonyos protokolláris szabályok, amiket be kell tartania az „örömvárónak”! Először is, ha úgy érzed, nem érdemled meg, vagy titkon felkészületlennek érzed magad, azzal gátat emelsz önmagad és a beteljesülés közé. Ügyelj arra, hogy ne legyen benned semmi, ami feltartóztatná a boldogság befogadását. Inkább lásd magadat teljesnek, egésznek, szerethetőnek, és tökéletesnek! Amikor valami nem úgy alakul, ahogyan egónk szeretné, azonnal beindul az önvádolás? Szívünk hangja elcsendesül, és feltesszük a kérdést: mit csináltam már megint rosszul? Nem vagyok elég szerethető? – ez visz a boldogság felé, ha pórázon tartjuk a vágyainkat? Nem, ez csak kiábrándult magatartásunk csalódott reakciója, maga a történet pedig intő jel!

 

A dolgok ugyanis bennünk kezdődnek! Ha nem érzel önmagad iránt pozitívan, akkor azt is sugárzod kifelé, és így a világ felé is azt sugallod, hogy te nem vagy elég szerethető. A sorozatos kudarcélmény önvizsgálatra és nem önvádolásra kell, hogy késztessen. Sűrűn előfordul bizonyos embereknél, hogy vagy a másikra vetítik ki a hibáikat, vagy önmarcangolásba kezdenek ahelyett, hogy önmagukba néznének, csak éppen az ok megfejtésével és helyrehozatalával nem foglalkoznak. Ezért is történhet meg, hogy valakinek az életében folyamatosan ismétlődnek a negatív megtapasztalásokat okozó helyzetek, vagyis az intő jelek. Mi a megoldás? Hajlandónak kell lenned teljes szíveddel elfogadni önmagadat, és azt, hogy méltó vagy az örömre! Ez a felkészült, befogadó magatartás az élet és a bőség irányába! Alapeszme, hogy az élet társasjáték, egymásnak élünk nem csak saját magunknak.

 

 

Mik járulhatnak a szingliséghez?

Az a helyzet, hogy vannak olyan lelkek, akik mindig attól tartanak, hogy velük a legrosszabb fog bekövetkezni. A tapasztalat az, hogy ezzel magukhoz is vonzzák, amitől félnek.  Gyerekkorban azt, hogy nem fogadják majd el, nem lesznek rá kíváncsiak, hogy bántani fogják a többiek stb.

 

Amikor sok valakiben a negatív gondolat, valóban mágnesként vonzza a negatív dolgokat és így az illetőt elkerüli a szükséges életöröm. Jellemző az is, hogy akinek pesszimista a gondolkodása, olyan emberek társaságát vonzza be, akiknek hasonló a gondolkodásuk és sorközösséget vállalnak vele, vagy olyat, akinek az árnyékában megbújhatnak. Később, nagy eséllyel ezekből a gyerekekből lesznek felnőtt korukra áldozattípusok, akiket egy párkapcsolat könnyedén letéríthet a sorsútjukról és a megszokott életformájukból is könnyedén kibillentheti őket. Ami szintén gond: akinek nincs rendben az élete, önbizalma, azt más emberek is akár tudattalanul is gyengíthetik. Már maga a kommunikáció, az alakoskodás is fárasztó lehet, amit ugyebár annak érdekében tesz az ember, hogy ne tekintsék sebezhetőnek. A művigyor és társai energiát vesznek el, az ember kimerültnek, kifacsartnak érezheti magát ezektől. Mit lehet hát tenni?

 

Ha korlátjaink vannak, nincs igazán keringése az aurának, s az auránk a gátolt viselkedésünk miatt többnyire nem szimmetrikus. Ez esetben, mesterségesen igyekezzünk beállítani a szimmetriát, vegyük kézbe a dolgokat és tartsuk fenn a körforgást. Ügyeljünk arra életünk minden területén, hogy adjunk és kapjunk, s ez mindig kiegyenlített legyen! Az aura bal oldala a fogadó, egyébként ez a női oldal (Jin), míg a jobb oldala az adó, ez a férfi oldal (Jang). Az „Én” energiáira nagyon hat a szimmetria, ugyanis azok az egyensúlytól indulnak be. Az életben pedig minden egyensúlyra törekszik és mindennek tartania kell a maga ritmusát. Ha az ember figyel arra, hogy ne essen ki a saját ritmusából és engedi, hogy a dolgok erőltetés nélkül bontakozhassanak ki, akkor benne az egy idő után az éber tudatosságot fogja megszülni. Ha valakinek tágulni kezd a tudatossága, annak az életébe működő határai is tágulni kezdenek. Mert az élet egyik törvényszerűsége, hogy ami benned van, az a külső történésekbe visszatükröződik. Ha a korlátok csökkennek, csökkennek az azokat tápláló félelmek is és megszakad a negatív körforgás, ami hozzájárulhat a szingliséghez.

 

Tanulhatunk tőlük is!

A gyerekek még tudják, hogyan lehet valamit élvezettel tenni, aggodalmak, tilalmak, belső korlátok nélkül. Egy felnőtt is megtalálhatja magában azt az utat, amit egy gyermek képes bejárni. A saját kényszereinket kell eltávolítani, hogy ne azért tegyünk, vagy ne tegyünk bizonyos dolgokat, mert úgy érezzük, hogy muszáj, hogy azt kívánják…

 

Boldog napot!

 

Horváth Zoltán   

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..