Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Ősi lencsék

A Nimrud lencse: Bármi legyen is az eredetük, akár díszítőelemek, akár nagyítólencsék, akár egy teleszkóp részei, a Nimrud lencsék a világ legrégebbi lencséi. Ha megvizsgáljuk, rejtély és csodálat kel életre. A British Múzeum 55-ös termében látható az Alsó-Mezopotámiai Galéria 9-es számú vitrinében. Bármennyire szokatlannak is tűnik első pillantásra nem egyedülálló. Most már valójában több száz lencsét írtak össze a világ minden tájáról.

 

http://www.ancient-wisdom.co.uk/

 

Ami a kormeghatározását illeti, a legkorábbi lencséket a IV-V. dinasztiabeli Egyiptomból származtatják, melyek kora kb. 4.500 év (pl.: az ülő írnok szobra és a Kai a Louvre-ban, de találunk ilyeneket a Kairói Múzeumban is). Későbbi példányokat találunk Knosszoszban (Minósz, Herakleion Múzeum megközelítőleg 3.500 évesek).

 

Lehet, hogy nem egyedülálló. Egy másik lencsét a krétai Ida-hegységben található szent barlangban fedeztek fel, valószínűleg Kr.e. V. századi. Még erősebb és sokkal jobb minőségű, mint a Nimrud lencse.

 

Plinius és Seneca is utal egy olyan lencsére, amelyet egy vésnök használt Pompeii-ben. Tehát a régi rómaiak talán többet tudtak a lencsékről, mint ahogyan feltételeztük.

 

Idézet Robert Temple Tiltott technológia (2009.) művéből:

 

„Világszerte a múzeumokban  felfedeztem több mint 450 olyan ókori optikai tárgyi leletet, amelyek többsége lencse, vagy legalábbis nagyító segédeszköz.

 

http://www.ancient-wisdom.co.uk/

 

Ezek az ókori lencsék többnyire megközelítőleg másfélszeres vagy kétszeres mértékben nagyítanak. Heinrich Schliemann, Trója XIX századi felfedezője, 48 kvarckristály lencsét ásott ki Trójánál. Ez a valaha talált egyik legnagyobb ókori lencsekincs. Sajnálatos módon ezek évtizedekkel ezelőtt elvesztek, mivel annak az eltűnt trójai aranykincsnek képezték a részét, amelynek lába kelt a II. világháború végén a Berlini Múzeumból. Az utóbbi években az oroszok beismerték, hogy a Vörös Hadsereg aranyat tulajdonított el, amely jelenleg teljes egészében Moszkvában található. A 48 lencse ezen arany leletek között található.

 

Sok egyéb kristály lencsét Krétán találunk, főként Knosszoszban, ugyanakkor egy másik gyűjteményre bukkanhatunk Efezuszban (Törökország), bár azok igen csak szokatlanok, mivel olyan homorú lencsék, amelyeket a rövidlátás korrigálására használtak, s némelyikük akár 75%-al tudta lekicsinyíteni a képeket.

 

Az ókori lencsék többsége domború és nagyításra használták őket. Karthágóban 14 üveglencsét és 2 kvarckristályból készült lencsét tárolnak egy múzeum fiókjában; szemmel láthatóan soha nem kerültek a nyilvánosság szeme elé.

 

Egyiptomnak is vannak ilyen példányai. Egy pár üveglencsét például egy múmia pólyájából hámoztak ki és nyilvánvalóan szemüvegként funkcionálhatott, leszámítva, hogy a modern stílusú szemüvegeknél használt, fülek körüli szárvégeket még nem találták fel az ókorban. Ezeknek talán valamiféle orrtartója volt, avagy esetleg lornyonként (nyeles szemüvegként) tartották.

 

A kifinomult optikai adottságok legrégebbi bizonyítéka legalább a Kr.e. 3.300-as évekre nyúlik vissza. Egy elefántcsont késnyelet ástak ki az 1990-es években egy predinasztikus sírból az egyiptomi  Abüdoszban. Egy királyé volt. Olyan mikroszkopikus vésetek találhatók rajta, amelyeket csak nagyítóüveggel készíthettek, ugyanakkor ezek csak nagyító segítségével láthatók.

 

Viking lencsék

 

Vajon a vikingek készítettek teleszkópot?

 

http://www.ancient-wisdom.co.uk/

A vikingek évszázadokkal azelőtt használhattak teleszkópot, hogy a holland szemüvegkészítők állítólag feltalálták ezt az eszközt a XVI. század utolsó éveiben.

 

Ez a figyelemre méltó lehetőség a kifinomult lencsékről szóló egyik tanulmányban bukkant fel, amely a Balti-tengeri Gotland-szigeten található viking lelőhelyről szólt.

 

„Úgy tűnik, hogy elliptikus lencsetervezést sokkal korábban feltalálták, mint hittük, majd később ez a tudás elveszett.” – állítja Dr Olaf Schmidt a német Aalen Egyetemen.

 

„Néhány lencse felszíne majdnem tökéletesen ellipszis alakú.” – mondta Dr. Schmidt. – „Azok nyilvánvalóan egy esztergapadon készültek.”

 

Ugyanakkor világosan látszik, hogy maguk a vikingek nem készítettek lencséket. „Vannak olyan utalások, amelyek szerint a lencséket a Bizánci Birodalomban vagy a kelet-európai térségben gyártották.” – állította dr. Schmidt.

 

E lencsék közül néhány látható a Gotlandi Fornsall-ban, a Visby-i Történeti Múzeumban, néhány pedig a Svéd Nemzeti Múzeumban található Stockholmban. A többi elveszett.

 

Görög lencsék

Arisztophanész A felhők (Kr.e. 420.) c. művében egy lencse fénygyűjtő hatásáról ír:

 

STREPSIADES : Láttál már valaha ilyen gyönyörű, átlátszó követ a gyógyszerészeknél, amivel tüzet lehet gyújtani?

SOCRATES : Te egy kristálylencsére gondolsz.

STREPSIADES: Úgy van. Nos, amennyiben én kiülnék a napra egy ilyen kővel egy írástudótól messze, akkor miközben ő megír egy ítéletet, én képes volnék minden olyan viaszt megolvasztani, amellyel a betűket rótta.

 

Két optikai minőségű lencse van kiállítva az ókori krétai civilizáció Heraklioni Múzeumban. Legalább ötvenet jegyeztek fel a trójai ásatások során, bár csupán egy maroknyit hoztak nyilvánosságra megfelelően. Eme ásatási területekről származó lencsék némelyike hatásos nagyító erővel rendelkezik. Egy olyan lencse, amit valószínűleg a Kr.e. V. században találtak Krétán, tökéletes tisztasággal képes nagyítani akár négyszeres méretben is. Amennyiben ezt távolabb tartjuk a szemlélt céltárgytól, akkor ténylegesen hússzorosra tudja nagyítani azt, bár jelentős a torzulás.

 

Babiloni lencsék

http://www.ancient-wisdom.co.uk/

 

A British Múzeumban tárolt agyagtáblák csillagászati feljegyzéseinek hosszú sora Kr.e. 747-re nyúlik vissza, mely jelzi, hogy megfigyelték a Szaturnusz és a Jupiter néhány holdját.  „Úgy tartják, hogy vannak pontos bizonyítékok arra nézve, hogy figyelemmel kísérték a Jupiter négy holdját és alapos okununk van azt hinni, hogy hasonlóképen megismerkedtek a Szaturnusz hét holdjával.” – írja George Rawlinson angol orientalista az 1860-as években.

„Általánosságban azt feltételezték, hogy mit sem tudtak a teleszkópról.” – tette hozzá Camden professzor, az ókori történelem tanára.

„Ha valóban említésre kerülnek a táblákon a Szaturnusz holdjai, miként azt az általános vélemény tükrözi, akkor ebből az fog következni – bármennyire furcsának is tűnjön a számunkra –, hogy a babiloniak rendelkeztek a teleszkóp típusú optikai műszerekkel, máskülönben lehetetlen még egy páramentes káldeai égbolton is lencsék nélkül felismerni ennek a távoli bolygónak a holdjait.”

 

A Layard-i (ninivei) lencsék (Kr.e. 721-705.)

http://www.ancient-wisdom.co.uk/

 

1853-ban II. Sargon király nimrudi (Ninive) asszír palotájának trónterméből került elő ez a 3000 éves hegyikristály darab. Layard fedezte fel ezt a lencsét, amiről úgy tartják, hogy az első síkdomború lencse. Ugyanakkor ezt a lencsét nem köszörülték és nem is csiszolták körbe, mégis rendelkezik olyan oldalakkal, amelyek képesek a nagyításra. Úgy tartják, hogy ez a lencse voltaképpen csupán egy díszítő elem. Az itt bemutatott reprodukció mind a horizontális, mind az egyenes irányú nézetet mutatja.

 

Egyiptomi lencsék

 

Létezik néhány olyan korai lencse, amelyeket kb. Kr.e. 2600-2575 között készítettek Meidum-ban, s Rahotep és felesége, Nofret híres szobrában találhatók, valamint szórványosan feltűnnek a IV. és az V. dinasztia idejében készült kisebb szobrokon is.

E lencsék készítésének fénykora nagyjából Kr.e. 2475-re esett. Késő Óbirodalmi példája Mitrié. Egy másik V. dinasztiabeli szobor egy Kaemked nevű temetkezési papé, amely olyan szem-struktúrával rendelkezik, amelyben a kvarckristály lencséket obszidiánnal (sötét vulkanikus üveggel) helyettesítették. A VI. dinasztia korában nem találunk precedenst az effajta szem-struktúrákra.

 

Ezeknek a szemeknek a kompozíciója egy csiszolt kvarclencse, amit egykor kristálykvarcként és olvadt kvarcként ismertek, melynek domború elülső felülete volt, valamint közel félgömb alakú homorú szembogár felszíne a sima íriszen (normál esetben ezt gyantával fedték) a lencse hátsó részén.  A szem fehérjét fehér mészkőből, homályos vagy átlátszó kvarcból, vagy márványból faragták. Az utóbbi anyagból készültek olyan szennyeződéseket tartalmaznak, amelyek a szem összekötő hajszálereit mintázzák.

 

Nofret és Rahotep korábbi példái jól kidolgozott pupilla-struktúrákkal rendelkeznek, melyeknek vastag lencséi vannak és egy olyan ponttal bírnak, amely a pupilla konkáv csiszolt hátsó lencséjének a része. Hor király Ká szobrának gyűrűjén csiszolt felületen van a pont helyett, továbbá a lencse nem tűnik olyan tisztának. Dr. Enoch megjegyezte, hogy a Flinders Petrie által Tanisz-ban talált Kései Korszakból származó lencsék egyszerűen nem ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint a sokkal korábban találtak. Úgy tűnik, hogy ezeket a köszörült és csiszolt lencséket párban készítették, talán egyazon nagy kristályból.

 

Forrás: http://www.ancient-wisdom.co.uk

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..