Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Ősi üzenetek értelmezése

Vajon ma helyesen értelmezzük a letűnt korok üzeneteit? Egyáltalán, képesek vagyunk ráhangolódni emocionálisan egy nem megszokott vallású, műveltségű, nyelvű, gondolkodásmódú és kultúrájú történet értelmezésére? A spirituális tudás megszerzése ennyire összetett! Vegyünk egy-két példát!

 

Gilgames eposza

 

Ha a zsidó hagyományra tekintünk, akkor észrevehetjük az összetettségét. Talán nem sértődik meg senki, ha a cigánysághoz hasonlítom a zsidóságot a tekintetben, hogy annakidején nomád módra barangolták be a Közel-Kelet megannyi vidékét. Szinte állandóan úton voltak, s ennek kétségtelenül megvolt az előnye és a maga hátránya is.

Miközben a Tigris és az Eufrátesz között időztek (Mezopotámiában) óhatatlanul magukba szívták az ott élők kultúrájának jellegzetességeit, amelyek lassacskán beépültek a vallásukba. Talán ennek köszönheti a zsidó nép, hogy sok zivataros évszázadot túlélt. Tény, hogy a zsidóság egy ideig fogságba kényszerült Babilonban, ahol bizonyára megismerkedett a leghíresebb babiloni történettel: a Gilgames-eposszal.

 

Gilgames egy furcsa figura: kétharmad részt isten, egyharmad részben ember. Mit keres, mire vágyik a mítosz főhőse? A halhatatlanságra, mivelhogy ő testesíti meg a halandó embert, aki elveszítette kapcsolatát a lét magasabb fokozataival és alászállt az anyagi világ tömlöcébe. Mi Gilgames történetének valódi üzenete? Derítsük ki!

Gilgamesnek volt egy barátja, akit Enkidunak hívtak. Ők ketten jóban-rosszban együtt voltak, harcoltak és hőstetteket hajtottak végre. Azonban egyszer elkövettek egy végzetes hibát: megsértették Istár istennőt. Enkidu meghal és lelke az Alvilágba száll. Miközben Enkidu siratja barátját, hat nap és hét éjszaka telik el, s ráeszmél a halandóságára. Ez a tudat, tudniillik, a vég tudata, gyötörni kezdi őt. Addig fokozódik a lelki tusája, mígnem Istárhoz folyamodik. Ezt követően arra a döntő elhatározásra jut, hogy felkeresi ősatyját, Utnapistimet, akit az istenek maguk közé választottak. Ő őrzi az életfát, az élet „virágát” vagy gyümölcsét. Ezzel kívánja ugyanis feltámasztani a barátját. El lehet képzelni, hogy mennyire vágyódik az örökélet vagy a feltámadás titka iránt. Nem ismerős a történet valahonnan?

 

Megkezdődik Gilgames hatalmas kalandja telis-tele kihívásokkal, elemi nehézségekkel: a legszélsőségesebb körülmények között kell helytállnia, átkel a Masu-hegy sötétségén, a Lélek éjszakáján, majd belép Szellem fényébe. Ezt értelmezhetjük úgy, hogy megtisztítja magát minden földi, földhöz kötő érzelemtől és eljut a megértés fényéig. Útja beavatások sora, melyek próbára teszik és levizsgáztatják. De ez még nem a megvilágosodás.

Gilgames egy varázslatos kertbe jut, ahol csodálatos isten-fákat talál, amelyek drágaköveket teremnek. De Sziduri-Szabitu istennő útját állja, mert előbb a halál vizein kell Gilgamesnek keresztülevickélnie. Segítőül mellé adja Ur-Sanabit, az isteni hajóst. Gilgames összesen hatvan próbának tesz eleget, majd megérkezik Utnapistimhez.

 

A nagy Bölcs együtt érez vele és varázsszereket ad neki. Gyakorlatilag tisztító és beavató rituálékat végeztet vele. Így tesz szert valódi tisztaságra és makulátlan köntöst (aurát) épít fel magának. Utnapistim elárulja, hogy hol találja az élet növényét, amelynek segítségével feltámaszthatja Enkidut. Gilgames isteni erőre tesz szert, megismeri az örök fiatalság forrását.

Ezt követően Gilgames visszatér a hazai földre, de ott végzetes hibát követ el: megfürdik egy vízmedencében.

Az újasszír változatban Gilgames virrasztással örök életet nyerhetne, de elalszik. Később a főhős ugyan megkapja az örök élet füvét, de amíg fürdik, egy kígyó lenyeli előle. Ezután visszatér Urukba.

 

Gilgames üzenetei

 

Az eposz agyagtáblákon maradt fenn részletekben akkád, asszír, babiloni és hettita nyelven. A Gilgames eposz legfőbb metafizikai tanulságai, illetve üzenetei:

  • A főszereplő isteni származású, vagyis olyan, mint minden emberi lény!
  • Kétharmad részben isten, egyharmad részben ember, vagyis lélekből, szellemből (isteni alkotóelemek), továbbá testből épül fel. Ebben is hasonlít minden emberre.
  • A test halandó, de az isteni részek halhatatlanok.
  • Minden ember az örök élet forrását keresi: az élet vizét vagy az életfa gyümölcsét. Mi ez? Az isteni bölcsesség.
  • Hogyan tehet szert az ember isteni bölcsességre, avagy tudásra? Megismerés útján.
  • A megismerés mit jelent az ember számára? A beavatások sorozatát, azaz bejárni azt a viszontagságokkal teli ösvényt az életben, amit az istenek kijelölnek számunkra.
  • Mindig tartsuk be az isteni törvényeket!
  • Csak a földi vágyaktól való megtisztulás után születik meg (jut szóhoz) bennünk a lélek, az isteni hang.
  • Minden ember vezetve van a Földön, vagyis felsőbb vezetettség alatt állunk!
  • Az igazi beavatás útja a halál misztériumán is átvezet.
  • Minden emberben megvan az Istennel való azonosulás lehetősége.
  • Mindennek szükségszerű oda visszatérni, ahonnan származik: az anyag az anyagba, a szellem a szellemhez, a lélek a lélekhez.
  • Az éberség a halhatatlanság kulcsa.
  • A kígyó az éberségét vesztett emberre leselkedik, azaz hibáinkból tanulhatunk. De a legfőbb hibánk az, hogy ha elfelejtettük, hogy kik is vagyunk valójába.

 

A kelták üzenetei – lelkek és ligetek

 

A kelta mitológiát vizsgálva meggyőződhetünk arról, hogy erőteljes maja-tolték-azték behatás alatt áll. A kelták világképe szerint maga a világ is egy másvilág, s amit mi túlvilágnak hívunk, az is csak egyike a világoknak. Ennél fogva a mi földi életünk egy furcsa létmód, egyáltalán nem a kezdete vagy a vége valaminek, sokkal inkább egy folyamat közepe. Az átlagemberek is istenekké válhatnak, vagyis mindenki előtt nyitva áll a halhatatlanság kapuja. A példa a keltáknál is istenek és istennők által lett bemutatva.

 

A keltáknak megvoltak a maguk szent ligetei, olyan speciális helyek, ahol az isteneikkel valamilyen módon kapcsolatba kerülhettek, akarom mondani, kommunikálhattak. Vagyis a kelta ligetek esetében az istenek birodalma és a földi világok között kapuként, átjáróként funkcionáló természetfeletti területekről beszélhetünk. A kelták szent ligetei többnyire tölgyerdők voltak, mivel a tölgyet szakrális tulajdonságok hordozójának tekintették. Nem szimpla fetisizmusról volt itt szó, hanem ősi alkímiáról. Oltárok, ceremóniák végzésére alkalmas építmények sorakoztak ezeken a helyeken. Sokat ma már csak részlegesen ismerünk.

Skóciától és Írországtól egészen Portugáliáig találkozunk a kelták kultúrnyomaival és varázstudományuk emlékeivel. Ilyenek például a menhirek, a dolmenek és a cromlechek.

 

Kelta megalitok


A menhirek

A menhirek a megalitkultúra, vagyis a hatalmas kőtömbökből álló őskori építkezés legismertebb kelta emlékei. Jelentését a kelta eredetű magányos kő szóból vezethetjük le. Gyakorlatilag többnyire függőlegesen felállított kövek. Monumentalitásuk pedig döbbenetes. Van olyan menhir, amely 320 tonnát nyom és 22 méter magas. A felállításuk a mai napig tömény rejtély. Bretagne tele van menhirekkel, illetve Angliában Stonehenge köre talán a legismertebb. Ezek a szakrális építmények kozmikus energiák gyújtópontjaira épültek. Az Ég megfelelő szegletének energiáit gyűjtötték be időszakosan és sugározták a druidáknak, a kelta beavatottaknak.

 

A cromlech

A menhirek egyik fajtája a cromlech, amely kifejezetten több kőtömbből kialakított, kör alakú megalitikus építmény. A cromlech tulajdonképpen kőkör. Ilyen Stonehenge is a Salisbury síkságon. Abban különlegesek, hogy közepükön valaha oltár állott, ahol az év különböző, csillagászatilag hajszálpontosan meghatározott időpontjaiban – például napéjegyenlőségek idején, újévkor – mágikus rituálékat végeztek el. Ezt egyfajta termékenységi varázslatként is felfogható, de nem szabad primitív, animalisztikus hitre gondolnunk, mivel ezek élő, működő spirituális ceremóniák voltak, amelyek valódi druida beavatásokat takartak.

A cromlechek számítógépes és asztrológiai vizsgálatánál kiderült, hogy a kelta papság elképesztő kozmikus tudás birtokában volt. A csillagos égbolt adatait valósággal beleépítették a szakrális építményeikbe, melyeket szent kultuszhelyként évezredeken keresztül napi szinten használtak.

 

A dolmenek

A dolmenek szintén kelta eredetű menhirek, jobbára asztalokhoz hasonlító építmények, amelyek három vagy több lábra helyezett kőlapokból álltak. A dolmen belső terében a fáma szerint ősi lelkek éltek. A dolmen olyan hely volt, ahol kapcsolatba lehetett lépni a túlvilággal, ezért a régészek összefüggésbe hozzák az ősi temetkezési szertartásokkal. Valójában archaikus szertartások elvégzésére használhatták a dolmeneket, ezzel segítve az eltávozott lélek túlvilági vándorlását, boldogulását és célba érését.

 

Avalun – a kelta Atlantisz

 

A kelták hagyományaikban megőrizték Atlantisz emlékét. Ők úgy hívták a szent szigetet, a boldogok paradicsomát, hogy Avalun. A mitikus, istenekkel benépesült sziget emléke tehát tovább élt a druidák tradícióiban. Hogyan juthatott el egy kelta ember erre a szigetre?

A kelták a zöld Eirinben őrizték meg az ősi, tiszta, isteni lét emlékeit. Hy éppen olyan halotti misztériummal rendelkezett a keltáknál, mint Istar, Marduk, Ozirisz, Tammuz vagy Perszephoné. Mona (jelentése: fekete sziget) a másvilág bejáratának a helye volt, egy ténylegesen létező sziget. Ahhoz, hogy valaki beléphessen a másvilágra éppen úgy át kellett lépni a téridő korlátait a keltáknál, mint az egyiptomiaknál, vagy a majáknál. Minden múlandó, földhöz kötő momentumot, energiát és emléket el kellett engedniük azoknak, akik a halált szerették volna legyőzni. Az út a felejtés tengerén keresztül a boldog szigetre vezet. Az állapotot, szimbolikusan pedig a halhatatlanságot Avalunnak hívták. Úgy tartották a kelták, hogy Avalun az emberiség bölcsője és a fény hazája, ahol minden ember istenné válik, mindenki fiatal, illetve nem öregszik, minden romolhatatlan, vagyis örökkévaló, minden szép, termékeny, minden fájdalomtól és bűntől mentes, csak az öröm és a béke uralkodik a lelkeken.

A lélek oly módon juthat be erre az édeni helyre, ha megszabadul földi énjétől, amely a tér és az idő rabigájában tartja, mert az csak tökéletlenséget szül. A valóság azonban tökéletes, ám aki meg kívánja látni, annak előbb újjá kell születnie. Ugye, mennyire hasonlít a druida tanítás a jézusi hitvallásra?

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..