Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Özönvíz előtti civilizációhoz tartozó kolosszális piramist fedeztek fel Romániában az archeológusok

Több tízezer éves piramist találtak Romániában a régészek? Lehetséges volna, hogy eddig még senki sem vett észre egy ekkora monstrumot? Amennyiben hiszünk a szemünknek, akkor a következő sürgető kérdésekre keressük a válaszokat: kik, mikor, milyen céllal építették? Hová tűntek? Hogyan működtették? Visszatérnek-e az ősi építői egyszer, és kapcsolatba léphetünk-e velük?

 

romániai piramis 0

 

Jómagam a napvallás képviselőjeként és az ősi rejtélyek kutatójaként azok közé tartozom, akik nem uralkodók temetkezési helyeit látják a piramisokban, hanem eredeti rendeltetésüket tekintve magasabb minőségű, égi energiákat közvetítő szent eszközöknek tekintem azokat.
Ahány piramisépítő magaskultúra volt valaha a Földön, annyi különbözőféle szertartásra használhatták a piramisokat, ugyanakkor mindegyikükben közös, hogy építésükhöz és működtetésükhöz rendkívüli tudásra volt szükség.

 

Sok régésznek beletört már a bicskája a piramisok kutatásába, amikor nem spirituális-szakrális oldalról közelítette meg őket. Ilyen például a koruk meghatározása. Kőből készültek, ezért nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy 5, 10, 15, 20, 25 ezer évesek-e, vagy ennél is idősebbek.
Az elmúlt években napvilágra került bizonyítékok tükrében – lásd a boszniai piramisokat vagy az egyiptomi Nagy Szfinx kormeghatározásának módosításait – korántsem lehetünk biztosak abban, hogy helyesen datálták őket a tudósok. Egyre több jel mutat arra, hogy ezek a megalitikus struktúrák özönvíz előttiek, tehát jóval a mai ismert történelmi és bibliai korok előtt készülhettek.
Talán a piramisok építői előre látták az özönvizet és a különféle természeti katasztrófákat, s ezért építették meg eme időtálló konstrukcióikat. De kinek? Csak maguknak?

 

Mindenesetre az ősi építők eltávoztak a bolygónkról, s magukkal vitték a titkos tudásukat. Kérdés, hogy vajon visszatérnek-e egyszer, hogy bennünket tanítsanak? Volt már erre példa szép számmal.
Akár az egyiptomi fáraókort megelőző isteni uralkodókra, akár a sumér királylistán szereplő uralkodókra gondolunk, mindkét esetben emberfeletti, sőt földönkívüli lényekkel találkozunk. De nem kell ennyire messzire mennünk. A 2005-ben feltárt és azóta is feltárás alatt álló boszniai piramis-komplexum létrehozásának a korát jelenleg 12500 és 30000 év közé datálják. Ez megfontolandó, de vegyük figyelembe, hogy az ásatások és feltáró munkálatok még zajlanak, így bármikor előkerülhetnek olyan leletek, melyek megerősíthetik vagy megcáfolhatják az eddigi ismereteinket és következtetéseinket!

 

Meghökkentő felfedezésről lehetett hallani nem is olyan régen a szomszédos országban is. A régészek figyelmét a tengerszint feletti 1000 méteres magasságban húzódó Buzau-hegység egyik érdekes mound-ja, azaz mesterséges dombja keltette fel, melyre “véletlenül” lettek figyelmesek. Jelenleg azt feltételezik róla, hogy egy újabb, vagy rég elfeledett ősi megalitikus piramis.
Itt álljunk meg egy pillanatra, mielőtt tovább haladnánk és emlékezzünk vissza milyennek tűntek és a mai napig is milyennek látszanak kívülről az avatatlan szemlélő számára a bosnyák piramisok? Gazdag növénytakaró fedi őket, magyarul benőtte őket a vegetáció.

 

romániai piramis 1

A Tuturdui piramist búja növényzet takarja

 

Mint az a fenti képen is világosan látható, a hegy a piramisok minden jegyét magán viseli. 300 méter magas az aljától számítva, ami gyakorlatilag a gízai Nagy Piramis magasságának a duplája, és nagyjából 80 méterrel haladja meg a bosnyák Nap-piramist. Talán ezért is hívta fel a figyelmet rá Semir Osmanagic. Innen még izgalmasabbak a fejlemények!

A feltételezett piramis-hegyet megmászták az archeológusok és csodák csodájára olyan ősi megalitikus falakat találtak, melyek három réteg agyaggal összetapasztott burkolókövekből állnak. Ez az anyag jelentős védelmet nyújt az esővíz okozta mállással szemben, s kitűnő választás, amikor köveket akarunk egymáshoz rögzíteni vagy összekapcsolni.

 

romániai piramis 2

 

Alkalmasint az erőd legérdekesebb vonása az ásványi oxidokból álló vöröses-barna anyagrétege, mely a piramis külső falait vonja be. Ez pedig éppen kapóra jött a kutatóknak, amikor az építmény korát próbálták meghatározni. Végül is radiesztéziai módszerekkel 22000-25000 évesre becsülték a piramis korát.

A radiesztéziáról annyit, hogy sugárérzékelés, illetve sugárzást érző képességet takar, és a bioenergetika egyik szakterületének számít. Főként az embert és általában az élővilágot befolyásoló, a műszerek érzékenysége szempontjából határérték alattinak és/vagy szubtoxikusnak nevezhető energiasugárzások kutatásával foglalkozik, valamint az azokból levonható következtetések gyakorlati hasznosításával. Egyes országokban az akadémikus tudományok egyike és a tudományos kutatások tárgya is.

Visszatérve a szóban forgó romániai piramisra, az egyik kutató, név szerint Dan Popovici, a kormeghatározás előtt 12000 évre számított, tekintve, hogy a sumér táblákon szereplő Luana király – aki egy özönvíz előtti félisten volt – uralkodott ezen a vidéken.
„Meglepődtem, amikor a radiesztéziai inga 25000 évet jelzett! Bár nem vagyok száz százalékosan biztos a kormeghatározásban, a megérzésem azt súgja, hogy ez a helyes,” – nyilatkozta.

 

romániai piramis 3

A megalitikus építmény kormeghatározásához használt anyag

 

A hegyoldal több pontján is eme elfeledett kultúra kőművesmunka-nyomaira bukkantak a régészek. Szemmel láthatóan a köveket mesterségesen alakították ki. Sőt, az egyenes vonalvezetésükből arra lehet következtetni, hogy a kövek megmunkálásához fejlett technológiát vettek igénybe, míg a fal dőlése utal a korábbi háromszög alakjára is. Vajon ez egy lépcsős piramis lehetett?

Több forrás arról számol be, hogy a román kommunista rezsimnek arra is volt gondja, hogy minden olyan nyomot gondosan elrejtsen vagy eltüntessen, ami az ősi román nép előtti ott hagyott örökségre utal. Több szerző is egyetért abban, hogy a kommunista rezsim alatt működő titkosszolgálatok az 1980-as években átvizsgálták ennek a hegynek a csúcsát, ahol egy lapos platón álló oltárt fedeztek fel, melyen csupán az idő vasfoga hagyott nyomot.

 

romániai piramis 4

A piramis terasza

 

Állítólag két ügynök behatolt egy bejárat nyílásán, de soha többé nem lehetett róluk hallani többé. Miután a kommunisták az összes anyagot begyűjtötték a piramis tetejéről, a lépcsőzetes kiképzéssel (terasszal) együtt felrobbantották az oltárt. Bár elképzelhető, hogy a történetet kissé kiszínezték, a robbanás bizonyítékait láthatjuk a csúcsra érve, míg más helyi források élénken emlékeznek erre az incidensre az 1980-as évekből.

Csak találhatjuk, hogy mire is bukkantak ott, de az tagadhatatlan, hogy a Buzau-hegység Romániában tele van olyan múltbéli emlékekkel, mint amilyenek a föld alatti lakóhelyek, vagy azok a barlangrajzok és sziklavésetek, melyek nyelve vélhetően megelőzte a sumér dialektust.

 

romániai piramis 5
Pre-sumér írás a piramis közeléből a bal oldalon és szláv írás a jobb oldalon.

 

Nem csoda, hogy ilyen emlékeket találtak ezen a vidéken, hiszen itt már több fantasztikus régészeti leletre bukkantak a közelmúltban. Gondoljunk csak a tatárlakai leletekre! Egyesek szerint a tatárlakai korongok tartalmazzák a legkorábbi írásjeleket. A radiokarbonos vizsgálatok szerint 7500 évesek, ami azt jelenti, hogy a ma ismert sumér agyagtáblák készítésétől is 1000 évvel korábbiak.
Ha visszapörgetjük az idő kerekét, akkor találunk itt egy Vinca-Tordos kultúrát is 6-7000 évvel ezelőtt, méghozzá vitatott időbeliséggel. A 19. században Tordoson olyan leletek kerültek elő, melyek a régi mezopotámiai írásbeliséggel való kapcsolatra engedtek következtetni. A feltáró, gyűjtő és kutató a magyar Torma Zsófia volt.

 

A sumér-magyar rokonságról egy kis videómat ajánlom figyelmedbe, ha jobban érdekel a téma:

Őstörténetünk fejezetei – Létezik-e a sumer-magyar nyelvrokonság? – 1. rész
https://www.youtube.com/watch?v=kO8su-h2auI

Őstörténetünk fejezetei – Létezik-e sumer-magyar nyelvrokonság?
https://www.youtube.com/watch?v=Na11Omtq7R0

 

könyv3

 

Mindent egybevetve, egyre inkább szaporodnak a bizonyítékok arra nézve, hogy újra kellene gondolnunk az ismert történelmünket. Egyre több a régészeti szenzáció és áttörés, ami egészen új megvilágításba helyezi a múltunkat. Remélhetőleg meglesz a szándék, a pénz, a kitartás a kutatásra. Továbbá reméljük, hogy olyan módszereket is be lehet majd vetni a terepet, mint a LIDAR, amely egy lézer alapú szkenner-technológia (lásd: alább).

 

Azt pedig már csak érintőlegesen jegyzem meg, hogy ez a vidék az ősidőkben szkíta territórium volt, így egyértelműek az ősmagyar kötődések és szálak is, de ez már egy másik történet…

 

Jelen írásom alapjául az alábbi cikk szolgált: http://alienpolicy.com/archaeologists-uncover-colossal-antediluvian-pyramid-romania/

 

Száraz György
Boldog napot!

 

Tábor 2017

 

Main references: Scribd, Ancient-origins in-text link / Photo credits: Dan Popovici

Ha érdekel a LIDAR-techmnológia, akkor olvasd el az alábbiakat:
A LIDAR (Light Detection and Ranging) magyarul lézer alapú távérzékelés,[1] alapvetően egy, a kibocsátó eszköz és valamely visszaverő felület távolságának meghatározásra szolgáló módszer. Amennyiben nagy felületű tárgyak vagy az egész környezet, földfelszín, vagy belső terek objektumainak elhelyezkedését kívánjuk meghatározni, nagyon gyors ütemben nagyon sok, a LiDAR elvén működő távolságmeghatározást hajtunk végre egy erre kialakított műszerrel valamilyen térbeli mintázat szerint, ennek az eljárásnak a neve lézerszkennelés,[2]. A LiDAR tehát egy saját jelforrással rendelkező, aktív távérzékelési rendszer. Eltérően a radartól a LIDAR az ultraibolya, a látható vagy az infravörös tartományban működik. Működésének alapelve a műszer és az objektum várható távolságától függően (méter alatti, néhányszor tíz méter, vagy 100 m-nél nagyobb távolság) többféle lehet, az egyik változatban megegyezik más elektromágneses alapú geodéziai mérőállomásnál[3] alkalmazott elvvel.

A LIDAR alapját képező lézer által kibocsátott lézerfény vagy energiaimpulzus a terjedés irányában lévő tárgyakról, objektumokról visszaverődik. A rendszer rögzíti az egyes impulzusok kibocsátása és visszaverődése között eltelt időt. Az elektromágneses energia terjedési sebessége ismert, így a kibocsátás és a tárgy által visszavert jel visszaérkezése idejének különbségéből meghatározható a tárgyaknak a műszertől való távolsága.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/LIDAR

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?