Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Palenque palotája

Tikal, Uaxactún, Copán, Palenque és a többi hatalmas város piramisai, templomai, palotái és grandiózus épületei egy sor rejtéllyel szolgálnak a kíváncsi ember számára. Kik építették? Milyen céllal készültek? Kik és miért rombolták azokat? Miért néptelenedtek el váratlanul egyik pillanatról a másikra? A fő kérdés pedig: hogyan építették e metropoliszokat?

 

Ugye, nem is biztos, hogy a mai ember elgondolkozik ezeken a kérdéseken, pedig ha számításba vesszük, hogy a maják nem ismerték a kör alakú, forgó kereket, sem pedig a fémet, akkor csak az a válasz adódik, hogy puszta kézzel építették a toronytemplomaikat, piramisaikat. Sokáig „idiot savant”-ként, őrült zsenikként kezelték a majákat. Sziklákból, kövekből, monumentális építményeket felhúzni a dzsungel közepén 35-40 Celsius fokban, 100%-os páratartalomban, tökéletesre faragni a reliefeket és simára csiszolni a köveket, majd felemelni 50-60 méter magasba… Ezt nem gondolhatja komolyan egy józan ember!

Tikal IV. piramisa 70 méter magas volt! Ez nagyobb, mint két tízemeletes ház egymáson!

 

Most ismerkedjünk meg az egyik legcsodálatosabb grandiózus maja várossal, melynek neve: Palenque. Egy magas mesterséges dombon áll egy fenséges palota maradványa. A romok négy belső udvart kötnek össze. Egyikükben háromemeletes torony emelkedik, de a hozzá vezető lépcső furcsa módon csak az első emeletről indul, nem az udvarról. Rejtély, hogy miért. Palenque erődöt jelent spanyolul, holott ezt a tornyot obszervatóriumnak emelték, melynek masszív kőpadján csillagász papok kémlelték az eget éjszakánként, varázslatokat és bonyolult számításokat végezve. Más elképzelések szerint őrtorony lehetett. A palota egy 75 méter hosszú és mintegy 60 méter széles teraszos magaslatra – platformra – épült, melyet bonyolult elrendezésű, oszlopos galériák együttese koronáz. Az épületegyüttes egészét a Torony uralja.

 

De tévedünk, ha csak azt hisszük el, amit a szemünk első pillantásra lát, ugyanis Palenque esetében legalább annyira fontos, amit a föld alatt találunk, mint amit a föld felett. A palota külső helyiségeit párhuzamos föld alatti folyosók kötik össze három lépcső segítségével. A déli oldalon található kijárat a palotán kívül helyezkedik el. Természetes világításuk nincs. Mi lehetett a rendeltetésük? Nem tudni.

A folyosók falait remekbeszabott díszítések borítják. Féldomborművek és freskók ékesítik a mennyezetet, az oszlopokat, a falfülkéket, s még a lépcsőfokokat is. Művészi színvonalú ornamentika ez.

A palotát magas piramisokon álló épületek övezik. A templomok nevei: Nap, Kereszt, Leveles Kereszt, Oroszlán és Gróf. De találunk itt labdajátékra kiépített teret és fejlett vízvezetékrendszert. Az uralkodó tudatosan kiválasztott időpontban szenteltette fel a templomokat, amikor a Hold, a Szaturnusz, a Jupiter és a Mars konjunkcióban (együttállásban) voltak egymással és ugyanakkor a Skorpió csillagképpel is szokatlanul ritka konstellációt alkottak. Mindközül azonban a legizgalmasabb épülettel csak ezek után találkozunk – ez a Feliratok Temploma.

 

palenque2

 

Palenque legimpozánsabb szakrális épülete a Feliratok Temploma, mely 36 méter magas és kilenc, egymásba illeszkedő épülettörzsből áll. A Feliratok Temploma egy óriási piramison áll. A hófehér piramison 70 darab lépcső vezet a tetején található templomhoz. Falait féldomborművek és hieroglifák borították egykoron. Innen a templom elnevezése. A felső templom belsejébe helyezett három kőtáblán látható a tömbök felszínét teljesen beborító hieroglif felirat, mely az egyik leghosszabb terjedelmű maja szövegemlék. Ezekből a feliratokból olvasható ki például a 692-es dátum, amely bizonyítja, hogy Palenque a késő korszak városa.

 

1949-ben a régészek felfigyeltek a templom padozatának furcsa burkolatára. Két sor kis nyílást láttak rajta kődugókkal ellátva. Ezen felül az is szokatlan volt, hogy a templom falai nem a padlóról indultak, hanem szemmel láthatóan mélyebb szintről. Végül a kutatók arra az elhatározásra jutottak, hogy felemelik a szentély kőlapját, s meglesik, mi van alatta. Egy rejtett kamrára bukkantak a régészek, amelyből egy titkos lépcsősor vezetett lefelé. Szó szerint ásni kellett, mivel földdel és kődarabokkal töltötték fel a folyosót. Nagy nehezen megszabadították a sok tonnás törmelékektől a lépcsőt és leereszkedtek a mélybe. Indiana Jones-filmbe illő jelenet lehetett, vagy talán fordítva, innen vették az ötletet a film készítői. Bárhogy is, misztikus és félelmetes a meredek lépcsősoron leereszkedni. Az alján egy folyosó tátong, amelynek végén a régészek különböző ládákba zárt ajándéktárgyakat találtak, továbbá egy korlát mögött öt-hat ifjú elenyészett földi maradványai hevertek. Ekkor a bal oldali fal burkolatában egy háromszög alakú lap körvonataira lettek figyelmesek az archeológusok. Mi lehetett ez?

 

1952. június 15-én feltárult a nagy titok Alberto Ruz mexikói régésznek hála. Egy kriptát rejtett a lap. 9×4 méteres alapterületű és 7 méter magas kamra volt ez. Alul egy óriási lapot találtak (2,8×2,2 méter és 25 cm vastag). Nem kis nehézségek árán sikerült az öttonnás lapot felemelni, s ekkor egy szarkofág tárult a szakemberek szeme elé. Egy 40-50 év körüli megtermett férfi jáspisdrágakövekkel borított csontvázát rejtette a szarkofág. Minden jel szerint Pakal király maradványai voltak. A szarkofág belseje piros volt. Jáspis diadém volt a tetem fején. A függők, a nyaklánc, a melldísz és a karperec 200 szemből állt. Minden ujján gyűrű volt. Az elhunyt arcát nefritből észült halotti maszk fedte, kagylóhéj szemekkel és obszidián pupillákkal. Ezen kívül sokféle használati tárgyat temettek a halott mellé valószínűleg kultikus célzattal.

A kutatók azt feltételezik, hogy az uralkodó túlvilági szolgái gyanánt áldozták fel az ifjúkat, majd a folyosót betemették. A papok a kriptától a piramis tetejéig mészkeverékből egy vékony kígyót fektettek le a halott és az élők összeköttetését biztosítandó. De ki lehetett ez a kivételezett személy?

 

Palenque lélegzetelállítóan gyönyörű helyen fekszik: egy sűrű őserdő borította hegylánc alatt, az Usumacinta-folyó árterének szélén, s a Mexikói-öbölre néz. Itt uralkodott Pakal király. Kriptája 24 méterrel a templom padlója alatt helyezkedik el. A templom folyosóinak kőlapjaira uralkodói névsorokat róttak, pontosan tizenkettő egymást követő uralkodó nevét.

Pakal 68 évet uralkodott. Életkora elképesztően magas: i.sz. 603-684 között élt. Teljes neve: K’inich Janaa’ Pakal, azaz „Nagy Nap Pajzs Úr”.

Pakal keménykezű uralkodó lehetett és regnálása alatt kétségkívül Palenque lett a térség vezető városállama. Istenként tisztelték, amint az a nevéből sejthető is. Dinasztiáját a Napistennel kapcsolata össze, tehát a Napisten követe, küldötte, hovatovább, inkarnációja lehetett.

Szarkofágjának fedele azt ábrázolja, amint a király az alvilágba ereszkedik, ugyanakkor megtalálható rajta az élet és a halál között ingázó nap is. Jádéból készült napisten szobrot találtak teteme mellett, ami biztosította a király égbe emelkedését. Minden valószínűség szerint maga Pakal rendelte el a Feliratok Templomának megépítését saját maga és dinasztiája számára.

 

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..