Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Protokultúrák – mi volt a történelem kezdete előtt?

Létezett-e előző emberiség? Mikor kezdődött az írott történelem? Mi volt előtte? Miért lépett minden korábbi kultúra kompletten a történelem színpadára? Mi tesz egy kultúrát fejletté és életképessé? Miért ütközik megválaszolatlan kérdésekbe a tudomány az őskort illetően? Milyen újfajta koncepciók léteznek az öt kontinensen előforduló autochton (földből kinövő) kultúrákra? Gondolkodjunk szabadon, mert a tudományos közmegegyezés pillérei megingathatóak.

 

A címben szereplő kérdést sokféleképpen megközelítettem már eddig, mivel megszámlálhatatlan bizonyíték áll rendelkezésre, amely véleményem szerint minden kétséget kizáróan alátámasztja, hogy az emberiség nem csupán 5-6 ezer éves fejlett kulturális múlttal rendelkezik, hanem jóval többel.

Ki tudja miért, az emberi civilizáció történelmét rá akarják erőltetni egy olyan kaptafára, amelyre nem illik. Ez pediglen az írás kifejlődése. Mintha írás nélkül nem létezhetne magas színvonalú kultúra. Szerintem létezik, sőt létezett is. Nem is egy. Miért? Mert a prehistória, vagyis az írott (!) történelem előtti korokat nem volna szabad azzal elintézni, hogy ha nincs írásuk, akkor azok primitívek, hiszen az emlékeiket nem képesek az utókorra hagyományozni. Végtelenül materiális és szűklátókörű ezt előfeltételezni. Miért ne lehetne az információkat más formában elrejteni a jövő emberei számára? Csillagok képeinek és rajzainak, szakrális építészetbe kódolt matematikának, vagy hogy egy kicsit elrugaszkodjak a földtől, esetleg a DNS-be és az aurába rejtett információknak a formájában? Felhívom a figyelmet, hogy vannak emberek, akik emlékeznek előző életeik egyes részleteire, s olyanok is akadnak, akik több korábbi életükre emlékeznek vissza. Például olyan képességeket tudnak használni, amelyeket ebben az életükben nem tanultak, minthogy senki nem tanítja őket az iskolákban.

 

A másik téves elképzelés a kőkorszak esete. Itt jönnek az ősemberek és az ő technikai eszközeik, akarom mondani, szerszámaik a képbe. Teljesen logikátlan azt gondolni, hogy 20 vagy 25 ezer évvel ezelőtt még javában tartott az őskor olyanképpen, hogy a Föld hátán járó legfejlettebb emberek legfőbb eszköze a kőbunkó volt. Ez az érvelés ott dől meg, hogy a 21. században a világ minden táján találunk törzseket, akik a mi civilizált szemeinken keresztül elmaradottak és természeti népeknek tekinthetők, mivel nem ment végbe náluk az soklépcsős tudati átalakulás, amely például nálunk, Európában az elmúlt évezredekben már lezajlott. Ennyi erővel kijelenthetnénk, hogy az őskor részben még ma is tart.

Mi van akkor, ha példának okáért egymás mellett létezett egy atlantiszi civilizáció, egy maja, esetleg több óceáni szigeten kialakuló kisebb, egy pár ázsiai, s mellettük Afrikában és Európában ősemberek kergették a mamutokat?

 

Akik a piramisokat építették világszerte, azokról aligha állítható, hogy nem voltak teherszállító eszközeik. Próbáljunk csak megemelni egy 100 tonnás gránittömböt! Még darukkal sem kis mutatvány.

Azután ott van a súly- és a mértékrendszer. Hát, azt állítani, hogy a Gizában vagy a Yucatan-félszigeten található piramisok, amelyek csak önkényesen kiragadott példák, nem pontos méret szerint készültek, nem a csillagokhoz és az égtájakhoz lettek tájolva, megint csak meseszerű és valós alapokat nélkülöző volna.

A fémek használatba vételének hiányával vádolni a történelem előtti civilizációkat ugyan lehet, de kérdem én, mi van, ha a föld egyik legkeményebb kőzetét, a gránitot, nem fémmel munkálták meg? Kutatások igazolták, hogy a gránittömböket lehetetlen fémeszközökkel olyan tökéletesre faragni, mint amilyenek. Egyes tudósok feltételezik, hogy ilyen minőségű munkát csak a mai legfejlettebb lézertechnológiákkal lehetnek produkálni. Sőt, a történelem előtti korok építményeinek egyes kőzeteinek megmunkálásán látható, hogy nem vágták, nem pattintották, nem csiszolták, hanem mintha valamilyen erő megolvasztotta volna az anyagszerkezetüket. Akkor most melyik civilizáció a kezdetleges?

 

Amit mi a történelem kezdetének nevezünk, az csupán az időszalag egy tetszőlegesen és önkényesen kiválasztott pontja, amelyről azt hisszük, hogy a kezdet. S mivel megteremtettük és elterjesztettük ezt a hiedelmet, most mindent ehhez viszonyítunk. Ideje felülvizsgálnunk a történelemszemléletünket!

A semmiből egyszer csak előtűntek a fémeszközök. Indiában és a Földközi-tenger vidékén hirtelen, átmenetek nélkül rájöttek, hogyan kell bánni a fémekkel. Erőltetett gondolkodás ez ennyi kultúra-teremtő népről, amelyekkel majd külön fogok foglalkozni. De annyit előre bocsátok, hogy ezek készen lépnek a történelem színpadára, komplett nyelvük, írásuk, tudomány-rendszerük, állami berendezkedésük, vallásuk, égi kapcsolataik, misztériumiskoláik, építészetük, uralkodó dinasztiáik, törvénykezésük és még sorolhatnám, hogy mi mindenük van. Hangsúlyozom, minden készen áll. Mintha a föld porából emelkedtek volna ki, vagy netán előbb is ott voltak, csak mi nem tudunk róluk bizonyosat. Avagy alapítóik ide érkeztek valahonnan a kozmoszból. Esetleg, ideérkeztek jóval korábban, fejlett civilizációkat hoztak létre, s mi azokról csupán keveset sejtünk, illetve csak az utolsó etapjukról tudunk valamicskét. Ez egyébiránt megmagyarázhatná, hogy miért volt készen az összes kultúra, mire a manapság írott történelemnek nevezett periódus beindult.

 

Úgy vélem, komolyan fontolóra kellene vennünk a protokultúrák létezését, s nem agyonhallgatni a beszédes tényeket. Merthogy bizonyítékok szép számmal vannak, de a régészeti és a spirituális tényeken kívül legfőbb bizonyítékok mi magunk vagyunk. Akinek van füle, az hallja meg.

 

Boldog napot!    

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..