Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Pythia, a Delphoi orákulum

A Delphoi orákulum talán egyik leghíresebb jövendölése az, hogy Krőzust legyőzi majd a Perzsa Birodalom. Hérodotosz szerint Krőzus, Lüdia királya, tudni szerette volna, hogy hadba kellene-e szállnia a kezdő Perzsa Birodalommal. Azt a választ kapta, hogy egy hatalmas birodalmat fog tönkretenni, ha megtámadja Perzsiát. Mivel ínyére volt a válasz, Krőzus felkészült Perzsia lerohanására. Aligha tudta Krőzus, hogy az a „hatalmas birodalom”, amire az orákulum utalt, nem Perzsiáé, hanem a sajátja. A többi már –ahogy mondani szokás – történelem. Miközben eme elbeszélés hitelessége megkérdőjelezhető, addig az bizonyos, hogy a Delphoi orákulum létezett.

 

http://upload.wikimedia.org/

 

Delphoi a Parnasszus hegy délnyugati nyúlványánál helyezkedik el Phocis völgyében, s kapcsolatban állt a görög Apolló istennel. A legenda szerint, a helyet egy Python-nak (itt a Python nem a piton kígyóra utal, hanem egy jövendőmondó szellemre – megjegyzés a fordítótól) nevezett óriáskígyó őrizte, aki Gaia (a Föld) kultuszának követője volt évszázadokon keresztül. Miután Python-t meggyilkolták, Apolló saját szent helyeként követelte magának Delphoi-t. Ez a legenda talán megtörtént eseményt tükröz. A mükénéi időszak (Kr.e. 14-11. század) alatt a Dephoi-ben található kistelepülések a Földanya istennőt imádták. Következésképpen Apolló imádása a Kr.e. 11-9. század között honosodott meg. A Kr.e. 8. századra Delphoi már nemzetközi hírnévre tett szert Pythia profetikus ereje miatt. Mégis csak a következő évszázadban vált az Orákulum pánhellén intézménnyé, amikor is Apolló tanácsa felől érdeklődtek a görög városok az állam fontos kérdéseit illetően.

 

Pythia névvel illeték a Delphoi Templom egész történelme során az összes papnőt. Papnő olyan nő lehetett, aki elmúlt már 50, külön élt a férjétől és szűzi ruhát öltött magára. Plutarkhosz szerint az, aki egykoron Delphoi papnőként szolgált, vagyis Pythia volt, először léphetett be a templom (Adyton) belső termébe. Majd egy háromlábú állványon foglalt helyet és könnyű szénhidrogéngázokat lélegzett be, mely a porózus földben található hasadékból szivárgott ki. Ezt a megállapítást a modernkori geológusok is megerősítették. Miután transzba esett, a halandók számára felfoghatatlan szavakat mormogott. Ezt követően ezeket a szavakat fordították le a szentély papjai közérthető nyelvre, s adták át azoknak, akik hozzájuk folyamodtak. Mindazonáltal, a jóslatok mindenkoron szabadon értelmezhetők voltak és gyakran kettős és ellentétes jelentést fejeztek ki. Ez világosan tetten érhető Krőzus esetében. Ugyanakkor számos más olyan példát találunk, amelyben Pythia jövendölései többértelműek.

 

http://pythiaofdelphi.weebly.com/

 

Példának okáért, Hérodotosz szerint az athéniaknak adott egyik jóslat a Kr.e. 480-as perzsa megszállás alatt az volt, hogy

 

„A távolba látó Zeusz neked, Tritogeneia (Athena), egy fából készült védőfalat adományoz,

Csupán ez fog sértetlen maradni és segít néked, valamint gyermekeidnek”.

(Hérodotosz, The Histories, 7.141)

 

Míg bizonyos athéniak ezt szó szerint vették és arra a következtetésre jutottak, hogy a prófécia az athéni Akropolisz életben maradására utal (hajdanán védő karósánc erőd vette körül), addig mások a „védőfalat” hajóknak képzelték. Azonban, a későbbi interpretációk meghiúsították a jövendölés két utolsó sorának az értelmét:

 

„Áldott Szalamisz, anyák fiainak halála leszel

Vagy akkor, amikor a mag szétszóratik, vagy amikor begyűjtetik.”

 

A hivatalos magyarázat szerint, amennyiben az athéniaknak tengeri csatában kell majd megütközniük a perzsákkal, akkor vesztésre lesznek ítélve. Eme nyilvánvalóan baljóslatú ómen ellenére, egy Themisztoklész nevű athéni kapitány úgy döntött, hogy dacol a jóslattal, s úgy érvelt, hogy ha az athéniak halálra lennének ítélve, akkor az orákulum hangszíne durvább lett volna. Az athéniak meg voltak erről győződve, talán nem Themisztoklész magyarázatának hatására, hanem a tény miatt, miszerint jobb lenne a perzsákkal harcolni a semmittevésnél, amit látszólag az orákulum is javasolt. Mint azt gyaníthattuk, az athéniak döntő győzelmet arattak a perzsák felett és ez fordulópontnak bizonyult Görögország második perzsa megszállása alatt.

 

Így hát, legközelebb, amikor jövendölésekben próbálunk hinni, emlékezzünk Krőzus történetére és az athéni „fából készült védőfalra”. Előbbi esetben a prófécia félreértelmezése Krőzus bukását okozta és bizonyítja a látnoki kijelentések értelmezésében rejlő kihívásokat. Utóbbi esetben az orákulum jövendölésével való dacolás és a sorsuk saját kézbe vétele révén voltak képesek a görögök megfordítani az események menetét a perzsákkal szemben, s megmenteni saját magukat a megsemmisüléstől.

 

Forrás: http://www.ancient-origins.net/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..