Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

A rejtélyes beludzsisztáni szfinx régi története vajon egy ősi fejlett civilizáció vagy az anyatermészet titka?

Néztünk már mesterséges építményeknek olyan struktúrákat, amelyeket az anyatermészet hozott létre csak azért, mert hinni akartuk, hogy ember alkotta? Vagy utasítottunk-e már el szándékosan olyan ősi konstrukciókat természetes formációként csak azért, mert ellentmondtak az írott történelemi verziónknak?

 

 

Képesek vagyunk-e valamit természetes képződménynek minősíteni anélkül, hogy a megfelelő régészeti és tudományos vizsgálatot elvégeznénk? Néhány úgynevezett természetes képződmény zavarba ejtő, s a Pakisztánban található szfinx ebbe a kategóriába tartozik.

 

A beludzsisztáni szfinx messze áll attól, hogy olyan hírnévre tegyen szert, mint az egyiptomi, gízai Nagy Szfinx. Ez a pakisztáni Hingol Nemzeti Parkban a dél-beludzsisztáni Makran tengerpartján található és egy ősi történetről mesél.

 

A legtöbben úgy gondolják, hogy a beludzsisztáni szfinxet a szél és az eső vájta ki, s nem több természetes képződménynél, azonban akadnak olyanok is, akik más véleményen vannak.

 

A beludzsisztáni szfinx Pakisztánban

Credit: Wikipedia

 

Bibhhu Dev Misra, az Indian Institute of Technology (IIT) Kharagpur és az Indian Institute of Management (IIM) Kolkata kutatója úgy véli, hogy a beludzsisztáni szfinx egy hatalmas régészeti komplexum, amit egy ősi fejlett civilizáció hozott lére.

Bibhhu Dev Misra szerint a beludzsisztáni szfinx fejdísze nagyon hasonlít az egyiptomi fáraók nemez fejkendőjéhez.

 

Az indiai kutató ugyanakkor rámutatott arra, hogy a fülkagylók világosan láthatók a beludzsisztáni szfinxen, miként a szfinx fekvő mellső lábainak kontúrjai is, melyek nagyon gondosan kidolgozott mancsokban végződnek.

 

„Nevetséges azt feltételezni, hogy a természet egy olyan szobrot faragott ki, amely ennyire rendkívüli módon hasonlít egy jól ismert mitikus állatra. A jelek szerint semmilyen helyreállítási munkára nem tettek kísérletet, s a hatóságok és az újságírók egyaránt boldogok, hogy „természetes formációként” tovább léphetnek. A helyzetet csak az menthetné meg, ha nemzetközi figyelem irányulna ezekre a nagy struktúrákra és ha a régészeti csapatok – valamint a rajongók – a világ minden tájáról felkeresnék ezeket a rejtélyes műemlékeket kutatási, restaurálási és nyilvánosságra hozatali célzattal.”

 

Vajon a beludzsisztáni szfinx az egyiptomi egyik rokona? Credit: Bibhu Dev Misra 

 

„A makrani part eme ősi műemlékeinek jelentőségét aligha lehet eltúlozni: szó szerint többezer évesek és potenciálisan fontos támpontokkal látnak el bennünket, melyekkel feltárhatjuk az emberiség misztikus múltját.” – közli Bibhu Dev Misra.

 

Vajon azért emelték a beludzsisztáni szfinxet, hogy egy ősi templomot őrizzen? Credit: Bibhu Dev Misra 

 

Bibhu Dev Misra-nak a beludzsisztáni szfinxre irányuló kutatása tiszteletet parancsoló és roppant érdekes.

 

Raja Deekshithar (1949-2010) felfedezte, hogy az indiai civilizációban a szfinx mint mitológiai állat elsődleges helye a templomi kapubejárat közelében volt és a szentély őrzőjének szerepét töltötte be. Ha a beludzsisztáni szfinxet emberkéz alkotta, akkor vajon azért emelték, hogy a makrani tengerpart egyik ősi ismeretlen templomát óvja?

 

A szfinx semmi esetre sem korlátozódik az ókori Egyiptomra.

 

 

A szfinxről úgy tartották, hogy a szent helyeknek és az élet misztériumainak őre. A rejtélyek és a cselszövések jelképe és a tudás őrzője volt. Mivel egy titkokkal teli lénynek tartották, számos ősi kultúra épített szfinxet a földjén. A szfinx létezésére utaló bizonyítékokat megtaláljuk az ókori Görögországban, Babilonban, Indiában és egyéb helyeken.

 

Egy indiai szfinx Credit: hitxp.com

 

Az indiai szfinx purushamriga-ként ismert és majdnem mindig megnyújtott fülcimpái vannak és díszítő korongokkal ékesítették. Szanszkrit nyelven a purushamriga emberállatot jelent.

Szfinxszel ugyanakkor a védikus irodalomban is találkozunk, minthogy számos utalás található erre az isteni lényre a nagy indiai eposzokban, így a Rámájanában, a Mahábháratában és néhány Puránában.

 

Sok indiai templomban találkozhatunk számos ábrázolásával fába, fémbe vésve vagy festett formában.

 

E ponton nem lehet megállapítani, hogy vajon természetes képződmény-e, vagy ember alkotta a beludzsisztáni szfinx. A pakisztáni szfinx bizonyosan egy ősi történetet mesél. A kérdés csak az, hogy ki rejtette el a történetét: egy ősi fejlett civilizáció vagy az anyatermészet?

 

Forrás / Original article: http://www.ancientpages.com/2018/02/03/mysterious-balochistan-sphinx-ancient-story-tell-advanced-ancient-civilization-mother-nature-hiding-behind-story/

 

Engedd meg, hogy figyelmedbe ajánljam a napvallás eseményeit!

 

Részletes eseménynaptárunkat itt találod: https://napvallas.hu/programnaptar/

 

Részt vehetsz programjainkon:

Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül!

Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához!

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..