Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

SLIDERS – Igaz?

Hallottunk már olyanról, hogy egyesek képesek alvás közben elhagyni a testüket és utazni térben és időben. A múlt és a jövő tanulmányozásának és megismerésének ez a módozata módfelett tetszetős, de materialista tudatunk nehezen képes elvonatkoztatni az anyagtól, az anyagi testünktől. Valószínűleg, ez is megfordult a hollywoodi forgatókönyvírók fejében, azon töprengve, milyen újabb spirituális/sci-fi filmsorozattal örvendeztessék meg a nagyközönséget. A földöntúli világokba tett utazás ideája jó kiindulási alapnak tűnt, de a túl elvont, láthatatlan szellemi lényektől hemzsegő filmre a tévénézők többsége még nem készült fel, kivéve a horror rajongókat. Így kombinálták az igényeket, s megszületett a Sliders című sorozat.

 

A slider jelentése „csúszó, csúszdázó”, ami a dimenziók közötti átcsúszásokra utal. A film alaptörténete arra épít, hogy a világunk korántsem az egyetlen valóság, hanem több párhuzamos fizikai univerzum létezik egymásba ágyazva, s ezek között lehetséges a közlekedés, vagyis az átcsúszás. Egy különleges találmány segítségével kaput lehet nyitni két véletlenszerűen választott világ között és amíg az interdimenzionális anomália létezik, addig az ember szőrőstől-bőröstől beleugorhat. Ha kis szerencséje van, akkor a másik oldalon egészben jön ki. A párhuzamos világokban sok minden hasonlóan, bizonyos dolgok azonban eltérően történnek. Mintha nagyjából ugyanazok a szereplők újra és újra lejátszanák a helyzeteket kisebb-nagyobb eltérésekkel. Előfordul például, hogy az illető híresség lesz az egyik világban, míg a másikban hajléktalan, a harmadikban fedél nélküliből celeb és így tovább. A kérdés azonban az, hogy lehetséges-e? Igaz-e a Sliders című film alapgondolata?

 

A Sliders-ben az a jó, hogy egyesíti az ezotéria ősi alaptanításait és a modern kozmológia legújabb vívmányait. Az ezotéria mindig is állította, hogy a világ teremtve lett, s hogy ez egy összetett és folyamatosan zajló folyamat. Az univerzum felépítésével és működésével foglalkozó kozmológusok, időfizikusok és kvantumfizikusok, rájöttek arra, hogy sok dimenzió létezik. Hogy pontosan mennyi, azt még ők sem tudják. Jelenleg jó esélyt látnak arra, hogy 11, de az is lehet, hogy több. Az egyiptomi beavatotti tudás szerint az alsóbb világok 13 dimenziós mátrixokból épülnek fel, s ezek még csak a kirakatot alkotják.

Szóval, nagyon úgy fest, a fizikusaink csökkentik a hátrányukat a beavatottakkal szemben és kezdik felfedezni és a maguk módján igazolni az ősi igazságokat és kinyilatkoztatásokat.

 

Most már nem számít fantazmagóriának azt állítani, hogy az univerzumunk több kiterjedésű, vagyis nem univerzumban, hanem multiverzumban élünk. Egymásba ágyazódó, egymást átható, egymástól némiképp kölcsönösen függő és a végtelenségig összefonódó világegyetemben élünk. Régen ezt úgy fejezték ki lapidáris rövidséggel, hogy „minden mindennel összefügg”. Ez esetben arról van szó, hogy a különféle párhuzamos világokat átjárók kötik össze, amelyeket féreglyukaknak vagy féregjáratoknak hívunk. Ahogyan egy almában a féreg lyukat harap magának, olyannak látszik kívülről a sokféle teret egymással összekötő világegyetem. Szokás még sajthoz hasonlítani, amelynek a lyukacsossága szemlélteti az átjárókat.

 

Itt jön a fizikus, aki bevallja, hogy ha van fekete lyuk, amely ugyebár mindent elnyel az eseményhorizontján belül – még a fényt is –, tehát csak egy út van nála: a befele, akkor kéne lennie féreglyuknak is, amelynek kijárata is van. De hova vezet ez a kijárat? Minden valószínűség szerint vagy egy másik univerzumba (párhuzamos világegyetemek elmélete), vagy a saját univerzumunkba, csak épp akár több millió fényévvel távolabbi szegletébe.

Értsük jól, a fekete lyukból nem következik a féregjárat léte, de ahogyan van az univerzumunknak mindent elnyelő emésztőrendszere, amiről nem tudjuk, hogy kilyukad-e valahová, illetve hogy mi történik a beleesett anyaggal vagy fénnyel, úgy az sem zárható ki, s nem is cáfolható, hogy ne lennének féregjáratok. Sőt, amióta forgó fekete lyukakat találtak, azóta ez a kérdéskör árnyaltabb lett. Mivel a forgó fekete lyukak (nem feketék, csak annak látszanak, mert a fényt is elnyelik) a következő feltételezett dolgokra képesek:

  • össze tudnak kötni párhuzamos univerzumokat, illetve új univerzumok anyaméhei lehetnek,
  • lehetővé teszik az időutazást és a fénynél gyorsabb utazást,
  • ergoszférájuk van, amelyből energiát lehet kinyerni.

Igaz, ilyenkor megdől néhány eddig stabilnak hitt fizikai törvény: az energiamegmaradás és az impulzusmegmaradás tétele. Folyjunk bele picit a témába, de a követhetőség szubjektív határain belül!

 

Univerzumunk születése és halála lyukakon keresztül történik. Ezek lehetnek a fekete lyukak: az egyiket elnyeli, a másikat létrehozza. Emellett léteznek a meglévő univerzumok között kapcsolódási útvonalak, amelyek közül az egyik típust féregjáratnak nevezzük. Ez egy alagút, amelyen keresztül közlekedni lehet. Hogy ember, idegen, földönkívüli űrhajó vagy micsoda, az most témánk szempontjából teljesen mellékes.

 

Albert Einstein és Nathan Rosen már 1935-ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét. A jelenséget Einstein-Rosen‑hídnak nevezték el a felfedezőik nyomán. A féregjáratok kialakulása a fekete lyukakhoz kapcsolódik oly módon, hogy a fekete lyuk szingularitása úgy viselkedik, mint egy féreglyuk egyik oldala, illetve gyorsan pontszerű szingularitássá válik. (Szingularitás egy végtelen téridő görbület, egy olyan sűrűségű térrész, amelyet egy fekete zóna vesz körül. Utóbbit eseményhorizontnak hívják.) A ’60-as években Wheeler és Fuller számításokkal igazolta, hogy a féreglyuk olyan gyorsan omlik össze, hogy azon még a fénysugár sem hatolhatna át. Később, 1985-ban dolgozták ki a kétirányú féreglyukak elméleti alapjait Kip Thorne és tanulói.

Az ősrobbanás után világunk picivel, 10 a mínusz 43-dikon másodperccel egy buborékokkal teli habra hasonlított. Az ekkor keletkező féreglyukak olyanok voltak, mint a gömbfelszínen a kitüremkedések. Ma az univerzum térbuborékokból áll, ahol a buborékok felszínét önmagával és más buborékokkal féreglyukak kötik össze. Világegyetemünk anyaga nem szilárd sűrítményként úszik az energia tengerének felszínén, hanem buborékként lebeg benne. Tehát a világ az energiának inkább a ritkulása, semmint a megszilárdulása, ahogyan eddig hitték. Létezik egy kvantumvákuumnak nevezett energiatenger, amelyben a világunk lebeg. Itt a vákuum nem elvont geometriai szerkezet, nem üresség, hanem éppen fordítva sűrűbb, mint az anyag és egy valós fizikai mező, amely kölcsönhatásban áll mindennel. Olyan, mint egy háló. Ez a valós vákuummező olyan, mint a szuperfolyadékok, vagyis a fizikai tárgyak ellenállás nélkül mozoghatnak benne, de az attól még ott van. Testünk és agyunk mai tudatszintünkön inkább a ritkább, buborékszerű anyagi világhoz áll közelebb, ezért nem érzékeljük a vákuummezőt.

Amikor a fény és az anyagi részecskék felgyorsulnak, a vákuum kölcsönhatásba lép a mozgásukkal és ekkor látszik görbültnek a téridő. Ebből származik a tehetetlenségi erő és a tömeg. Tehát a tömeg valószínűleg összesűrűsödött térszerkezet. Nem folytatom a következtetéseket, aki óhajt, könnyen utánanézhet.

Amennyiben az ősrobbanás hálózatszerű volt, akkor egy nagy szappanbuborékban több kisebb buborék tapadt össze. Amikor a nagy szétpukkant, a sok pici különvált. Ha ez történt, akkor számos világegyetem születhetett ily módon: felfúvódással. A mi buborékunkhoz nyilvánvalóan vannak hasonló buborékok, ahol az élet ugyanúgy kialakulhatott. Lásd: párhuzamos világok. S mivel hálózatunk – a buborék anyaga – közös, meg kell lennie az összeköttetéseknek. Például féregjáratok és egyéb információs mezők.

 

A Sliders fő találmánya egy eszköz, amely féreglyukat tud létrehozni. A probléma eddig az volt, hogy a vákuumot úgynevezett kvantumhab tölti ki, amelyben féreglyukak ugorhatnak elő a semmiből, majd ezek eltűnhetnek. A kvantum-féreglyukak kicsik és instabilak.

Féreglyuk létrehozásához negatív energia szükséges, mivel a pozitív energia mindig pozitív térgörbületet hoz létre. (Pozitív, ami a mi világunkhoz tartozó energia, negatív az, ami nem anyagi.) Nagyméretű és stabil féreglyuk létrehozásához hatalmas nem anyagi energiasűrűségre van szükség. Szergej V. Krasnyikov ezt azzal oldja meg, hogy a féreglyuk fenntartásához és felpumpáláshoz szükséges negatív energiát maga a féreglyuk hozhatná létre, illetve a körülötte kialakuló, negatív görbületű téridő-szerkezet vákuumfluktuációi termelnék egy önmagát erősítő folyamatban. Ez egy nem elvetendő elmélet.

 

Mindez miért? Azért, hogy sokak álma valóra válhasson és képesek legyünk utazni a térben és az időben. Sok csillagkapus film látott már napvilágot, melyben azt igyekeztek lemodellezni és bemutatni, hogy a világok összeköttetésben állnak egymással. Ezért aztán bizonyos „alagutakon” keresztül lehetőség nyílik a világok közötti utazásra. Ezen az elven mód nyílhat arra is, hogy akár fizikai testtel keljen át az utazó, a „slider” egy ilyen kapun. Mint fentebb láthattuk, ez elvben már lehetséges.

Viszont az ősi egyiptomi feljegyzésekben és szakrális építészetben találunk utalást és bizonyítékot arra, hogy ők képesek voltak a téridő kapuit szélesre tárva féregjáraton keresztül utazni. Az egyiptomi beavatottak létrehoznak egy rezgésburkot az utazó (slider) számára, amely tulajdonképpen egy űrruhaként funkcionál. Ezt különleges energiákkal érték el. Ma is találunk ilyen felkészítő műveleteket szolgáló, előkészítő kamrákat a piramisokban és egyes templomokban. Kell-e mondanom, hogy a piramisok nem temetkezési szertartások igényeit elégítették ki, hanem előkészítő, úgynevezett felhangoló kamrák voltak, amelyek az adott világ rezgéseihez szinkronizálták az aurát úgy, hogy közben az evilági rezgéseket megtartották. Belegondolni is rossz, mi történhetett volna, ha nem ilyen alapossággal járnak el az utazók. Miután a behangolás megtörtént, a csillagenergiák segítségével, amelyet a piramisok biztosítottak, megadott időben rést nyitottak a téridő szerkezetén létrehozván ezzel a világok közötti átjárót, s már lehetett is „csúszni”.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..