Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Sneferu élete

Sneferu, ismertebb, magyarosabb nevén Sznofru egy különleges figurája volt Egyiptom történetének. Számos piramis és csoda fűződik a nevéhez. Ismerkedjünk meg közelebbről az ősi múlt egyik emblematikus figurájával!

 

Arról, hogy mikor élt Sznofru, bizony-bizony megoszlanak a források. A legvalószínűbb adatok a következők: i. e. 2639-2604., i. e. 2613-2589., i.e. 2575-2551. között. Nevének több módozata is elterjedt: Soris, Sneferu, Snefru, Snfrw…

Teljes neve: Ptah-Sznofru („Megszépítő Ptah”) volt. Előneve: Nebmaat(ré), ami annyit tesz: az Igazság Ura. Manethón főpap királylistájában a Kerpherész vagy Szórisz névvel azonosítható. E nevekhez Josephus Flavius és Sextus Iulius Africanus eltérő uralkodási időt – 26, illetve 28 évet – társít.

 

Sokat vitatkoznak azon a történészek, hogy érdemes-e Sneferu nevével ú dinasztiát nyitni. Merthogy felmerült többükben, hogy ha a fáraó a féltestvérét vette feleségül, akkor a leányági örökösödés révén juthatott trónra. Amennyiben ez valóban így történt, akkor nem indokolt új dinasztiát kezdeni vele. Később Euszebiosz keverte meg a lapokat azzal, amikor egy helyütt azt írta, hogy Sneferu ugyan memphiszi származású volt, mégis más királyi ágból származott. Adódik tehát az idevágó kérdés: ez a kijelentés féltestvéri viszonyt, vagy távolabbi felmenőági rokonságot takar. A válasz egyelőre talány.

 

SNEFERU, A HÓDÍTÓ

 

Sneferu volt a IV. dinasztia 1. királya. Uralkodását az egész Egyiptomra kiterjedő rend, törvény és virágzás fémjelezte. Sneferu fáraó nevezetes volt a sikeres hódító hadjáratairól. Hegemón törekvéseit jól példázza uralkodásának 13. évében Núbia ellen indított hadjárata. A núbiai hadjáratáról 7000 hadifogollyal és 200 000 jószággal tért meg.

A Líbiával folytatott hadviselése nyomán Egyiptom 11000 hadifogollyal és 13000 állattal gazdagodott. Erre a hadjáratára a 8. uralkodási évében került sor.

Expanziós politikájának újabb ékkövét a Sínai-félszigeten elért eredményei jelentették. A III. dinasztia idején a korábban már elfoglalt kőbányák mellett a magarai türkizbányákat is megkaparintotta a fáraó. Sneferu erejét minősíti, hogy nem lassított a győzelem után, hanem meg sem állt Libanonig.

 

A „Palermói kő” említést tesz egy Bübloszba indított expedícióról, ahonnan különleges fát – valószínűleg cédrust vagy valamilyen tűlevelűt – hoztak Sneferunak a 13. uralkodási évében. Tény, hogy ezekből a fákból hatalmas, több mint100 méterhosszú hajót építtetett magának a fáraó. Sőt, ugyanebben az évben további hatvan királyi tizenhatpár-evezős hajó is készült. Az idegen vidékekről hozott fák nem csak hajók készítésére szolgáltak, hanem ebből készültek többek között a királyi paloták kapui és a templomok egyes berendezései is.

 

A NAGY ÉPÍTTETŐ

 

A Palermói kő bazalt sztéléjének tanúsága szerint Sneferu 35 új birtokot és 122 marhatartó gazdaságot hozott létre csupán egyetlen év leforgása alatt.

Ez a fáraó nagyarányú építkezéseivel is kivívta az utókor tiszteletét. Egy ízben például 40 hatalmas hajót küldött Szíria partjaihoz, ahonnét fákat szállíttatott Egyiptomba. Sneferu nevéhez fűződik a médumi piramis befejezése és további kettő építése Dahsúrban. Hozzáteszem, a történettudomány máig megoldatlan enigmái között tartatik számon, hogy vajon a médumi (mejdúmi) piramist Sneferu építette-e, vagy csak az elhunyt Huni helyett vette át az építkezés valamelyik szakaszát.

 

SZNOFRU DÉLI PIRAMISA vagy a DAHSURI TÖRT PIRAMIS

Ezt a piramist úgy is hívták, hogy a déli ragyogó piramis, vagy Sneferu déli piramisa, avagy a Tört Piramis. Ez a 4. legnagyobb piramis Egyiptomban.

Ezt a piramist a Vörös Piramistól délre, 2 km-re találjuk Dahsúrban. Mivel homokra építették, megsüllyedt és komoly repedések keletkeztek rajta. Ennek ellenére, ha rápillantunk, tapasztalhatjuk, hogy ez a legépebben megmaradt piramis. Eredeti magassága119,712 métervolt, de feltételezik róla, hogy 128,5 méteresre tervezték. Jelenlegi alapterülete 188,6×188,6 méter az eredeti 220 méterhez képest. A piramis dőlésszöge az alapoktól a közepéig 54º27`44″, a közepétől a csúcsig 43º22`.

A régészek körében elfogadott álláspont szerint ez a törés minden valószínűség szerint az építészek számítási hibájából eredeztethető, merthogy nem ismerünk másik tört piramist. Ennek okán ezt egy elrontott próbálkozásnak vélik.

A piramis téglasorainak rakása azt a feltehetőleg régebbi elvet követi, amikor a kőtömböket függőlegesen illesztették a központi maghoz. William Fix hívta fel a figyelmet, hogy gízai piramisokon kívül, Dzsószerétől kezdve, héjszerűen elrendezésben építették a piramisokat: egy belső maghoz fokozatosan készítették el a piramis megnagyobbításait. Az ilyen típusú piramisok teste nagyon tömör és sokkal kisebb kváderekből épül fel. A Tört Piramistól délre jelenleg mindössze egyetlen mellékpiramis található.

 

SZNOFRU ÉSZAKI PIRAMISA vagy a VÖRÖS PIRAMIS

Más néven Ragyogó piramis vagy Sznofru északi piramisa. Sneferu a Vörös Piramist Szakkarától délre építette. Ez az első tökéletes gúla-építmény. Jellegzetessége, hogy már vízszintesen sorokba rakták a kvádereket csakúgy, mint Gízában. Amikor Stadelmann alaposabban szemügyre vette Sneferu Vörös piramisának borítóköveit, azok belsején a kőfejtők jeleire bukkant.

A régész az oda rótt évszámok alapján kikövetkeztette, hogy a piramis alsó hat rétegét két év alatt rakták le, továbbá 17 évig tartott a teljes építkezés. Oldalvonala eredetileg 218,5×218,5 méter, magassága104 méter, dőlésszöge 43º36` volt. A Vörös Piramis alapját a mai napig homok borítja.

Belsejébe 1939-ben J. S. Perry-nek sikerült elsőként bejutnia. Minden jel szerint a Vörös Piramis nem csak pőrén állt a sivatagban, hanem ehhez a piramishoz is tartoztak egyéb építmények is, amelyeket azonban még eddig nem tártak fel. Az egyiptológia azt állítja, hogy végül ide temetkezett Sneferu. Érdekességképpen megjegyzem, hogy ennek a piramisnak a csúcskövét – a piramidionját – néhány éve találták meg.

 

SNEFERU PORTRÉJA

 

Bár hatalmas államférfi volt, mégis az emberségességéről és jóságosságáról ismerték Sneferut. Messze földről híres volt igazságos ítélkezéséről és hihetetlen közvetlenségéről. Egyáltalán nem vetette meg az élet világi örömeit.

Anyja: I. Mereszankh volt. Feleségei: I. Hotepheresz és I. Nefertkau. Fiai: Kheopsz, I. Nefermaat, Rahotep és Ankhaf. Lánya: I. Nefertkau. I. Nefertkautól született fia: II. Nefermaat. Az egyiptológusok úgy vélik, hogy mivel három fiát még életében elveszítette, ezért léphetett a trónra végül fiatal hercegként egy késői gyermeke, Hufu, akit Kheopszként ismert meg a világ.

 

Sneferu állandóan kutatott és fejlesztett. Ékes példája ennek, hogy a fáraó a Sínai-félszigetre számos expedíciót indított. Olyannyira nagy kultusza alakult ki ebben a térségben, hogy még a Középbirodalom korában is a bányászok védőistenének nevezik meg őt a feliratok.

 

Sneferut gyakorta csak Werneter (Nagy Isten) jelzővel emlegetik. Azt azonban még nem sikerült eldönteni, hogy ez egy állandó jelzője volt a hatalmas fáraónak, vagy valóban az egyik neve. Bárhogy is, Sneferu nagyságához semmi kétség nem fér.

 

Boldog napot!

 

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..