Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Szent Zoerard-András és Benedek

András és Benedek életét Boldog Mór pécsi püspök írta meg. 

 

Zoerard a 10. században született Lengyelországban. A már hazájában is remeteként élő szerzetes Szent István uralkodása idején érkezett Magyarországra. A  Nyitra melletti Zoborhegyi apátság tagja lett, ahol felvette az András nevet. Fenntartva kapcsolatát a kolostorral Fülöp apát engedélyével remeteségbe vonult.

 

http://i.wp.pl/

 

Lakóhelyéül a kolostor közelében lévő kis barlangot választotta a Zobor hegyen.

Életének utolsó éveit egy még kietlenebb vidéken, a Trencsén környéki Vágszikláson töltötte remeteségben. Szigorú aszkézisben élt. Napjait imádsággal, megerőltető munkával, böjtöléssel töltötte. András nemcsak ételben, s italban tartott szigorú mértéket. A testének szükséges alvást is minden módon megkurtította. Pihenőhelye egy tölgy laposra faragott törzse volt. Ezt azonban sövénnyel fonta körül, a sövényt pedig teletűzdelte kihegyezett nádszálakkal, hogy fölébredjen, ha elszundítva oldalt dől és a sövényhez ér. A feje fölé fából faragott korongot helyezett, s négy nagy követ függesztett föl rá, hogy a feje ezekbe ütközzék, ha előredől vagy hátrahanyatlik szunyókálás közben. Az önfegyelmezésnek ezen eszközeivel szokták őt később ábrázolni.

A korai keleti kereszténység szigorú, de bensőséges szellemében élte mindennapjait. Szigorúan vezekelt, hogy lelke minél tisztábban szállhasson Isten felé.

 

http://upload.wikimedia.org/

 

Benedek a 10. század utolsó harmadában született (egyes források szerint Lengyelországban, más források szerint Nyitra környékén) és Szent István uralkodása idején lett a Nyitra melletti Zoborhegyi apátság tagja.

Szent Zoerard-András tanítványa volt, akit időnként felkeresett a Trencsén melletti Vágsziklási remetebarlangjában, s az ő halála után beköltözött annak lakóhelyére, s folytatta mestere remete, önsanyargató életmódját. Benedek csak néhány évvel élte túl mesterét: rablók ölték meg, s testét a Vág folyóba vetették. A hagyomány szerint egy sas jelzése által találtak rá holttestére.

A nyitrai Szent-Emmerám templomban Szent Zoerard-András mellé temették.

 

A remeték különös módon élik meg ezt az elvonulást a magányban. A remete elvonulva a világtól egyedül Istennek él, s hite szerint az önsanyargatással, szigorú lemondással töltött élet jutalma majd az égben megadatik…

 

Kilépni a mindennapok forgatagából, elcsendesedni, Istenhez menni…  

A remeteség távol áll a mai kor emberétől. Azonban úgy gondolom, hogy mindenkinek szüksége van valamilyen szinten az egyedüllétre, elcsendesedésre, s nekünk is meg kell találnunk életünkben a csendnek a helyét és idejét…, s ez is hozzásegít minket ahhoz, hogy megteremtsük a harmóniát magunkban és magunk körül.

 

Szegedi Margó

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..