Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Sznofru fáraó titokzatos alakja: „aki megvalósítja a tökéletességet”

Egyiptom predinasztikus korszakában, vagyis abban az időszakban, amely megelőzte a ma ismert fáraói dinasztiákat, több isteni lény élt a földön, mint valaha. Ők jóval bölcsebbek és előrelátóbbak voltak, mint a későbbi emberiség. Tudásunk egyelőre csak töredékes velük kapcsolatban, viszont az időben hozzájuk közel eső, de már írásos nyomokkal igazolható történetírás forrásaiból sok érdekességet megtudhatunk a titokzatos bölcsek és félistenek pártfogoltjairól.

 

4.1Sznofru fáraó a IV. dinasztia megalapítója volt az ókori egyiptomi időkben. Uralkodásának pontos időtartama még vitás, az viszont nem, hogy neve valamilyen módon a tökéletességhez kapcsolódik. Nevének jelentése ugyanis valahogy így adható vissza: „a tökéletesség embere” vagy „aki megvalósítja a tökéletességet”.

 

Mi, akik a történelemírás sorai között próbálunk olvasni és napról napra egyre több spirituális élménnyel és információval gazdagodunk, lassacskán rekonstruálni tudjuk a nagy egyiptomi álmot, amely nem más, mint a tökéletesség eszményének itt, a fizikai síkon történő megtestesítése.

 

4.2

 

Ezt az egyiptomi világkép és világlátás végeredményben úgy fogalmazta meg, hogy a fenti világ a változatlan vagy örökkévaló, míg a lenti világ a változásoknak kitett, múlandó szféra. A kettő sík között pedig az ember a kapocs, a mindenkori ember lehet a híd. Feltéve persze, hogy erre képessé teszi magát. Hogyan érhető ez el? A tudatosság tökélyre fejlesztésével, a fény útjának a fény forrásáig való követésével. (Hiszen ha van fény, akkor fényforrásnak is lennie kell. Az isteni fény forrása Isten.)

 

Ahogy Egyiptom is Két Földből (vagy Két Országból) állt, úgy az ember is két világ lakója egyszerre: az isteni világnak, ahol a mennyei törvények uralkodnak, s a földi világnak, ahol jelenleg az emberi érdekek által szabott jogi rendszer próbál hatalmat gyakorolni.

Valaha ez nem így volt. Amikor Sznofru fáraó trónra lépett, akkor még Hórusz volt az eszménykép, méghozzá sólyomként ábrázolva. A fent és a lent közötti rendet Maat szavatolta és a gyermekeknek Maat erényeit tanították, hogy felcseperedvén, képesek legyenek megteremteni belső énjük és a világtudat között a maat-ot, vagyis a mindent átható rendet és harmóniát.

A jelek szerint Sznofru erre képes volt. Az ő nevéhez fűződik az első sima falú piramisnak a megépítése, de nem erről akartam szólni, hanem arról, hogy Sznofru képes volt a maat-nak nevezett rendet fenntartani magában és birodalmában. Ezt onnan tudjuk, hogy címei között megtalálható a „Maat mestere” titulus, aminek a gyakorlati jelentése az, hogy ő „örökké tökéletességben létezik”.

 

 

4.3

 

Most gondolhatnánk arra, hogy milyen jó volna beszélgetni egy ilyen fáraóval, vagy esetleg elképzelhetnénk, hogy milyen lehetett ő, mint magánember. Megkérdezhetnénk, volt-e felesége, milyen volt férjnek, voltak e gyermekei és vajon milyen apa volt az „aki megvalósítja a tökéletességet”.

Nos, Sznofru fáraónak volt felesége, méghozzá nem is akárki. Neve: Hotepheresz. Egyik, kései születésű fiának pedig a görögösen csak Kheopsz-nak nevezett fáraót tartják. (Amúgy több gyermeke is volt.) Akár elfogadjuk ezt az adatot, akár nem, Sznofru végül is lenyűgöző piramisainak és templomainak építésével írta be magát örökre Egyiptom történelmébe.

 

Kairótól közel 80 kilométerre találjuk a ma már csak romokban álló, toronyszerű médumi (mejdúmi) piramist. Ez a piramis Atum lakóhelye volt, amelyben az újjászületés beavatását végezték el a beavatottak, amelynek során a fáraó lelke a túlvilágra tett utazást, majd visszatért.

Ezután az istenek akaratából újabb piramisokat épített, ezúttal Dahsur volt a helyszín. Ezek a gúlák nem messze díszelegnek Memphisztől délre, s tiszta időben még Szakkarából is látható a dahsuri piramisok sziluettje. Merthogy Sznofru kettő piramist építtetett: a vörös piramist, de nevezzük inkább ragyogó piramisnak, valamint a déli ragyogó piramist. Itt most nem csak a sima falakra és az arannyal díszített, festékkel mázolt felszínére utal a ragyogó jelző, hanem a piramisból áradó fényre. Végül is, a piramis kővé dermedt fény!

 

4.4

 

Utóbbi piramis a tört falú piramis néven híresült el, s a mai napig töprengésre készteti az egyiptológusokat, hogy miért törték meg a piramis meredekségét. Talán elrontották a tervezők a méréseket, amit a kivitelezőknek kellett módosítaniuk, vagy eredetileg is így tervezték? Nos, nyilvánvalóan nem hibáztak az ókori mesterek. Akkor miért ez a páratlan megoldás?

 

A kétféle dőlésszöggel rendelkező piramis a kettősséget kódolja magában, azaz megtestesíti a dualitást. De vajon miért érdekelte Sznofrut ennyire a szakrális építészet, miért hódolt az isteneknek és kiktől szerezte tudását.

Sznofru sem úgy kezdte, hogy egyből mindent tudott, neki sem az égből pottyant a tudás az ölébe. Sznofru fiatalkorában sokat tanult olyan bölcsektől és mágusoktól, mint amilyen Neferti is volt. Iránymutatásaival és az istenek segítségével látta a múlt és a jövő titkait, s megvalósította, képesőbb pedig fenntartotta azt az idilli, eszményi aranykort, amelyet már nem sokáig lehetett élvezni a földön.

 

Sznofru példaértékű tetteiről a későbbi korok sem feledkeztek meg. Ahogyan a magyaroknak Árpád, úgy az egyiptomiaknak Sznofru volt az ős, akinek dicső tettei új alkorszakot indítottak népe történetében.

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..