Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Tényleg kevésbé nagylelkű, akinek több pénze van?

Miért tűnik úgy olykor, hogy azok az emberek, akiknek több pénzük van, a legkevésbé nagylelkűek, és ők rettegnek legjobban attól, hogy elveszítik a pénzüket?

 

Paul Sutherland: Úgy vélem, hogy a hüllőagyunk úgy van huzalozva, hogy gyűjtögetők legyünk. A világegyetemünk múltjával összehasonlítva, az emberiség csak nem régóta vált „civilizálttá” (és ezt a szót elég tág értelemben használom). Emberként annál többet nyerünk, minél inkább belénk idegződik, hogy számítsunk arra, hogy meg is kell majd tartanunk. Egyszer olvashattunk egy tanulmányt, amely a jogosultság és a szerencse összehasonlításáról szólt. Ebben egy kutató a világban található vagyonelosztás szerint osztotta fel egy osztály diákjait.  Míg néhányan nagy vagyont kaptak, a többség szinte semmit. Meglehetősen gyakran a gazdag gyerekek nem érezték úgy, hogy nekik meg kellene osztaniuk, amijük van.

 

kép forrása: http://www.redeemingriches.com

Ez a felfogás tökéletesen szemben áll az Ubuntu nevű afrikai nép filozófiájával, amelyet sokan az „ember lényegi összetevőjeként” fogadnak el. Ubuntut arra az elképzelésre építették fel, hogy emberként mindannyian teljes mértékben kapcsolatban állunk egymással, olyannyira, hogy cselekedeteink – amelyek nem csak önmagunkban számítanak egyedinek – meghatározó tényezői az emberiség egészének, mivel hatással vannak mindnyájunkra.

 

Ez emlékeztet engem egy olyan történetre, amelyet egy nőtől hallottam, aki egy afrikai árvaháznál töltött önkéntes szolgálata alatt beleszeretett egy fiatal fiúba. Mielőtt a távozásakor felszállt volna a buszra, egy kis sütit adott a fiatalembernek. Amikor leült a helyére, könnyek gyűltek a szemébe, mivel látta, hogy a fiú minden gyermeknek, aki a buszhoz kísérte, letört egy darabkát a süteményből. Azt hiszem, ez a fiú megtestesítette Ubuntu szellemiségét. Cselekedetei arról tanúskodtak, hogy mennyire szükségünk van arra, hogy a közösség részének érezzük magunkat – akár a túlélés, akár a táplálkozás, akár a biztonság miatt.

 

Amerikaiakként, a függetlenségünk elválaszt bennünket az egymásrautaltságtól, és olyanoknak tűnünk, mint akik szem elől tévesztették azt a tényt, hogy egyek vagyunk. Én is ugyanannyira zavarban érzem magam, mint te ezzel kapcsolatban. Minket állandóan arra emlékeztetnek, hogy az Egyesült Államokat judeo-keresztény alapelvekre építették, azonban azon tűnődöm, hogyan értelmezik a „legvagyonosabb emberek” az olyan bibliai szakaszokat, amelyek rájuk vonatkoznak, mint például: „Őrizője vagyok-é én az én atyámfiának” (Gen 4,9); „És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és a kire sokat bíztak, többet kívánnak tőle.” (Luk 12,48); valamint a történetet, amelyből kiderül, hogy „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.” (Mk 10,25).

 

kép forrása: http://hessanja13.wordpress.com

Úgy tűnik, mintha a Bibliát kevésbé vennék szó szerint, amikor arra tér ki, hogy gyakoroljuk a részvétet és a könyörületet a gyenge, a tapasztalatlan, a beteg, a szegény, a lusta és a közönséges emberekkel szemben, avagy olyanokkal, akik nem részei a templomba járók társaságának. Globális szinten tény, hogy az amerikaiak szupergazdagok. Ha valakinek van egy autója, máris a világ leggazdagabb emberei közé tartozik. Félsz, hogy elveszítheted a saját pénzedet? Megteszed, amit tudsz? Vagy azt mondod magadnak, hogy nem vagyok olyan gazdag, mint ő. Vajon ők miért nem adakoznak többet? Gandhi az mondta, hogy „Legyen változás”. Egy igazságosabb, együtt érzőbb és békésebb világ indul el saját cselekedeteink révén.

 

Több mint kétezer éve hangsúlyozzák Ubuntu erkölcsi tisztaságát és értékrendjét az olyan humanisták, mint Jézus, Mózes, a Buddha, Mohamed és Gandhi. Nekünk felül kell kerekednünk a hüllőagyon azért, mert sokan a pénzsóvárságot egy normális és logikus értéknek állítják be.

 

Helyesnek tartod, hogy adósságba vered magad azért, hogy a gyermekeidet főiskolára küldhesd?

 

Amennyiben megterheli a személyes anyagi biztonságodat, és az adósság többnyire ilyen, akkor ne verd magad adósságokba azért, hogy finanszírozni tud a gyermekeid főiskolai tanulmányait.

 

kép forrása: http://www.cc-sd.edu

Több útja-módja van annak, hogy főiskolai diplomára tegyünk szert. Amennyiben a gyermekeid főiskolára kívánnak menni, de hiányzik az anyagi segítség, adj nekik kölcsön pénzt, vagy dolgozz és spórolj. Úgy tudom, bizonyos fokozatokat nyolc év alatt is el lehet érni, mivel az embereknek akkor is dolgozniuk kell teljes munkaidőben, éjszakánként vagy hétvégenként, amikor a családjukról gondoskodnak. Mások elég szerencsések ahhoz, hogy négy vagy kevesebb év alatt – adósságmentesen – végezzenek, mert a tandíjukat a szüleik, a nagyszüleik vagy az ösztöndíjak fedezik. De mit számít az időbeli különbség? Pár év? A gyermekeid nem a pénzedért szeretnek, hanem mert a szülője vagy. Sok diák dönt úgy, hogy otthon marad és helyi iskolába jár tanulni. Adj többet a gyermekeidnek azoknál a szülőknél, akik csak kiállítanak egy csekket – történetesen, adj nekik szeretetet, bátorítást, támogatást, egy fekhelyet, no és persze (ami a legfontosabb) egy internetkapcsolatot.

 

Tanulság: megéri pénzt kölcsönözni, amiből a srácok főiskolára mennek, de a kölcsönvétel az ő főiskolájuk és élettervük részét kellene, hogy képezze. Bárminemű kölcsönzés névleg lehet a gyermekeké, de nekik tudniuk kéne, hogy ők felelnek a tartozásért.

 

forrás: http://spiritualityhealth.com

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..