Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Titokzatos kőtornyok – a nuraghék

Szardínia különleges építményei a nuraghék, melyek egy nagyrészt ismeretlen civilizáció emlékei a megalitikus korból. A nuraghék csonkolt, kúpalakú, koncentrikus köröket formázó erődítmények, amelyeket hatalmas bazalt és gránit kövek egymásra helyezésével építettek. Készítésükhöz kötőanyagot nem használtak, tetejüket a görög építészetből ismert kör alaprajzú templom, a tholosz kupolájával fedték be. Ma a Világörökség részét képezik, de vajon mi lehet a titkuk?

 

Ha Szardínián barangolunk, akkor könnyen találkozhatunk óriási, kör alakú tornyokkal, minthogy nagyjából 12 ezer van belőlük. Az egymásra helyezett kövek súlyuknál fogva maradnak a helyükön. Méretük fél és egy méteres átmérő között változik, magasságuk alkalmasint eléri a 10, extrém esetben a 20 métert is. A nuraghék legkevesebb kétezer éve állnak itt egy letűnt kor hírmondóiként, dacolva az időjárás viszontagságaival.

 

Funkciójukat nehéz meghatározni, mivel a nuraghéknak nevezett építmények mindenfelé megtalálhatók a partvidéktől a fennsíkokon át a szinte megközelíthetetlen sziklaszirtekig. Vajon mi vitte rá a hajdani itt lakókat arra, hogy ilyen építményeket kreáljanak? Európában Szardínián kívül több helyen is találunk kultikus jelentőségű kőköröket, de ezek valamelyest eltérnek a nuraghéktől.

 

Egyes szakember Görögországból származtatják a nuraghékat, mivel ott találunk hozzájuk hasonló építményeket, amelyeket tholosznak neveznek. A tholosz különösen a bronzkori Égeikumban volt elterjedt. A nuraghe kifejezés olyan ősi, hogy jelentését még nem sikerült megfejteni. Manapság Szardínián a nurra szót a rakás vagy halom értelemben használják.

A nuraghék korának emberéről csak feltételezések keringenek. Az elnevezés szárd eredetű, először az i.e. 9. században találkozunk vele a föníciai iratokban. Innen ered a sziget őslakóinak elnevezése: nuraghék. A nuraghe-kort i. e. 2000-től datálják. Több alkorszakra osztják. I.e. 1800-1500 az előnuraghék és a menhirek kora. I.e. 1500-1200 az egyszerű nuraghék időszaka az óriások sírjaival és szertartási oszlopokkal. I.e. 1200-900 a komplex nuraghék kialakulásának, valamint a nuraghikus templomok és szent kutak kora. I.e. 900-500 a nagyobb települések kialakulása, a kő- és a bronzszobrok megjelenése. A terrakotta-korszakból sok égetett váza maradt fenn. Az ún. Monte Carlo-korszakban készített vázákon rovátkolás található.

 

A több ezer évesre becsült nuraghék többsége nem egyedül áll, hanem szinte komplex rendszert alkot. A nyers terméskövekből épült tornyok talán erődítmények lehettek, valamint némelyikükben lakhattak is. Ennek valamelyest ellentmond a „barátságtalan”, előnytelen kialakításuk: sötétes és huzatosak.

Nem zárható ki, hogy egyfajta napszentélyek voltak, illetve a Föld bizonyos neuralgikus pontjaira épültek, azaz olyan helyekre, ahol különleges energiák törtek a felszínre, melyeket szentnek tartottak.

Annyi bizonyosnak látszik, hogy nem véletlenszerűen emelték a nuraghékat, minthogy sokuk bejárata pontosan dél felé néz. Találunk olyan nuraghékat is, amelyeket a téli napforduló napján éppen a felkelő Nap iránya felé tájoltak, vagy kifejezetten egyes csillagok megjelenése szerint alakítottak ki.

 

A szigeten található nuraghe közös sírok lényegében hosszú, földbe vájt, kőlapokkal fedett folyosók voltak, amelyek akár több száz tetemet is magukba zártak. A szárd elbeszélésekből tudjuk, hogy az ezek az emberek azért aludtak a sírok mellett, mert hitük szerint így kérhettek tanácsot és erőt az őseiktől.

Az őslakosok bronzszobor-leletei arra engednek következtetni, hogy képesek voltak sziklából nyert fémekből bronzot előállítani. A kutatóknak feltűnt, hogy elsősorban harccal, kézművességgel és hajózással kapcsolatos életpillanatokat örökítettek meg, ellenben nomádságról szóló jeleneteket egyáltalán nem vagy alig. Vajon miért?

Ez a megalitikus kultúra tagjai faragott köveket használta arra, hogy ülőhelyeit és egyéb hétköznapi kellékeit kialakítsák. Eközben kényesen ügyeltek arra, hogy minden tekintetben megfeleljenek a „keleti geometriának”. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a nuraghéknak kapcsolatban kellett állniuk az ősi egyiptomiakkal, akik akkortájt a térség vitathatatlan nagyhatalmai voltak. A kíváncsi elme rögtön bizonyítékokat után kezd kutatni, s talál is. Jelesül, a szárd szó első, archaikus formájára éppen Egyiptomban bukkantak a tudósok. Akkoriban Shardan-ként hangzott.

 

A másik kézenfekvő és bizonyított kulturális kapcsolatot a nuraghék és az etruszkok között találjuk. Rejtély, hogy miként hatott az egyik civilizáció a másikra. Mindenesetre az etruszkok lakta vidéken is találunk álkupolás, a nuraghékhoz hasonló sírokat, miként az ércmegmunkálás és fémmegmunkálás magas színvonala is felbukkan.

A labrüsz, ami szűk értelmezésben a minószi civilizáció jellegzetes kétfejű, kétélű, szimmetrikus fejszéje, feltűnik egyrészt az etruszkoknál, másrészt a nuraghéknál. Ez egyszerre volt mindennapi használati eszköz, hatalmi jelkép és rituális tárgy. Feltűnő egybeesés.

 

A nuraghékat össze lehet hasonlítani a guancsoknak, a Kanári-szigetek első ismert őslakosainak az építményeivel. Pauszaniasz írja, hogy az őslakókhoz Szardosz vezetésével Líbiából vándoroltak arra a szigetre, aminek a vezér lett a névadója. (Szardosz – Szardínia) A múlt ezen szegmense egyelőre feltáratlan, úgyhogy a nuraghék egyelőre az örökkévalóság jelképei maradnak.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..