Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

TITOKZATOS RÉGÉSZETI FELFEDEZÉSEK

Páratlan erdélyi felfedezés

 

1999-ben a gyulafehérvári Nemzeti Múzeum munkatársai fantasztikus leleteket találtak Kisompolyban. Óriási faragatlan kőoszlopokból, ménhírekből álló szentélyt fedeztek fel. Minden bizonnyal a bronzkorban készült az építmény, mely a napkultusznak állít emléket. A szentély állítólag szakasztott olyan, mint Stonehenge. A különbség azonban az, hogy a mai datálás értelmében 1000 évvel korábban készült, mint Stonehenge, illetve nem Nyugat-, hanem Kelet-Európában állították fel az építmény szent köreit. Ez azért elgondolkodtató! Másfelől viszont tudható, hogy a kelta-druida papság anno nem csak az öreg kontinens nyugati felében, hanem Közép-Kelet-Európában is megfordult.

 

titokzatosregeszetifelfedezesek9

 

Ásatások Marosvásárhelyen

 

Már folynak az ásatások a marosvásárhelyi főtéren az 1972-ben lebontott ferences templom és kolostor pincéje alatt!

 

A Maros Megyei Múzeum szakemberei diákokkal és régészekkel karöltve leletmentésen fáradoznak, augusztus eleje óta. Körülbelül 2-3 méterrel a felszín alatt kutatnak a ferences templom és kolostor nyomvonala után. László Keve, a régészeti feltárás vezetője, arról számolt be, hogy 1972-ben, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház építésekor csak a tornyot hagyták meg, a kolostort, a templomot és a többi épületet viszont lebontották. Jelenleg ezeket próbálják feltérképezni. A legizgalmasabb a pince, mert eddig nem lehetett tudni, hogy pontosan milyen mélyen van és milyen vastagok a falai.

Amint a munkálatok lezárulnak, a téren színes kövezettel fogják megjelölni a kolostor falainak nyomvonalát, hogy a Marosvásárhelyre látogató turisták megismerjék az egykori kolostor nyomvonalát.

Az Új Magyar Szó riporterének kérdésére László Keve azt válaszolta, hogy bár a legideálisabb volna üveggel lefedni a területet, hogy a turisták az eredeti pincerészleteket és romokat is láthassák, ez azért nem lehetséges, mert nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás erre a műveletre.

 

 

Régészeti misszió Margatban

 

“Aki megtekintette, azt mondja, soha nem látott ehhez foghatót.”

 

A történettudomány szerint Szíriáé az érdem, mert első állandó emberi települések itt alakultak ki egykoron. Szíriában bukkantak rá az első ABC írásra. S itt áll Margat vára, amely a leghatalmasabb keresztes vár címének büszke birtokosa. Ennek feltárását kezdte meg 2007-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem arab tanszékének egyik oktatójának, Major Balázsnak a vezetésével egy magyar-szíriai misszió.

Margat várát 1062 körül alapították, majd feltehetően 1118-ban lett a kereszteseké. Később a Johannita lovagrend birtokába került, amely a Szentföld legnagyobb keresztes várává tette Margatot. Több nagy uralkodó is vendégeskedett a várban, így többek között Oroszlánszívű Richárd angol és II. András magyar király is tiszteletét tette Margatban.

A kutatás meglehetősen összetett, ugyanis az archeológiai feltárás mellett a művészettörténeti, a geológiai, a néprajzi és építészeti leletanyagok vizsgálata párhuzamosan folyik. A kutatásban több nemzetközi szakintézmény tudósa részt vállalt. A leletek elemzése kint és hazánkban egyaránt folyik. Sok hallgató érkezik Margatba, hogy a helyszínen gyűjtsön tapasztalatot terepen és esetenként a szakterületétől független irányzatok munkájába is részt vegyen.

A margati feltárás eddigi eredményei:

  • a johannita belső vár káptalantermének, konyhájának és refektóriumának (ebédlőjének) feltárása,
  • az erőd ismeretlen lakónegyedeinek felfedezése
  • a világ legnagyobb keresztes freskóciklusainak feltárása a várkápolnában,
  • a város legrangosabb épületegyüttesének felfedezése,
  • magyar egyetemi hallgató részvétele a szíriai terepmunkákban, előadások, szakpublikációk és film a misszióról

 

Szenzációs feltárások Rómában

Olasz régészek ráleltek Marcus Nonius Macrinus sírjára! Aki látta már a többszörös Oscar-díjas Gladiátor című világsikerű filmet, biztosan emlékszik Maximus Decimus Meridiusra. A címben szereplő harcost alakította Russel Crowe.

 

Daniela Rossi úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt évtizedek legjelentősebb feltárása Marcus Nonius Macrinus prokonzul márványsírjának megtalálása, melyre a Via Flaminia közelében bukkantak. Az észak-itáliai származású harcos komoly politikai és katonai karriert tudhatott magáénak. Többek között konzul, Alsó-és Felső-Pannónia helytartója és Asia tartomány prokonzulja volt. Ez szolgáltatta az ötletet a Gladiátor alkotóinak a filmhez. A történeti hűség kedvéért azért jegyezzük meg, hogy eredetileg egy Narcissus nevű gladiátor életmintájával vegyítették a prokonzul sorsát, s így került a felturbósított változat a vászonra. Ezért nem szabad ténynek tekinteni a prokonzul filmben alakított sorsát.

A „Gladiátor” kriptájára megtalálásán túlmenően Angelo Bottini professzor, a Római Régészeti Főfelügyelet tudósa, arról értesítette a sajtót, hogy megtalálták Róma hét dombjának egyikét, valamint a Palatinus alatti folyosót, ahol Kr.u. 41-ben az elmebeteg Caligula császárt testőrei kivégezték. Ezen kívül sikerült feltárni egy hatalmas halotti várost is.
Miközben a munkások a római Flaminio stadiont újították fel, egy óriási halotti városra (nekropoliszra) bukkantak. Ez azonban egyike volt azon nekropoliszoknak, amelyek nem csupán temetkezési hely gyanánt szolgáltak, hanem az emberek lakhelyéül is. Az még eddig nem derült ki, hogy kik, mikor és milyen céllal építették a halotti várost, de mindenesetre a település rendelkezik mindennel, ami egy korabeli városnak dukál. A régészeti kutatásokat az sem könnyíti meg, hogy a földalatti városrendszer hatalmas kiterjedésű, ezért a munkálatok valószínűleg még éveket vesznek igénybe.

 

Kőre írt holt-tengeri tekercs

 

A jordániai Holt-tenger közelében találtak egy Jézus születése előtti évtizedből származó, tintafeliratú kőtáblát. Az írás a tórához hasonlóan oszlopos elrendezésű. Bár a kő maga törött és a felirat egy része sem olvasható, annyi bizonyosnak látszik, hogy hiteles. Jelentősége abban áll, hogy sok mindenre fényt deríthet a kereszténység kialakulását illetően.
Daniel Boyarin, a Berkeley Egyetem talmuddal foglalkozó professzora a kő egy bizonyíték, amely a zsidókat közelebb viheti Jézus megértéséhez. `Néhány keresztény felháborítónak fogja találni, hiszen teológiájuk egyedülállóságát érzik veszélyeztetve, mások viszont örömmel üdvözlik majd, hogy a judaizmus része.”

 

Jézus-kori leletek és írások körüli feszült légkör, valamint a hamisítás és sarlatánság veszélye miatt valószínűleg sok időbe telik, míg a tábla jelentőségét teljes nagyságában fel nem ismerik. A holt-tengeri tekercseket 60 évvel ezelőtt fedezték fel, de még mindig hatalmas viták zajlanak a szerzőséggel és az értelmezéssel kapcsolatban.

A ciszjordániai Kumránban talált tekercsek voltak eddig az egyetlen olyan korhű dokumentumok, amelyek a jézusi időkben roppant befolyással bíró esszénusok (közkeletű tévedés velük kapcsolatban, hogy zsidó szekta volt) elveit tartalmazzák.

 

Furcsa, de a kőtáblát már több mint egy évtizede megtalálták, de eddig a zürichi tulajdonos magángyűjteményében pihent, mígnem egy szakértő meg nem vizsgálta és fel nem ismerte a jelentőségét.

 

A 90 centiméteres, 87 héber sort tartalmazó tábla Gábriel arkangyal által közvetített apokaliptikus látomásról szól. Ada Jardeni és Binjamin Elicur szakértők azt állítják, hogy a kőtáblán található írás keletkezése az i.e. első századra tehető. Eme állítás hitelességét a kémiai vegyelemzés megerősítette, így a tábla hitelessége aligha kérdőjelezhető meg.

 

Iszráel Knohl, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, egyik könyvében egy meghökkentő feltevéssel állt elő: Jézus előtt már lehetett egy Messiás. Igen ám, de eddig nem tudta hitelt érdemlően bebizonyítani hipotézisét. Knohl szerint a kőtáblán említett messianisztikus alak Simon lehet. A kőtábla egyes sorai arról számolnak be, hogy a vér és az öldöklés vezet az igazsághoz.

A legelképesztőbb a tábla 80. sorának Knohl-féle értelmezése, amely így hangzik: “Három nap múlva élned kell, én, Gabriel parancsolom neked.” Azért csak értelmezés és nem tény, mert egyes szavai nehezen kivehetőek. Utána kiderül, hogy Gabriel a „fejedelmek fejedelméhez beszél”. A kutató szerint ez a szöveg egy zsidó vezető haláláról és három nappal későbbi feltámadásáról szól. Kérdés: Jézusra vonatkozik, vagy egy előtte érkezett Messiásra? A kutató szerint az utóbbira. De abban bizonytalan a kutató, hogy ez esetleg Simonra vonatkozna. Végül is, az igazsághoz hűen meg kell jegyezni, hogy a szövegből több szó is hiányzik, illetve felismerhetetlen, ezért nem szabad túlságosan messzemenő következtetést levonni belőle!

Ami azonban érdekes, hogy a halál és a három napra rá történő feltámadás motívuma a közgondolkodás része volt, amire Jézus is többször utalt élete folyamán, de eddig „csak” a Biblia számolt be róla.

Boldog napot!

Száraz György

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..