Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Tíz szempont, melyek szerint más vallások befolyásolták a Bibliát

Amennyiben te is a világ népességének ama 32%-a közé tartozol, akik keresztényeknek tekintik magukat, akkor valószínűleg úgy nőttél fel, hogy hittél abban, hogy a Biblia valamifajta történelmi vákuumban keletkezett: a különféle szerzőket egyedül Isten sugallta és semmilyen más külső befolyásnak nem voltak kitéve. Mindazonáltal, a Bibliát felépítő sok könyv valójában sok más szerző tollából származik, melyek közül néhány ismeretlen. Ezeket az embereket sokféle benyomás érte. Ez összhangban áll a történelmi mintákkal és a régebbi hivatkozások majdnem minden egyéb vallásban és/vagy történeti szövegben megtalálhatók. Bár ez a téma erősen vitatott, többnyire elfogadják a jelenkori tudósok, hogy a Biblia következő részeit más kultúrák befolyásolták.

 

10. AZ ÉDENKERTRŐL SZÓLÓ TÖRTÉNET

 

http://listverse.com/

 

A zoroasztrizmus perzsa szent könyvei, az Aveszta elmeséli annak a történetét, hogy Ormuzd hogyan alkotta meg a világot és az első két embert hat nap alatt, illetve hogy megpihent a hetedik napon. Ennek a két embernek pedig Ádám és Éva volt a neve. Ezek a szövegek legalább a Kr.e. 10. századig nyúlnak vissza.

 

Sok bizonyíték van arra nézve, hogy a Gilgames-eposz – az emberiség történelmének egyik legrégibb feljegyzett szövege – hatást gyakorolt a bibliai teremtéstörténetre. A Gilgames-eposz egy Enkidu nevű embernek a történetét meséli el, akit egy isten a földből teremtett. Egy természetes édenkertben éldegélt az állatok között, míg egy Shamhat nevű nő meg nem kísértette. Étket fogadott el a nőtől, aki rávette arra, hogy hagyják el azt a helyet, ahol addig éltek, míg rá nem ébredtek saját meztelenségükre. Az eposz későbbi részében Enkidu egy kígyóval találkozik, ami ellopja tőle a halhatatlanság növényét. Nyilvánvaló, hogy sok párhuzam van e történet és a Bibliában lévő Édenkert története között.

 

9. A NAGY ÖZÖNVÍZ ESETE

 

http://listverse.com/

 

 

Egy isten figyelmezteti az embert a küszöbön álló vízözönre és arra utasítja, hogy építsen bárkát a túlélése érdekében. A hajó méretei: 120 könyök (régen 1 könyök = 45 cm volt); az építőanyagok: fa, szurok, zsúpszalma. Ezen felül hat fedélzete van. A nagy áradat után a hajó egy hegycsúcson köt ki, ahonnét a férfi egy sor állatot küld ki azért, hogy szárazföldre leljenek. Végül, minden embert és állatot elenged és áldozatokat mutat be annak az istennek, aki megmentette őt.

 

Na, már most, bár ezek a részletek úgy hangoznak, mintha valaki közvetlenül a Teremtés könyvéből vette volna őket, de ugyanezek az információk megtalálhatók a Gilgames-eposzban, Utnapishtim történetében.

 

8. PÉLDABESZÉDEK KÖNYVE

 

http://listverse.com/

 

 

Rengeteg szembeöltő hasonlóság található a bibliai Példabeszédek könyve és az egyiptomi Amenemope intelmei között. Bár Amenemope intelmeinek valamennyi fennmaradt szövege későbbi keltezésű, e munkákról úgy hiszik, hogy a 12. dinasztia idején állították össze. Heves viták dúlnak e tárgykörben, ugyanakkor a tudósok egyetértenek abban, hogy elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, amely alátámasztja Amenemope intelmeinek eredetiségét. Íme, néhány példa a párhuzamos versekre:

 

Példabeszédek 22:17-18

„A bölcsek szavai: Nyisd ki a füledet és halld meg szavaimat, igyekezz szíveddel megérteni őket,
mert szép volna, ha bensődben megőriznéd, és ha az ajkadon mindig készen állanának.”

Amenemope 1. fejezet

„Add hát a füled és halld, amit mondok, használd a szívedet megértésre; jól teszed, ha azokat a szívedbe helyezed, pihentesd azokat a kebled ékszeres ládikájában; melyeket használhatsz majd a nyelvedre tűzve.”

 

Példabeszédek 22:22

„Ne foszd ki a szegényt, azért mert szegény, s azt, akit elnyomnak, ne bántsd a kapunál!”

Amenemope 1. fejezet

„Óvakodj a szegények kifosztásától, és a bánkódók elnyomásától.”

 

Példabeszédek 23:1

„Amikor leülsz enni a parancsolóddal, arra legyen gondod, ami előtted van.”

Amenemope 23. fejezet

„Ne egyél kenyeret a parancsolód jelenlétében, és ne tolakodj előre a száddal egy kormányzó előtt….Az étked figyelt, mi előtted van, Éé hagyd az utánpótlást.”

 

7. A TÍZPARANCSOLAT

 

http://listverse.com/

 

A Bibliában a Tízparancsolatot Mózes „kapta meg” a Sínai-hegyen és azokat véste kőtáblára, méghozzá állítólag magával „Isten kezével”. Úgy vélik, hogy erre Kr.e. 1490 körül került sor.

Azonban, amikor az ember megvizsgálja az Egyiptomi halottaskönyv 125. fejezetét, amely Kr.e. 2600 körül készült, úgy tűnik, hogy talán egy kis segítségre lelhet. Az Egyiptomi halottaskönyv Tagadó vallomásában leírtak olyanok, mint a Tízparancsolat.

Példának okáért:

 

Halottaskönyv: „Nem káromkodtam.”

Kivonulás 20:7 „Uradnak, Istenednek a nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki a nevét hiába veszi.”

 

Halottaskönyv: „Nem követtem el házasságtörést, nem feküdtem össze férfiakkal. ”

Kivonulás 20:14 „Ne törj házasságot!”

 

Halottaskönyv: „Nem loptam.”

Kivonulás 20:15 „Ne lopj!”

 

Ugyanakkor néhány hasonlóság felfedezhető a Tízparancsolat története és Hammurapi Törvénykönyve között is, amely Kr.e. 1772 körül készült.

 

6. A KÁNAÁNITÁK

 

http://listverse.com/

 

Az izraeli nép eredete egy kissé homályos, amióta a bibliai beszámolók nem mindig állnak összhangban a régészeti bizonyítékokkal. A Biblia szerint a kánaániták egy olyan törzset alkottak, akik Ham-tól, azaz Noé apjától származtak. Úgy hiszik, hogy egy elátkozott nemzet, amit az izraeliták semmisítettek meg. Mindazonáltal, a hódítások/győzelmek sohasem ennyire egyszerűek, s széles körben elfogadott, hogy a kánaániták vallása számos ponton befolyást gyakorolt a judaizmusra. A 29-es Zsoltár egy olyan himnusz, amelyről néhányan azt hiszik, hogy eredetileg egy Baalnak szóló himnusz volt. A mai tudósok egyetértenek abban, hogy az izraeliták a kánaánita civilizációból nőttek ki a Kr.e. második évezred hajnalán.

 

5. ÉZSAIÁS

 

http://listverse.com/

 

 

Érdekes összefüggés van Zarathushtra Yasna Gathai (a zoroasztrizmus szent szövegei) és a teremtés fejezete, valamint az Ószövetség Ézsaiás könyve között. Ez javarészt annak a behatásnak tulajdonítható, amelyet a mezopotámiaiak gyakoroltak az izraelitákra azon időszakban, mialatt az izraeliták Babilonban éltek. Furcsa módon, a Yasna könyve olyan kérdéseket vet fel, amelyek közvetlen megválaszolásra kerülnek Ézsaiás könyvében. Számos egyéb példát is találunk a zoroasztriánus befolyásra, viszont ez nagyon meggyőző. Ezen egybevágó szövegekre néhány példa álljon itt:

 

Yasna 44.3 4-5 „Ki alkotta meg a Nap és a csillagok útjait? Ki által növekszik és csökken a Hold?”

Ézsaiás 40:26: „Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő, aki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjok sincsen.”

 

Yasna 44.4:1-3: „Ki tartja helyén alant a földet és fenn az eget, hogy le ne zuhanjon?”

Ézsaiás 40:12: „Ki mérte meg markával a vizeket, és ki mértéklé az egeket arasszal, a föld porát ki foglalá mércébe, és a hegyeket ki tette körtefontra, és a halmokat a mérlegserpenyőbe?”

 

4. ANGYALOK ÉS DÉMONOK

 

http://listverse.com/

 

 

Bizonyára az eddigiekből kiviláglott, hogy a judaizmusra és a kereszténységre számos módon gyakorolt befolyást a zoroasztrizmus. Az egyik elsődleges példa az angyalok és a démonok megléte, szervezete és rangsora. A tudósok szerint a zoroasztriánus volt az első vallás, amely hitt az angyalokban, a Sátán elképzelésében, valamint a jó és a gonosz között dúló folyamatos harcban. Érdekes módon, a zoroasztriánus művészet Zarathusztra prófétát ugyanolyan fényudvarral körbevéve ábrázolja, mint ahogyan a keresztény személyeket szokás.

 

3. A MENNYORSZÁG ÉS A POKOL

 

http://listverse.com/

 

A jó és a gonosz elképzelésének koncepciójával együtt az Mennyország és a Pokol elképzelése is a jelek szerint megelőzi időben a judaizmust. Dániel volt az első olyan bibliai személy, aki hivatkozott a feltámadás és a megítéltetés koncepciójára a Dániel 12:2-ben, s ez könnyen betudható a babiloni hatásnak. A „paradicsom” szó közvetlenül a mithraizmus nevű perzsa vallásból ered. Úgy tűnik, hogy az angol „Pokol” (Hell) szó a skandináv „Hel” szóból ered, s az a legvalószínűbb, hogy kereszténység előtti koncepció. Számtalan példát találunk a pogány mitológiában a pokolszerű túlvilági életre.

 

Az Újszövetségben négy különböző szót használnak a Pokol leírására, melyek mindegyikét „pokolnak” fordítják. Ezek a következők: „Sheol”, ami a halottak helyét” jelenti; „Hádész”, aki a alvilág görög istene; „Gyehenna”, ami egyfajta szeméttelep; és végül a „Tartaro” (Tartarosz), mely odavet, vagy levet jelentéssel bír.

 

2. A SZENTHÁROMSÁG

 

http://listverse.com/

 

Míg az Újtestamentum határozottan megemlíti az Atya, a Fiú és a Szentlélek koncepcióját (Máté 28:19), addig kifejezetten nem említi a „szentháromság”/ „háromság” szót, így továbbra is van némi vita a tekintetben, hogy vajon a szentháromság bibliai téma-e. A judaizmus tiszta monoteizmust tanít, míg a katolicizmus a szentháromság koncepcióját favorizálja.

 

Mégis tisztán kivehető, hogy ez egy olyan koncepció, amit befolyásoltak a kereszténység születésekor már létezett, pogány vallások.  A pogány szentháromságokra álljanak itt példaként: Amun, Ré és Ptah az egyiptomi mitológiából; Anu, Enlil és Ea a sumér mitológiából; valamint Istár, Baal és Tammuz a babiloni mitológiából.

 

1. A MEGVÁLTÓ ASPEKTUSAI

 

http://listverse.com/

 

Érdekességképpen jegyzem meg, hogy elképzelhető egy olyan hatás is, miszerint más, Jézus idejében fennálló vallásoknak is esetleg meglehettek a saját filozófiájuk. Míg a keresztény szertartásokat övező rituálék pogány aspektusai könnyen magyarázhatók azzal a ténnyel, mely szerint ezeket a rituálékat szántszándékkal helyettesítették pogány praktikákkal, addig a filozófiai hasonlóságok csakis külső befolyás által magyarázhatók. Jóllehet a két vallás alapvető vonatkozásai nagyban eltérnek, ugyanakkor néhány figyelemreméltó párhuzam továbbra is megmarad Jézus tanításai, valamint Buddha, Mithrász és Zarathusztra tanításai között.

 

Jézus: „És a mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképen cselekedjetek azokkal.” (Lk 6,31)

Buddha: „Úgy tekintsetek másokra, mint önmagatokra.” (Dhammapada 10:1)

 

Jézus: „A ki egyik arczodat megüti, fordítsd néki a másikat is; és attól, a ki felső ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se.” (Lk 6,29)

Buddha: „Ha valaki lesújtana rád a kezével, a botjával, vagy a késével, le kellene mondanod minden vágyadról és semmilyen gonosz szót nem szabadna hangoztatnod.” (MajjhimaNikaya 21:6)

 

Forrás: http://listverse.com/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..