Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

TOLERÁNS-E A LÁMAIZMUS?

Szabad vallásgyakorlás

 

A vallásszabadság lényegét tekintve megegyezik a szabad vallásgyakorlással, amely alapvető emberi jog. Tehát az Alkotmány tartalmazza, hogy az embereknek engedélyezett a hitük szerinti vallásos tevékenységek gyakorlása és hirdetése feltéve, hogy az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti. A vallásokat és az alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó világnézetek egyforma elbírálás alá esnek az állam szempontjából. De nem volt ez mindig így, ugyanis a vallásszabadságot évszázadokon át eltiporták és tulajdonképpen ma sincs mindenhol meg tökéletes formában. A vallási diszkrimináció, esetenként a vallásüldözés ma is létező fogalom egyes vidékeken, a diktatórikus berendezkedésű és a háborúban álló országokban felettébb gyakori jelenség. Érdekes, hogy pont az európai államok mutattak hajlamot arra, hogy vallási meggyőződéseiket másokra erőltessék és közben a rivális felekezeteket háttérbe szorítsák, vagy szélsőséges esetekben ellehetetlenítsék. A modern országok többségében azonban mára meghonosodott és törvényerőre emelkedett a vallásszabadság, ami magába foglalja a vallások szabad bírálhatóságát és kritikáját is.

A távol-keleten valahogy sokkal toleránsabbak (elnézőbbek és türelmesebbek) voltak a vallások. Arrafelé a világnézetek, a filozófiai irányzatok, a hitkultuszok és a vallások jól megfértek egymás mellett az évezredek alatt – legalábbis az európai székhelyű birodalmakkal összehasonlítva kívülről így tűnik. Most pillantsunk be a kulisszák mögé, nevezetesen, a lámaizmus hátterébe.

 

A buddhizmus elterjedése

 

A buddhizmus őshazája India. Innen terjedt el misszionáriusok térítése során az i. e. 3. században Ceylonon és Nepálban, az 1. századtól Kínában, a 4. században Koreában és Indonéziában, majd Japánban a 6. században jelent meg, Tibetbe a 8.században érkezett, Mongóliában és a mai Oroszország egyes vidékein nagyjából az első ezredfordulótól eresztett gyökeret a buddhizmus.

.

Indokínában és Ceylonon (Sri Lanka), Hátsó-Indiában, Burmában (Mianmar) a hínajána vagy théraváda buddhizmus terjedt el leginkább. A kínai birodalomban a kínai univerzalizmus mellett hol a császár támogatása, hol az üldöztetések közepette hagyományozódott tovább.

Kínában, Koreában és Japánban elsősorban a mahajána buddhizmus különféle változatai terjedtek el, illetve egy meditációs iskola: a csan (ami nem más, mint a koreai szon és japán zen). A zen jelenleg Japán legnagyobb buddhista gyülekezete.

Tibetben, Mongóliában és Oroszország egyes tájain a mahájána buddhizmus rituáléiból és a mágikus hitformákból alakultak ki a buddhista tantrizmus különböző vállfajtái. Ezek az irányzatok az idők folyamán önálló szekérré alakultak (például gyémántszekér). Ez az áramlat i. sz. 600-as években Bengáliából kiindulva érkezett Tibetbe, azonban a meglévő bonvallással (egyfajta démonhit) szemben eleinte csak kevéssé érvényesült.

Ahogyan az indiai szerzetesek, a papság befolyása növekedett a szellemi és állami életben, úgy vette át az állam irányításának szerepét a „khubilgani öröklési rend” néven ismert iskola. Ebben feltételezik, hogy a lhászai főpap, a dalai láma halála után egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét különböző égi jelek alapján lehet megállapítani. Ennek a tanrendszernek az összefoglaló neve: vadzsrajána buddhizmus. Négy fő irányzata létezik: nyingmapák, a szakjapák, kagyüpák és a gelukpák. Őszentsége, a dalai láma e negyedik irányzat követője.

A lámaista hierarchia és egyházrend gyökeresen átalakult, miután 1951-ben Kína annektálta (bekebelezte) Tibetet, s a dalai láma Indiába menekült (1959).

 

Az „amerikai” és az „európai” buddhizmus – értve ezalatt, hogy itt terjedtek el – igyekezett alkalmazkodni a nyugati életformához. A jobboldali út a függőség kioltását a vágyak kioltásával kívánja megvalósítani, míg a baloldali tantrikus út megengedi a vágyakat, amennyiben a függőséget el lehet kerülni tudással.

 

Lámaizmus

 

A lámaizmus a buddhizmus, pontosabban a buddhizmus „gyémánt szekér” irányzatának tibeti és mongóliai formája. Lényegében egy keverékvallás, amely a mágikus buddhizmusból, a tibeti démontiszteletből és a mongol természetisten-tiszteletből áll össze. A tibetiek eredeti vallását bonnak (bönnek) nevezik. Így azt mondhatjuk, hogy a lámaizmus a buddhizmus jellegzetesen tibeti válfaja. A láma a tibeti szerzetesek elöljárója. Legtöbben Közép-Ázsiában gyakorolják a lámaizmust, melynek vallási vezetője a XIV. Dalai Láma, ámde egyre többen vélekednek úgy, hogy az általa hirdetett toleráns lámaizmus csak álarc.

 

A dalai lámát a világ első számú buddhista vezetőjének tekintik. A száműzetésben élő dalai láma, Tenzin Gyatso, sokat utazik a nagyvilágban, s hirdeti az ökumenikus egyetértést és a segítőkészséget mind a környezetünk, mind Tibet, mind a világbéke iránt.
Spirituális és politikai pályafutása során számos díjat kapott, de a legnevezetesebb mindközül a Nobel-békedíj, melyet 1989. december 10-én vehetett át Oslóban. A lámaizmus vezetőjének hála világszerte nagy ismertségnek és népszerűségnek örvend. Sok hollywoodi híresség: Shirley MacLaine, Richard Gere, Sharon Stone vagy épp Meg Ryan is buddhistának vallja magát.
Magyarországon több ízben is járt: 2000 és 2010 őszén látogatott el hozzánk. Ittléte során a Katolikus Egyház prominens személyiségeivel is találkozott és eszmecserét folytatott. Nyilvánvalónak tűnik a kelet és a nyugat találkozása. Ez voltaképpen a filozófiai rendszerek és életszemléletek szembenállásának, illetve összehasonlításának a pillanata. Buddha nyomdokain lépdelve a részvét, az isteni béke, a szerénység, a szelídség, a tudat fejlődése és végső ellobbanása (nirvána) a Tan részei. Míg a nyugati kereszténység leplét bőséggel pettyezik vérfoltok, erőszakosság, vallásháborúk, önzés és materializmus. Ez a múlt szemlélésével válik indokolhatóvá.

 

Intoleráns volna a lámaizmus?

 

Minek köszönheti a dalai láma a nimbuszát? A hívői benne látják megszemélyesülni a legnagyobb Buddhát. Egy új korszak hírnökének, illetve szinte messiásnak tartják. Eddig a szép rész, merthogy olyan könyv is napvilágot látott, amelyik egyenesen megkérdőjelezi a dalai láma feddhetetlenségét és hitelességét. Victor és Victoria Trimondi, valójában Mariana és Herbert Röntgen  A dalai láma árnyoldala – Szexualitás, mágia és politika a tibeti buddhizmusban című könyvükben élesen bírálják és kritizálják a dalai lámát. Az íróházaspár kifejti, hogy miután beleásták magukat a tibeti buddhizmus rejtelmeibe, történelmébe, szertartásrendjébe és fundamentális elveibe, megdöbbentő felismerésekre tettek szert.  Egy torz szexualitású, zsarnoki és embertelen rendszert véltek felismerni a lámaizmusban.

816 oldalon keresztül ecsetelik véleményüket és álláspontjukat. Okfejtésüket részletes elemzésekkel és történelmi tényekkel támasztják alá. Például a dalai láma Mao Ce-tunggal vagy a tokiói metrómerénylet elkövetőjével, Soko Aszaharával való érintkezésére hivatkoznak. De objektíven megrágalmazzák a lámát azzal, hogy kapcsolatot tart fenn náci csoportokkal is.
Amit a szerzők sugalmaznak, nagyjából így foglalható össze:

  • Hogyan fér meg a dalai láma kölcsönös toleranciát hirdető vallása a dogmatizmussal, a rituális démonhittel, a nők magasabb szintű beavatásokból történő kizárásával és azon személyes véleményével, miszerint az elítélteket lehet veréssel büntetni?
  • Valóban világhatalomra akar törni a lámaizmus, illetve a dalai láma?
  • Miként lehetséges, hogy a béke Nobel-díj tulajdonosa egy olyan női istenalakot tisztel védőszentjeként, aki a buddhista hagyomány szerint azért ölte meg saját kezűleg a fiát, mert ő nem óhajtotta felvenni a buddhista hitet? Ez az isteni lény, Palden Lhamo, minden harcra felkészült csak, hogy a buddhista tan ellenségeit megsemmisítse.
  • Miért folytat okkult mesterkedéseket a dalai láma?

Konklúzió

 

Jómagam azon az állásponton vagyok, hogy ez egy komoly és nyílt támadás a lámaizmus ellen. De a legtöbb következtetése kétértelmű. Mindenekelőtt külön kellene választani a buddhizmus alapigazságait, amelyet a harcos kasztból származó Buddha, a Megvilágosodott hirdetett, minden további, ki tudja, milyen módon és ki által felszentelt vallási vezető koncepciójától. Tehát először a megkülönböztetés képességét használjuk.

Másodszor jó volna a személyeskedés helyett az egyes ismérveket kiragadni, kielemezni, alkalmasint kritizálni, s nem általánosítva elítélni egy-egy személyt. Nekem is voltak lesújtó tapasztalataim egy bizonyos lámával kapcsolatban, aki mellesleg rinpocse és még király is volt egy személyben, de ettől még nem ítélem el a lámaizmust.

Harmadszor a tibeti okkultizmus, istenhit és démonológia filozófiájának és szertartásrendjének beható ismerete nélkül nem lehet hiteles kijelentéseket tenni egy-egy kiragadott részlet alapján.

El kell fogadnunk, hogy a különféle vallási irányzatoknak megvannak az aberrált vadhajtásai (például a szexuális mágia terén), amelyeket hol egy-egy személy, hol egy kisebb csoport indít útjára. Mivel mindig a rosszhír a legnagyobb szenzáció, ezért ez terjed el a leggyorsabban és ez kerül be a köztudatba. De az eltorzult rész vagy egy helyes, de mégis csak kiragadott részlet alapján nem szabadna elítélni és felelőssé tenni egy egész vallási rendszert.

Hitler valóban küldött expedíciót Tibetbe és valóban követőkre talált a lámák körében, de ennek részleteiről nehéz előítélet-mentesen nyilatkozni. Nyílván, az okkult praktikák terén lehettek közös manővereik, akár érdekegyezéseik is egyes lámákkal.

A „szeretet nevében háborúzni bűn” ideológiáját nem ártana helyre tenni. Mert a szeretet egészen mást jelent a nyugati (keresztény) világban és mást a lámaizmusban, az üdvözülés és a nirvánába jutás is felvet etikai kérdéseket, illetve a háború és harc sem mindegy, hogy kívül vagy belül, illetve hogy milyen eszközökkel zajlik.

Szinte minden vallást képes felhasználni az emberi elme – nációtól függetlenül – arra, hogy önző érdekeit valóra váltsa. Sem a kereszténység, sem a lámaizmus nem képezi kivétel tárgyát. Aki azonban komolyan veszi az őseredeti tanításokat, az felismeri az elme mesterkedéseit, és a megfelelő alapállásba helyezkedik. A legnagyobb harc, az önmagunkkal vívott küzdelem.
A vallási tolerancia még a gyakorló egyháziaknak is sokszor kihívás, így hát természetes, hogy a vallásos embereknek sem egy könnyen alkalmazható direktíva. Magam spirituális oldalról csak azt tudom ajánlani, hogy hagyjuk érvényesülni a szabad akaratot e tekintetben is, mert ez egy ember felett álló törvény, amelynek segítségével a Legfelsőbb Célhoz kerülhetünk közelebb. (Mindenki fordítsa le magának, hogy számára mi a Legfelsőbb Cél.)
Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..