Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Töprengések az Internet lehetséges tönkretételén

Internet végül is nincs ellenségek nélkül… Az Internet a mindennapi életünk archimédeszi pontjává (építőkövévé) vált. szinte semmi sem lehet manapság nélküle elvégezni. Minél inkább rábízzuk magunkat, annál inkább tűnik lehetetlennek a nélküle való létezés. Kétségtelenül ez a legmegbízhatóbb gép, amit az Ember valaha is alkotott. Azonban, a belé helyezett vak bizalmunk fenyegetővé is válhat az emberiség számára? Olyan sokat fektettünk ebbe a médiumba, hogy már túl sok veszíteni valónk lenne, ha nélküle kellene élnünk?

 

http://2.bp.blogspot.com/

 

Mitől olyan sikeres az Internet? Hogyan hódította meg az életünk valamennyi aspektusát? Az Internet csakugyan az egyetlen ember gyártotta gép, amelynek organikus struktúrája van. Az a mód, ahogyan mindent összeköt, hihetetlenül komplex. Tekintve, hogy organikus szerkezete van, úgy tűnik, hogy tökéletesen illenek rá a vitalizmus (az életelv tanának) sajátosságai és a mindennapi emberi élet valamennyi jellegzetessége.

 

Az élet a kapcsolatépítés révén terjeszkedik. Maga a test egy információs processzor (feldolgozóegység). A memória nem csak az agyban helyezkedik el, hanem minden egyes sejtben. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a genetika az információ-elmélettel együtt virágzott ki. Gleick (2011:07)

 

Minden egyes újabb hozzáadott rész – legyen az egy számítógép vagy egy okostelefon például – tökéletesen illeszkedik a globális hálózat nagyobb egységéhez anélkül, hogy megszakítaná a többi rész működését, éppen úgy, ahogyan az élő sejtek is teszik. Ez azért van így, mert „az egész több mint a részeinek összessége” (Arisztotelész Kr.e. 384-322.).  Emellett az Internetre úgy is tekinthetünk, mint egész társadalmunk és valóságunk megkettőződésére. Következésképpen, társadalmi kompatibilitást élvez. Az Internet alkalmas arra, hogy új intelligenciához jusson, ami az emberi agy egyik aspektusa.  Mindig van még mit javítani rajta, viszont ha a sikere nem az organikus struktúrának köszönhető, akkor meglehet, hogy annak a ténynek, hogy az Internet egy olyan hatékony eszköz, amely áramoltatja, méri, szervezi és feldolgozza az információkat, miközben gyarapítja az emberi tudást. Ily módon az Internet egyedülálló abban, hogy van lehetősége a tárolásra és könnyedén hozzáfér az emberi tudáshoz, továbbá legfőképpen az ideális demokrácia ígéretét hordozza magában.

 

http://donpower.me/

 

Lehetséges volna, hogy egy olyan hatalmas gépezet, amit Internetnek hívnak, múlékony dolog az emberi történelemben? Lehet, hogy valamilyen módon nem maradhat fenn a közeljövőben? A legtöbb ember úgy lát hozzá a mindennapi életéhez, mintha az Internet mindig itt lett volna, és mintha mindig is itt maradna. Azonban, a sikere és a puszta jelenléte nem a véglegességnek a bizonyítéka. Oktalan dolog lenne azt gondolni, hogy mindig is körülöttünk marad. Tulajdonképpen, semmi garancia nincs arra, hogy így fog történni. Magától értetődő, hogy annyira megbízható, de ugyanakkor mégis annyira sebezhető.  A megsemmisülésének van jogos alapja, jóllehet nem kell érte különösebben aggódnunk.

 

A mindenütt jelenvalóságának köszönhetően, az Internet újrafogalmazta a hatalom elvét. Egyfelől hatalmat ad az emberek kezébe: megszervezte őket és egységesítette a hangjaikat. A hatalmat már soha többé nem a rakéták és a lövedékek szabják meg, hanem sokkal inkább az eszmék és az emberek. Másfelől az Internet a kormányokat is hatalommal ruházta fel. Lehetővé tette a számukra az emberek manipulálásának, kontrollálásának és cenzúrázásának újabb módozatait. Ezzel pedig még inkább kiélezte a kormányok és a polgárok között lévő, évezredek óta fennálló viszályokat.

 

…ez nyilvánvalóan széles körűen és összetett módon hatalmazta fel az egyéneket, de ahogyan az életünk egyre inkább Internetfüggővé válik, úgy biztosítja ez a kormányok számára a már-már mindenütt jelen lévő felügyelet egyedülálló érintkezési pontját. Kevin Drum (2013)

 

Az Internet mindkét fél javára válik. Az elnyomott és leigázott felet – legyen az polgár vagy kormány – célponttá lehet tenni ugyanazzal a fegyverrel, amit az uralmon lévő fél vetett be. Ha Egyiptomot vesszük példaként, akkor majdnem elképzelhetetlen leírni az egyiptomi felkelést a társasági hálózat nélkül. Amikor a kormány tudatára ébredt a tiltakozók veszélyének, akkor azonnal lekapcsolták az Internetet és a mobilszolgálatot egyfajta ellenállásképpen 2011. január 28-án, OECD (2013:36).

 

Ellenben a néhány ország polgárainak körében kialakult világméretű harag egyre inkább terebélyesedik amiatt, hogy a kormányaik megpróbálják cenzúrázni az Internetet. Következésképpen olyan mozgalmak és szerveződések tűntek fel, mint amilyen az Anonymous és a Wikileaks, s kezdték fenyegetni a kormányokat, valamint az Internet biztonságát. A lehetőségek száma végtelen a tekintetben, hogy mire képesek a tömegek, ha dühösek, amiként azt a történelem is mutatja.

 

Talán sokkolónak tűnhet, hogy a tisztelt demokratikus államok polgárai rájönnek arra, hogy a külső erők kis mértékben, de jelentős módon befolyásolták az életüket. Ez egy univerzális probléma és egy olyan gond, amely a természeténél és már a puszta arcátlanságánál fogva is roppant mód vitatható. Bilal Khalid (2012)

 

A fent említett két példában, bemutattuk, hogy a kormányok és a polgárok egyformán jelenthetnek fenyegetést az Internet stabilitása számára. Úgy tűnik, hogy elsődlegesen az Internetet veszi célba valahányszor az egyik fél reagál. Az emberek és a kormányok között dúló ilyesfajta harc nem fog csakhamar véget érni, s lehet, hogy rendkívül káros kihatással lesz az Internetre a közeljövőben, ha a dolgok elszabadulnak. Most, ezzel a szomorú tudattal, és mivel a globalizáció a kizárólagos világkormány felé tör, alkalmazzuk ezt a kis egyiptomi incidenst nagyobb léptékben. Mi történne akkor, ha minden polgár nem értene egyet a kormányzatokkal a hatalom kérdésében?

 

Hasonlóképpen, mi történne akkor, ha az Internet megadná a polgároknak a feltétlen szabadságot, ami veszélyeztetné azt a szilárd hatalmat, amit a kormányok az emberek felett gyakorolnak? Vajon nem válna-e az Internet e kontrollálásért folytatott harc árává? Nem volna-e (talán igen) egy olyan csatamező, amelynek a saját megsemmisülése forog kockán? A természeténél fogva a benne rejlő fegyverek saját lerombolásának a magvait hozzák létre, s az Internetet fegyverként használják, egy nagyon sebezhető fegyverként. Senki sem törődne az Internet sorsával, amennyiben a saját túlélésének az érdekeibe ütközne. Az Internet végül is nem létezik ellenségek nélkül. Minél fejlettebb a technológia, annál inkább találkozunk olyanokkal, akik az ókori és a középkori élet után vágyódnak, amikor a dolgok valaha egyszerűbben mentek. Végtére is, ha valóban megsemmisítenék egyszer az Internetet, akkor sem a sikerei híján, hanem a sikeressége miatt rombolnák le.

 

Ha pedig a fenyegetés nem a sorainkból bukkan elő, akkor nagyon valószínű, hogy kívülről érkezhet. Az Interneten történő böngészés közepette nem szoktunk azon aggodalmaskodni, hogy mit történik éppen a csillagrendszerünk középpontjában, vagy a Nap felszínén. Az, hogy hozzászoktunk ahhoz, hogy minden nap nézzük, ahogy a Nap felkel pontos és megjósolható időben, elfeledteti velünk, hogy a Föld tulajdonképpen egy heves és brutális univerzumban sodródik, ami véletlenszerű üstökösökkel és aszteroidákkal van tele. Az űr időjárás például jelentős kihatással van a földi kommunikációs rendszerre, s potenciálisan az egész globális kapcsolatrendszer ki van szolgáltatva a világűrnek.

Nemrégiben, 1998-ban, sok műhold egyidejűleg sötétült el, egy napkitörés miatt, és számos szolgáltatás azonnal befuccsolt, mint például a honlapok és a tévécsatornák. Ezen felül 12 műhold azóta sincs meg az űridőjárásnak köszönhetően, ESA (2004:05).

 

 

http://static.rappler.com/

 

Akár szeretjük, akár nem, hatással van ránk a Nap kedélyállapota. Mi ki lehetünk téve egy elkövetkezendő hatalmas napkitörésnek csakúgy, mint a Nap sugarainak. A leggigantikusabb napkitörésre, amit Carrington flare-nek hívtak, 1859-ben került sor. Lebénította távirati kommunikációt egész Észak-Amerikában és Európában. A számítógépes mérnökök és az űrfizikusok nagyon is tisztában vannak azzal, hogy egy Carrington méretű napkitörés mit tudna tenni napjaink rendkívül sebezhető kommunikációs infrastruktúrájával.

 

Elméletileg a legnagyobb napkitörés be tudná olvasztani az egész Internetet. Amit a földrengések, a bombák és a terroristák nem tudnak megtenni, azt pillanatok alatt véghezviheti a napudvar. Eagleman (2012)

 

Az elektromágneses viharok is igen gyakoriak. Quebec áramellátása 1989-ben kilenc órára omlott össze egy ilyen miatt – ami 6 millió ember életét keserítette meg. Ennek a geomagnetikus viharnak egy olyan Napból származó korona anyag kidobódás volt az oka, amelyre 1989. március 9-én került sor és csak négy nap múltán érte el a Földet. Mikro perspektívából az IBM úgy taksálja, hogy minden hónapban egy új szoftverhibát idéznek elő a kozmikus sugarak valamennyi 256 MB-os számítógép RAM esetében (Ziegler and Lanford, 1979:19-40, Tom 2008) a Föld mágneses mezőjének dacára. Ezek a kozmikus sugarak olyan feltartóztathatatlan, nagy energiájú, töltött részecskék, amelyek vagy a világűr mélységeiből, vagy a Tejút középpontjából származnak.

 

Jelenleg a chipek miniatürizálásának fejlődésével (Moore törvénye), várható a hibák növekedése (Tom, 2008), mivel a kozmikus sugarak egyre inkább hatással lesznek az elektronikus alkatrészekre. Nem szólva a legrosszabb forgatókönyvről, amely szerint a kozmikus sugarak áradata növekedne. Ez megerősíti, hogy a kommunikációs technológiák gyenge pontja a világűrrel szemben van. A Föld mágneses mezője, amely egy olyan pajzsként szolgál, amely megvédi a földet az ártalmas napkitörésektől, az elmúlt évtizedben meggyengült.  Ezért a Föld néhány tudós szerint egy lehetséges pólusváltás küszöbén áll (Wicherink, 2008:150), amely nem egy példátlan esemény a Föld hosszú történelmében. Ily módon a jelenlegi gyengülő mágneses mező és a globális kommunikációs infrastruktúránk sérülékenysége növelik az Internet megszűnésének a kockázatát. Az űridőjárás folyamatban lévő eseményei megjósolhatóak, azonban csupán néhány napra előre, és nem sokat tudunk róluk.

 

http://1.bp.blogspot.com/

 

Az Internetet különböző módokon lehet tönkretenni. Amennyiben a rongálás nem fizikai, akkor virtuális lehet. A kiber-hadviselés és a kiber-terrorizmus nem kitalált elképzelések, hanem valódiak. Mivel az Internet birtokában van minden egyes bit, s mivel minden adat egyetlen organizmussal áll kapcsolatban, az egész dolog ki van téve az egyszerre történő és azonnali megszűnés kockázatának. Egyetlen vírus is potenciális veszélyt jelenthet minden egyes olyan bitre, amely a gigantikus nettel áll kapcsolatban.

 

Egy olyan digitális korszakban élünk, amelyben minden információdarabot elsősorban az Internetre töltenek fel, ha ugyan nem ott születik, még azelőtt, hogy papírra vetnék. Ebben az értelemben, az Internet nem egy köteg vezeték és szerver, amely kapcsolatot létesít az emberek között, hanem sokkalta több ennél. Az Internet az emberiség olyan hatalmas adatbázisává vált, amely az emberi tudást foglalja magában. Ebből következik, hogy bármilyen sérülés is éri az Internetet, akkor az elkerülhetetlenül az emberi tudás elvesztésébe fog torkollani.

 

Ironikus módon, a digitális könyvkiadásra való áttérésnek az egyik fontos következménye, hogy az a tudás elvesztéséhez vezethet.  Curt Rice (2013).

 

Egy effajta horribilis esemény nem jósolható meg előre az emberi történelemben. Az olyan civilizációk, mint amilyenek a vízözön előttiek, elveszítették a tudásuk legjavát a messzi történelem előtti időkben (Bauval and Graham, 1996). Még a nem túl régi korszakokba is, hasonló eseményekre került sor Alexandriában az alexandriai királyi könyvtár elpusztításakor (Kr.u. 391.), amely az ókori világ tudásának központja volt.

 

http://imastudent.interactive-media-arts.com/

 

Az Internetről bebizonyosodott, hogy eredményes az emberi ismeretek feldolgozásában és elraktározásában, mégsem bizonyult stabilnak, állandónak és fenntarthatónak. Az emberi ismeretek egyetlen ésszerű tárolási módja az, ha változatossá tesszük a tároló eszközöket, ami valami olyasmi, amit még nem vettek komolyan fontolóra. Az emberiség tudásának egy bináris rendszerű médiumba történő összegyűjtése és központosítása nem egy okos ötlet.

Minden tiszteletem Claude Shannoné, de egy másfajta médiummal működő biztonsági tárolót kellene üzemeltetni párhuzamosan, például könyveket.

 

Miért vagyunk a nemtörődömség állapotában annak a valószínűségét illetően, hogy az Internet talán nem lesz körülöttünk mindenhol? Ez azért van, mert még sohasem töprengtünk el egy Internet nélküli világ gondolatán, jóllehet régen mindig így állt a helyzet? Amikor feltesszük a kérdést: „Mi az élet az Ön számára Internet nélkül?”, akkor néhányan ezt válaszolják: az Élet akkor „színtelen”, „nagyon lassú”, „sótlan”, „élettelen” lenne, vagy hogy „úgy érezném magamat, mint akit egy cellába zártak”. Az ilyesfajta reakciók szerint, amelyek az esetek többségében adódnak, az élet nihilisztikusnak tűnik Internet nélkül. Lehetséges, hogy az Internet új értelmet ad az életnek? Valószínűleg, mivel olyan, mintha az Internet egy eszközből egy öncélú dologgá lépne elő, és napjaink jelmondata így alakul: „Mivel on-line vagyok, ezért vagyok.”. Úgy néz ki, hogy áthelyezzük az összes emberi értéket és lényeget egy élettelen masinába. S ezzel befagyasztunk mindent, ami számunkra fontos a ”…01001010110…”-ba.

 

Az Internet hatalommal ruházta fel az embereket; hatalmat adott a nemzeteknek, hidat vert a szakadékok közé és összehozta a világot. Azonban, most arra használjuk, hogy a világ elszakadjon egymástól. Bilal Khalid (2012)

 

Mindent egybevetve, min változtat ez? Milyenfajta viselkedést kellene magunkra öltenünk, ha főként úgy közelítenénk meg az Internetet, mint valami átmeneti dolgot az életünkben, majd pedig általánosságban, az emberiség történelmében?

 

References:

 

Bauval, Robert, and Graham Hancock. Keeper of Genesis: a quest for the hidden legacy of mankind. London: Heinemann, 1996. Print.

 

Geomagnetic Storms Can Threaten Electric Power Grid, Earth in Space, Vol. 9, No. 7, March, 1997, pp. 9–11 (American Geophysical Union)

 

Gleick, James. The information: a history, a theory, a flood. New York: Pantheon Books, 2011. Print.

 

Moore, Gordon E. (1965). “Cramming more components onto integrated circuits” (PDF). Electronics Magazine. p. 4. Retrieved 2006-11-11.

 

MORRIS Meaghan Elizabeth, “Banality in Cultural Studies”, Logics of Television, Patricia Mellencamp (ed.), pp. 14 -43, Bloomington: Indiana University Press, 1990

 

OECD e-government studies: Egypt 2012. Paris: OECD, 2013. Print.

 

Tom Simonite, Should every computer chip have a cosmic ray detector?, New Scientist, March 2008

 

Wicherink, J., and N. Haddon. Souls of Distortion Awakening: a convergence of science and spirituality. Eindhoven: Piramidions, 1032008. Print.

 

Ziegler, J.F. (Jan 1996). “Terrestrial cosmic rays”. IBM Journal of Research and Development (IBM) 40 (1): 19–40.

 

Websites:

 

“Extreme space weather: impacts on engineered systems and infrastructure” Royal Academy of Engineering- Prince Philip House, n.d. Web. 7 Nov. 2013.

 

“Space Weather effect” ESA Space Weather Web Server. The European Space Agency, 1 Dec. 2004. Web. 8 Nov. 2013.

 

Bilal Khalid, Muhammad. “The Internet – A Tool of Power and Control.” Bertelsmann Future Challenges The Internet A Tool of Power and Control Comments. N.p., 22 June 2012. Web. 25 Oct. 2013.

 

Drum, Kevin. “Quote of the Day: Control Over the Internet Is the “Struggle of Our Generation“.” Motherjones.com. N.p., n.d. Web. 25 Oct. 2013.

 

Eagleman, David . “Four ways the Internet could go down” – CNN, n.d. Web. 12 Oct. 2013.

 

Rice, Curt. “How the internet can make knowledge disappear and 2 ways to stop it.” Curt Rice. N.p., n.d. Web. 25 Oct. 2013.

 

Taky Eddine, Omar. “Reflection on on-screen vs. print reading.” Morocco World News RSS. N.p., 9 Oct. 2013. Web. 9 Nov. 2013.

 

Oussama Bziker, Sami Alioua, Somaya Bahji, Amina Bakassi, Abdelmajid Bahimi. Interviewed by Zakaria Bziker. Kenitra, Morocco. Nov 5th, 2013.

 

Forrás: http://www.wakingtimes.com/

 

Fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..