Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Történelem előtti hermetikus tornyok: vajon „akupunktúrás tűk”, ember alkotta antennák, avagy jelzőberendezések voltak?

Ezek az ókori tornyok – valaha hermetikus tornyoknak nevezték őket – régóta a kincsvadászok kíváncsiságának homlokterében állnak, akiknek eddig nem sikerült kifürkészni titkaikat.

4.1

Vajon hogyan alakították ki az építmények szerkezetét és milyen módszert alkalmaztak megépítésükhöz?

Mi volt a tornyok funkciója kezdettől fogva?

Emberek alkotta antennák voltak, amiket hatalmas rezonátor rendszereknek terveztek, építettek és használtak azért, hogy összegyűjtsék és eltárolják az ég és a föld mágneses és elektromágneses méterhosszúságú hullámhosszait?

Hogyan, illetve milyen eszközökkel vágták ki és szállították megépítésükhöz a kőanyagot, ami általában kemény bazalt volt?

 

4.1.2

 

Vajon jelzőállomások lehettek, azaz jeladó berendezések a repülőgépek elirányítására? De vajon miféle légi járművek szelhették a történelem előtti idők egét, a bolygónkat meglátogató földönkívüli járműveket leszámítva?

 

Furcsa módon a középkor végén minden hatalmas szilárd kőfalakból álló torony és vár megépítése abbamaradt. Vajon miért hagytak fel ilyen hirtelen ezzel az építési gyakorlattal?

 

Sokféle hipotézis született ezeknek a rejtélyes építményeknek a magyarázatára. Azért nincs semmilyen bizonyíték mindezen feltételezésekre, mert senki sem tudja, hogy mikor és kik építették azokat?

 

4.2

 

Ajtók és ablakok nélküli különös építmények. – Minden valószínűség szerint ezek a tornyok eredetileg sem rendelkeztek ablakokkal, ajtókkal vagy más egyéb nyílászárókkal, s ezt a fajta modernizációt adták tovább az építmények használóinak soron következő generációi, például egy későbbi időpontban, mondjuk a középkorban.

 

Az emberek nem tudtak sem írni, sem olvasni, továbbá a történeti leírások sem voltak hozzáférhetőek. Tömör falazással készültek, ajtók és ablakok nélkül, szögletes alaprajzzal, 30-80 láb (9-24 méter) magasak voltak.

 

A Cinq-Mars-la-Pile a maga közel 46 méteres magasságával az Indre-et-Loire megyében Közép-Franciaországban az egyik legjobb állapotban fennmaradt ilyenfajta építmény, s még furcsább az elhelyezkedése, mivel éppen egy domboldalon áll.

 

Ez nem egy 19. századi gyárkéményfajta, sokkal idősebb annál, s valamiféle olyan törmelékkel van tele, ami rombolásból vagy robbantásból maradt vissza, és a becslések szerint 2000 éves vagy még régibb. Figyeljük meg a téglák vonalainak tökéletes elrendeződését!

 

Egy másik, nem különösképpen jó állapotú, Ebéon-ban található, a Charente folyó partjain, a franciaországi Boreaux közelében. Ma már csupán 12 méter magas.

 

1896-ban Villepouge egyik hermetikus tornyának a lábainál, Charente-Maritime-nál, egy régészcsoport a torony egy kis bezárt területét elkerítő vastag falat fedezett fel, amit egy oszlopos előcsarnokon keresztül lehetett megközelíteni.

 

Az építmény belsejében a régészek Antonius Pius (2. század) korából való ókori érméket fedeztek fel, valamint római fazekasáru darabokat és életnagyságú „kettős női fejeket” néhány latinul írt mágikus átokkal telerótt ólomtáblával, melyek kora a krisztusi idők kezdetéig nyúlik vissza.

 

Soha semmilyen más kincsleletet sem találtak más hermetikus toronyban, azonban legtöbbjüket a behatolók és a vandálok csúnyán lerombolták.

 

Össze lehet őket hasonlítani az írországi fallosz alakú tornyokkal, vagy a Kaukázusban található tornyokkal, a híres perzsa tornyokkal és még a Szardínián található óriási történelem előtti  kőtornyokkal is. Ezek között sok az olyan lenyűgöző, tökéletesen megtervezett és kivitelezett kőépítmény, amely ellenállt az időjárás változásainak és az évezredeken át tartó fosztogatások szisztematikus gyakorlatának.

 

4.2.2

 

A feltevések szerint ezek valamiféle megfigyelő pontok lehettek, úgynevezett „akupunktúrás tűk” a Ley-vonalak rendszerében, vagyis halotti építmények, avagy vallási kegytárgyak, illetve más zsákmányolt kincsek megőrzésére szánt raktárak.

 

Egy népszerű hipotézis volt az is, miszerint a tornyokat eredetileg erődként építették az ellenséges rablókkal szemben. Azonban, mivel nem olyan helyre épültek, ami a környező vidék ellenőrzésére ideális volna, a tornyok nem szolgálhattak hatékony megfigyelő tornyokként például a vikingek támadásaival szemben.

 

Ajtók és ablakok híján nem szolgálhattak menedékhelyek gyanánt sem. Magától értetődően egyáltalán nem szánhatták arra, hogy emberek igényeit szolgálják ki.

 

Egy érdekes és népszerű elképzeléssel állt elő Philip Callahan professzor, aki már évek óta tanulmányozza a kerek tornyokat.

 

4.2.3

 

Szerinte: „… az ír körtornyok emberi kéz alkotta antennák, amelyeket hatalmas rezonátor-rendszereknek terveztek, építettek és használtak azért, hogy összegyűjtsék és eltárolják az ég és a föld mágneses és elektromágneses méterhosszúságú hullámhosszait.”

 

„A körtornyokról bebizonyosodott, hogy hatalmas erősítői az alfa-agyhullámoknak, 2-24 Hz között, az elektromos érzéketlenség területén, 1000-3000 Hz között, valamint az elektromos indukciós hevítő tartományában, 5000Hz- 1000KHz…”

 

„Elképesztő, hogy nagyjából 2-4 lábbal a talajszint felett nulla a légköri frekvencia, ami egyre erősödik 9-15 lábbal a felszín feletti részig, ahol már rendkívül erős.” – magyarázta a professzor.

 

Szakavatott történelem előtti emberek illesztették össze eme hatalmas építmények falait Indiában, Írországban, Franciaországban és Skóciában, követ használva, amit manapság elvetünk. Roppant kőformációik bizonyítják erejüket, matematikai tudásukat és tökéletesen rendezett kivitelezésüket.

 

 

Guimaraes Castle, Portugália

Guimaraes Castle, Portugália

 

Ezek az ismeretlen építők tornyokat hoztak létre, olyan célzattal, amelyről csak ők tudtak. Úgy tűnik, hogy speciális helyszíneket választottak felállításukhoz; de vajon milyen közös vonása van ezeknek a helyeknek?

 

Egy tornyot vagy egy várat könnyebb téglából elkészíteni, mint kőből megépíteni. Napon szárított téglát használtak Babilonban, míg a kemencében sütött téglát Indiában találták fel megközelítőleg Kr.e. 4000-ben, ami gyakori építkezési szokássá nőtte ki magát és világszerte elterjedt.

 

Mindazonáltal, különösen a történelem előtti Európában, a legidősebb épületeket kőből építették, ami a legkeményebb és a legdurvább anyag. Mint tudjuk, a kőfalak sikeresen túlélhetik a legnagyobb tüzeket is és továbbra is használhatók maradnak; ellenállnak a víznek és az időjárás viszontagságainak.

 

Vajon az idő múlásának dacára miért nem vágott bele valaki e monumentális és bámulatos épületek rekonstrukciójába néhány kivételtől eltekintve?

 

Erre a kérdésre a válasz csupán az lehet, hogy senki sem volt rá képes! A középkori emberek közül senki sem épített ilyen várakat és tornyokat. Nem férhettek hozzá az alkalmas eszközökhöz és a megfelelő technikához sem.

 

Ott volt valaki másnak a „segítő keze”, akinek ezeket az alkotásokat tulajdoníthatjuk.

A spekulációk és a homályos elméletek nem sok fényt derítenek az óriási, prehistorikus építményeket övező rejtélyes múltra.

 

Mégis, mindezekben az ismeretlen eredetű építményekben egy vonás közös: olyan ismeretlen emberek jelenlétéről tanúskodnak, akik figyelemre méltó, igen fejlett műveltséget képviseltek, mely örökre a múlt ködébe vész.

Forrás: http://www.messagetoeagle.com/hermtowers.php#ixzz3PlAKK77j

Fordította: Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..