Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Tudatos gyermeknevelés

A gyermeknevelés egy olyan téma, amiről amióta világ a világ nagyon megoszlanak a vélemények. Sokszor még egy adott családon belül sem teljes az egyetértés. Vannak, akik tudományosan közelítik meg a kérdést, míg vannak olyanok is, akik a különböző pszichológiai irányelveket hívják segítségül, de a legtöbben improvizálnak.

 

http://cdn.lifehopeandtruth.com/

 

Mindenki tele van problémákkal, a mindennapok nagyon sok energiánkat emésztik fel. Sajnos olyan világot élünk, amikor a megélhetésért folytatott harcban, a munkahelyi küzdelmekben, a sárga csekkek bűvöletében már vajmi kevés energiánk jut arra, hogy gyermekeinkre elegendő figyelmet fordítsunk.

A lehetőségeink is korlátozottak, mert idő és pénz hiányában sokszor meg van kötve a kezünk. A jó hír azonban az, egy kis tudatossággal, sok- sok szeretettel, és némi odafigyeléssel hegyeket mozgathatunk meg. Minden elfogultság nélkül állíthatom, hogy ebben a témában az asztrológia hatalmas kapaszkodót nyújthat.

 

A legáltalánosabb gondolattal kezdve, mindenkinek nagyon fontos a szeretetteljes légkör, az állandó biztatás. Ez nem horoszkópfüggő. Ezen felül a segítségnyújtás is lényeges, de az már nem mindegy, hogy ezt miként tesszük.

Szülőként legtöbbször úgy gondoljuk, hogy mi mindig pontosan tudjuk, hogy mi a jó a csemetéinknek. Aztán saját életünk tapasztalataival felvértezve, megingathatatlanul azt gondolva, hogy mi mindentudóak vagyunk, segítünk is. Van, amikor ez bejön, de van, amikor nem. A gyermek jelzi, hogy ő másként gondolkodik a dologgal kapcsolatban, de mi legyintünk: „Ugyan már, kisfiam/kislányom…, nem úgy van az…, én már csak tudom.”

 

Hát, az a rossz hírem van, hogy nem mindig mi tudjuk jobban a dolgokat. Ugyan a gyermek még gyermek és mi vagyunk a nagyobbak, de ettől még sajnos mi sem vagyunk tévedhetetlenek. Meg kell tanulnunk elfogadni azt, hogy minden ember – legyen az kicsi, vagy nagyobb – különböző személyiség. Lehet, hogy egy helyzetet mi simán megoldunk, de a másiknak hatalmas dilemmát okoz, és fordítva. Ez nem életkor függvénye.

 

http://www.wellbeing.com.au/

 

Ha gyermekünk tüzes jegyű, tele dinamizmussal, lendülettel és tettvággyal, mi pedig dominánsan vizes érdekeltségűek vagyunk, már adott is probléma. Azt fogjuk mondani neki, hogy nem kell azt a döntést úgy elkapkodni, nem kell mindig szószólónak lenni, jobban tekintettel kellene lennie mások problémáira, és még sorolhatnám. A gyermek pedig nem fogja érteni, hogy mi minek óvatoskodunk úgy túl mindent, miért nem tudunk eléggé kiállni magunkért, miért nem fogalmazzuk meg nyíltan a véleményünket.

 

Vagy ha megnézünk még a példa kedvéért egy föld dominanciájú szülőt, és egy levegő dominanciájú gyereket, ott sem lesz fenékig tejföl minden. A szülő megfontoltságra, higgadtságra, a dolgok alapos végiggondolására inti majd a csemetéjét, és halálosan idegesíteni fogja, hogy a gyerek az összes szigora ellenére még mindig felületes, egyszerre legalább három dolgot csinál, mindenbe belekezd, de nem feltétlen viszi végig a dolgokat.

 

Az élet megszámlálhatatlan élethelyzetet produkál az ilyen konfliktusokra. A megoldás pedig végtelenül egyszerű. Nézzük meg alaposan, kik vagyunk mi, aztán vizsgáljuk meg gyermekünket is. Nem hiszek abban, hogy lenne jó vagy rossz szülő. Vannak szerencsésebbek, akik alaptermészetükben hasonlóbbak, és így jobban rá tudnak hangolódni gyermekükre, és vannak olyanok, akik különbözőségük okán nehezebb helyzetből indulnak.

 

A legfontosabb a nyitottság, a rugalmasság és az elfogadás. Ha ezeket a tulajdonságokat kifejlesztjük magunkban, máris remek szülőkké érünk. Tanuljunk meg a másik fejével gondolkodni, nézzük meg, hogy mik azok a dolgok, amelyekkel nehezebben boldogul, miben kell jobban a biztatás. Ha nyitott a személyisége, kommunikatívabb, lelkesebb, akkor ne akarjuk letörni a szarvait, de hívjuk fel a figyelmét arra, hogy mindenképp lépjen hátra, és gondolkodjon, mielőtt döntést hoz.

Ha zárkózottabb, kevéssé közlékeny, akkor keressünk számára olyan tevékenységet, amiben jobban otthon érzi magát, ahol oldódnak a gátlásai. Beszélgessünk vele az álmairól, vágyairól, jövőképéről és vegyük ezeket nagyon komolyan.

 

Ha túlzottan szigorúak vagyunk, akkor úgy tűnhet, hogy csak a saját nézőpontunkat erőltetjük. Ez távolról sem demokrácia, és nem is fogja a kívánt eredményt hozni. A gyermek el fog távolodni tőlünk, aminek két következménye lehet. Az egyik, ami kevésbé tetten érhető, hogy majd úgy viselkedik, ahogyan elvárjuk tőle, de valójában nem fogjuk tudni, hogy ki is ő valójában. Nem fogjuk ismerni, mert nem lesz őszinte. A másik láthatóbb következmény a lázadás, ami csak konfliktusokat szül. Csak azért sem fogja azt csinálni, amit kérünk tőle, még ha esetleg éppen jó dolgot is tanácsolnánk neki.

Ha viszont korának megfelelő érettséggel kezeljük a gyermekünket, akkor – még ha nem is értünk mindenben egyet, hiszen különbözőek vagyunk – a véleményünket mindenképpen meg fogja hallgatni. A cél pedig minden esetben ez. Szerintem megéri kicsit elmélkedni ezen.

 

Liszkay Judit

 

Okleveles asztrológus

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..