Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Új tanulmány ad hírt a búza-autizmusról

Mivel az autizmus robbanásszerű növekedése tovább folytatódik, az ebben szerepet játszó, legkevésbé ismert tényezők egyike a legtöbbször észrevételen marad: a búzafogyasztás.

 

A szabad hozzáférésű PLoS újságban megjelent egyik új tanulmány újra felkorbácsolta a vitát arról, hogy mik lehetnek a robbanásszerűen növekvő autizmus elődleges kiváltó okai. Mialatt a hagyományos orvosi intézményrendszerben túlságosan sokan tévesen egyetlen okot azonosítanak be, s közönyösen az „idiopatikus” címkét ragasztják rá, azaz ismeretlen okként, vagy ami még rosszabb „ismeretlen génhibák által okozottként” kezelik, addig egyre inkább világosabbá válik, hogy  sok olyan környezeti tényező, mint amilyenek az oltóanyagok, a kémiai anyagoknak való kitettség, a császármetszések, az antibiotikumok, a genetikailag módosított élelmiszerek, és az ételallergiák, alapvetően szerepet játszanak e nyugtalanító szenvedésnek mind a megértésében, mind a kezelésében.

 

Következésképpen a cél nem az, hogy az egyik dologról bebizonyítsuk, hogy az a kiváltó ok (mint például a „autizmus génjei”), míg a másikról igazoljuk, hogy nem az (például az oltóanyagok), mintha ez valamiféle tudományos sport vagy a régmúlt idők sportja volna, sokkal inkább az a cél, hogy beismerjük a lehetséges támogató faktorokat és elővigyázatosságból megszűntessük azokat, amint arra mód nyílik.

 

A hasüregi (emésztési) betegségek és a glutén-érzékenység jelzései az autista gyermekek körében című új tanulmány feltárja a glutén-érzékenység és az autizmus közötti lehetséges összefüggéseket, amelyeket a korábbi kutatás csak következetlenül támasztott alá.

 

Ezek a következőképpen jelölik meg a céljait: „A gluténre adott immunreakció megállapítása  a gyermekgyógyászati pácienseknél, akiket szigorú kritériumok alapján autistaként diagnosztizáltak, valamint az autizmus és a hasüregi betegségek közötti kapocs kiértékelése.”

 

1http://www.agricorner.com/

 

Felfedezték, hogy az egészségtelen kontrollcsoporttal összehasonlítva az autizmusban szenvedő gyerekeknek jelentősen magasabb az IgG (immunglobluim) antitest-szintje gliadinnal (a glutén vagy más néven a sikér egyik fehérjecsoportjával) szemben, ami elsődleges immuntoxikus fehérje a búzában. Az is megállapítást nyert, hogy gyomorbél problémákban szenvedő autista gyerekeknél lényegesen erősebb az IgG antigliadin antitest válasz azokhoz képest, akik nem szenvednek gasztroenterológiai problémákban. A megemelkedett IgG antitest kiváltja egyrészt azt, hogy a saját immunrendszerük „idegenként” azonosítja be a gliadin fehérjéket, másrészt, hogy a gliadin nem kerül megfelelően lebontásra az emésztés során és így fog a sérült bélrendszeren („szivárgó bél”) keresztül bejutni a vérbe.

 

Kidolgoztak egy olyan elméletet, amely szerint amikor az immunrendszer antitesteket állít elő a gliadin ellen, ezek az antitestek keresztreakcióba lépnek az idegrendszerben található saját sejtekkel.

A molekuláris mimikriként is ismert autoimmunitás osztályozása széles körű neurológiai problémákhoz járul hozzá, ideértve a neuropáthiát (periférikus idegeket érintő károsodás), az ataxiát (mozgás koordinációjának a hiánya), a szélütést, valamint az idegrendszernek a viselkedésben megnyilvánuló olyan elváltozásait, mint amilyen a mánia, skizofrénia és az autizmus.

Ebből következik, hogy az anti-gliadin antitestek az autoimmun-idegrendszeri károsodások egyik okozói lehetnek. Az Immunológiai Folyóirat egyik 2007-es tanulmányában megállapították, hogy az antigliadin antitestek keresztreakcióba lépnek a synapsin I-ként ismert neurológiai fehérjecsoporttal, ami feltárja, hogy a molekuláris mechanizmus hátterében milyen módon járulhat hozzá az idegrendszer degenerációjához a gliadinra adott immunválasz.

 

http://simple-health-secrets.com/

 

A hasüregi/emésztési betegségen túl: a búza sokkal súlyosabb károkat okozhat, mint általában gondolják.

Amikor a kutatók megvizsgálták a hasüregi betegségek speciális vérmarkereinek a szintjeit (például a deamidált gliadin és a TG2 elleni antitesteket), nem találtak különbséget a páciensek és a kontrollcsoport között. Ráadásul nem volt összefüggés a hasüregi betegségekre való hajlam HLA-DQ2 genetikai lókusza (helye) és a megemelkedett anti-gliadin antitestek között. Ez egy fontos felfedezés, mivel sokan ritka rendellenességként tekintenek a búza-allergiára vagy érzékenységre anélkül, hogy világosan hasüregi/emésztési betegségeként határoznák a hatásmechanizmusát. Ők inkább nem hiszik el, hogy a búza, amely a gazdag országok egyik felmagasztalt gabonamagja, sokféle betegséghez járulhat hozzá. A projektünk például a glutén-fogyasztásnak több mint kétszáz lehetséges káros egészségügyi hatását azonosította be. Ebből következik, hogy az embernek nem kell klasszikusan hasüregi problémát vagy „búzaallergiát” megállapítani ahhoz, hogy a gluténmag fogyasztásával kapcsolatos káros hatásokat átélje.

 

A tanulmány szerzőinek végkövetkeztetése

 

Annak a mechanizmusa, hogy az autista gyermekek részhalmaza megemelkedett immunreakciókat mutat a gluténnal szemben, úgy tűnik, hogy eltér az emésztési problémáktól. A megemelkedett antigliadin válasz és annak a glikémiás indexes tünetekkel való kapcsolata egy olyan mechanizmust jelez, amely kapcsolatba hozható az immunológiai és/vagy a bélrendszer áteresztő képességében megmutatkozó rendellenességekkel az érintett gyermekek esetében.

 

A tudósok óvatosak és annak is kell lenniük. Akiknek azonban autista gyermeke vagy családtagja van, érdemes lehet megvizsgálni a gluténmentes étrendet, még akkor is, ha egyébként az összefüggések a lektorált klinikai irodalom szempontjából nézve csak a tapogatózó fázisnál tartanak. Egy figyelemreméltó lehetőség példája tekinthető meg a GreenMedTV.com oldalon arra, hogy gluténmentes étrend milyen nagyszerű javulásokat idéz elő: A fiú, aki felépült az autizmusból, miután gluténmentes diétára állt rá címmel. (Megj.: angol nyelven)

 

forrás: http://www.wakingtimes.com/

 

fordította: Száraz György

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..