Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Unisz fáraó – Az isteni szavak tolmácsolója

Unisz fáraó nagyjából i.e. 2375 és 2345 között uralkodott. Ő volt az egyiptomi Óbirodalom V. dinasztiájának kilencedik, egyben utolsó istenkirálya. Származását a mai napig sűrű homály fedi, miként az is csak valószínűsíthető, hogy csupán egy fia és 6 lánya volt.

Unisz neve többek között azzal vonult be az ókori Egyiptom történetébe, hogy nevéhez fűződik az Óbirodalom legkisebb piramisának létrehozása. De ez koránt sem ad okot a lekicsinylésre, mert e Piramis szellemi kincsei felbecsülhetetlen értékkel bírnak.

 

4.1

 

Képzeljük el, hogy Unisz fáraó kőpiramisa annak a szakkarai nekropolisznak a középső részén helyezkedik el, amely Dzsószer fáraó, illetve Imhotep kvantumgépezete révén tett szert hírnévre. II. Ramszesz korában olyannyira nagyra becsülték Uniszt és egész munkásságát, hogy piramisát Nagy Ramszesz fia, a kiváló mágus, Haemuaszet herceg renováltatta a XIX. dinasztia idején. A völgytemplomot, a halotti templomot és a feljárót aprólékosan feltárták már a régészek. Unisz szarkofágja piramisának középpontjában, az újjászületés kamrájában volt elhelyezve.

Uniszt ugyanakkor a kései kor „fekete fáraói” is tisztelték, tehát kijelenthetjük, hogy Unisz kultusza csaknem végigvonult Egyiptom egész történelmén. Így joggal vetődik fel a kérdés: vajon mit tudott ez a fáraó?

 

Unisz nagysága és máig hatoló érdeme abban áll, hogy ő foglalta írásba a szájhagyományt, illetve a titkos tanítások egy részét. Piramisa olyan leírásokat tartalmaz, melyek az egyiptológia sok megválaszolatlan kérdésére deríthetnek fényt. Persze csak akkor, ha helyes megvilágításba helyezzük őket.

Unisz piramisszövegei a legrégebbi vallásos szövegek a világon – egyelőre –, s óbirodalmi nyelven íródtak.

 

4.2

 

A piramis kékeszöld hieroglifáiból kiderül, hogy a piramis maga Ozirisz. Mint az tudvalevő, Ozirisz a meghalt és feltámadott isten prototípusa és archetípusa. Vagyis a testi létből a kozmikus létbe kilépő, az emberi tudatból az univerzális tudatosság szintjére emelkedő fejlődés mintapéldája.

Ilyen feltámadásban volt része mindazoknak a fáraóknak, aki átléphették a beavatások kapuit.

 

De itt álljunk meg egy pillanatra! Sokan félreérthetik szavaimat, részint azért, mert materialista nézeteik a földhöz bilincselik elméjüket, részint azért, mert a piramisokat valamiféle kolosszális síroknak képzelik iskolai tanulmányaik nyomán.

Nos, egyik nézet sem állja meg a helyét, ha valaki ismeri Egyiptom titkait.

Szavaim egyébként konkrét történelmi tényekkel is igazolható. A piramis „szavai” elárulják, hogy a fáraó nem halottként indult a túlvilági útjára. Szó szerint: „A fáraó nem holtan, hanem élve távozott.” Ebből következik, hogy az élet egy másik síkjára, nevezetesen, a túlvilágra távozott el a fáraó. S ami magától értetődik: vissza is tért. Így tetten érhető a lélek halhatatlanságának és az örökéletnek a felfogása az egyiptomi okkult filozófiában.

Összefoglalva, ami életből születik, az örökké él. Ami az időből születik, az véget is ér.

A teremtést átható alkotóerők hozták létre a fáraó minden porcikáját, a teremtőerők éltetik és hatják át a fáraót. Így a fáraót isteni erők működtetik. Természetes hát, hogy a fáraó tiszteli az isteni erőket és azok forrásait.

 

4.3

 

A fáraó és a valódi beavatottak tisztelték a Teremtőt és társteremtőit, az isteneket, akiket a Teremtő teremtői tulajdonságaival ruházott fel azért, hogy ők irányítsák a teremtést, míg Ő kívülről szemléli gyönyörűséges alkotását és örömét leli teremtményeiben.

 

Aki képes ezt meglátni, az valóban látó. A teremtés valódi dimenzióit látó szemet Egyiptomban Hórusz szemének nevezték. Minden beavatottnak aktiválnia kellett hóruszi – mindenlátó – érzékszervét. Ennek hiányában téves következtetésekre jutott és nem a valóságnak megfelelően látott.

Hórusz szeme valójában a teremtés fényét és visszfényét látja, amit a halandók természetfelettinek, csodálatosnak, isteninek, illetve anyaginak, szilárdnak mondanak.

A fáraó maga is beavatottá válik, aki azonosul fénytermészetével, fénytestével, melynek segítségével utazik, vagyis a magasabb világokba emelkedik. Így válik a csillagokhoz hasonlatossá a fáraó, azaz fényessé, ragyogóvá, arannyá, halhatatlanná, egyszóval az isteni létmód forrásává.

 

A Piramisszövegek számos varázsigét (228 mondást), illetve rituálét tartalmaznak, melyek óvják a fáraót és segítenek testének újjáélesztésében, illetve feltámadásában. Többek között kiderül belőlük, hogy a fáraó Thot szárnyán, vagy madárként – a földi rezgésektől eloldódott tudattal –, létrán (világokon át), tömjénfüstön lebegve (éter) vagy sugarakon (fény) jut fel az égbe (magasabb létsíkokra).

 

Unisz piramisszövegei az egyiptomi civilizáció befejeződéséig fennmaradtak és széles körben elterjedtek, sőt idő közben kibővültek. Mivel Kemetben nem építettek mindig piramisokat, ezért e szövegek különféle változatait sírok falaira, illetve szarkofágok oldalaira vésték fel. Sőt, a Ptolemaiosz-kori (Kr. e. 332-30) templomok falain is szép számmal találkozunk az egykori Piramisszövegek soraival.

 

Unisz nagysága abban állt – legalábbis jelenlegi ismereteink szerint –, hogy fáraóként feltárta az istenek szándékát, pontosabban hieroglifikus formába önthette az istenségek szavait. Így vált ő az isteni szavak tolmácsává. Nélküle ma aligha értenénk az egyiptomi gondolkodásmódot, hitvilágot és kultúrát.

Köszönjük Néked, Unisz!

 

Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..