Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Vajon a babiloni Óannész halisten a bolíviai Tiahuanacuval tartotta a kapcsolatot?

Puszta véletlen műve volna, hogy El Fraile halisten, aki a Kalasasaya templom belsejében áll, a világ abszolút másik oldalán is megtalálható? Elképzelhető, hogy a babiloni Ónannész isten évezredekkel ezelőtt átkelt a tengereken és látogatást tett Bolíviába?

 

Kalasasaya temploma (Tiwanaku, Dél-Amerika) egy olyan jelentősebb régészeti építmény, amely a bolíviai Tiahuanacu-hoz tartozik. Maga a Kalasasaya szó jelentése: a Függőleges Kövek Helye, s a templom nagyjából 120 x 130 méter kiterjedésű, s a legfőbb irányokhoz lett tájolva.

 

Sokan azon az állásponton vannak, hogy a templomot az évszakváltozások és a 365 napos szoláris év meghatározására használták. Mindkét napéjegyenlőségkor a Nap a főbejárat közepén haladt keresztül, amely segítségével egy nagy lépcsőhöz lehetett eljutni.

 

Az istenek kézjegyei című könyvében folytat eszmefuttatást Graham Hancock író és kutató az óriási El Fraile halistenségről, aki Kalasasaya Templomának belsejében áll.

 

„Vörös homokkőbe faragva, kopottan és az ősi vélekedésen túl áll El Fraile hat láb magas ábrázolása, amely humanoid, androgün alakot tár elénk nagy szemekkel és ajkakkal.

Jobb kezében egy olyasforma tárgyat markol, ami hullámos pengéjű késre, egy indonéziai krisre (aszimmetrikus tőrtípusra) hasonlít.

Bal kezében egy kapcsos, keménykötésű könyvszerűséget tart. E „könyv” tetejéből viszont kinyúlik egy eszköz, amely úgy illeszkedik hozzá, mint valamiféle tok.

A derekától lefelé úgy látszik, mintha az alakot pikkelyszerű öltözet borítaná, s mintha a szobrász még meg is erősítené ezt a benyomást azzal, hogy sorokat alakított ki az egyedi pikkelyekből és az igencsak stilizált halfejekből.” – írja Hancock a könyvében.

 

Hancock szerint El Fraile egy elképzelt vagy egy jelképes „halember” megmintázása.

 

Látogatása alkalmával Hancock egy igen régi helyi tradícióval is megismerkedett, amely a „Chullua és az Umantua nevű halfarkú tóistenekről” szóltak. (Itt a bolíviai Titicaca-tóra utalunk.)

 

A leírás az Óannésznak nevezett tengeristen imádatára emlékeztet minket, amely széles körben elterjedt volt a babiloniak földjén.

 

http://3.bp.blogspot.com/

http://3.bp.blogspot.com/

 

Óannészt egy ember-hal keverék lényként ábrázolták szakállas férfi fejjel a fej alsó részén, továbbá egy haltestet viselt az embertest hátsó részén.

 

Úgy tartják, hogy az Erythreai tengerből, vagyis a Vörös-tengerből jelent meg és a matematika, valamint az írás tudományával ajándékozta meg az embereket.

 

A káldeai leírás szerint Bérosszosz így mesél:

 

(Óannész) egész teste olyan volt, mint egy halé, s a halfej alatt egy másik fejet is hordott, valamint úgy egy lábbal lejjebb az emberhez hasonlított, s egy halfarok kapcsolódott hozzá. Hangja és nyelve egyaránt tagolt és emberi volt, s a róla készített ábrázolás a mai napig fennmaradt… Amikor elérkezett a naplemente, ennek a lénynek az volt a szokása, hogy újra belemerült a tenger habjaiba, egész éjszaka a mélységben tartózkodott, minthogy kétéltű volt.

 

El Fraile szobrán szinte alig van véset, s nem hasonlít a babiloni Óannész istenségre.

 

Mégis, a bolíviai őslakosok halistenként hivatkoznak a hatalmas El Fraile-re. „A halfarkú tó-isteneknek” az emléke valamiképpen fennmaradt.

 

Vajon kik lehettek a tó istenei? Vajon a régmúltban a hatalmas babiloni Óannész ellátogatott Tiahuanacu-ba? Ki tudja?

 

http://m9.i.pbase.com/

http://m9.i.pbase.com/

 

A cikk végére ide kívánkozik néhány alapismeret Bérósszoszról (latinosan Berossus-ról):

 

Bérósszosz (akkádul *Bēl-rē’ûšu[1]) A hellenisztikus korban (i. e. 3. század) alkotó káldeus származású görög író. Születési idejét i. e. 340 körülre teszik, halálának időpontja ismeretlen.

Nevének jelentése „Bél az ő pásztora”.

Eredetileg valószínűleg Marduk papja, Tatianosz szerint ugyanis Bélosz (azaz dbēl) papja. Főműve, az idős korban írt Khaldaika (vagy Babilónaika) elveszett, főleg utolsó kivonatolója, Kaiszareiai Euszebiosz művéből ismert néhány töredéke. Sajnálatos módon Euszebiosz munkája is csak egy örmény fordításban maradt fenn. Bérósszosz a munkáját Antiokhosz Szótérnek ajánlotta. Ennek alapján i. e. 290 és i. e. 278 között írta.

Forrásai mára elveszett templomi szövegek és feljegyzések, a mű a mezopotámiai történetek, legendák, mítoszok gyűjteménye. Helyi származású lehetett, így az akkád nyelvet ismerte, az Észagíla papjaként sumerül is kellett tudnia. A papság számára olyan iratok is hozzáférhetőek voltak, amelyek egyébként titkosak voltak. A mitikus történetírás egyik utolsó képviselője, az első babiloni királyoktól és az emberiséget tanító Óannésztől III. Alexandroszig írta meg Mezopotámia történetét.

Az első könyv a babiloni teremtésmítosszal kezdődik, Tiámat (itt Thalatth) és Marduk (itt Bél) főszereplésével. A teremtés után néhány generációval minden tudást elhozott az embereknek Óannész, a tengeri szörny. Talán ide illeszthetők a vitatott asztrológiai töredékek, ha Bérósszosztól származnak egyáltalán.

A második könyv a babiloni királyok történetét tartalmazza Nabú-nászír uralkodásáig (i. e. 748734). Euszebiosz kompilációja szerint Bérósszosz 430 000 évvel az első király utánra teszi az özönvíz beköszöntét és Xiszuthrosz történetét.

Ez a név valószínűleg Ziuszudra görögösített változata.

A harmadik könyv Nabú-nászírtól I. Antiokhoszig beszéli el Babilon történetét. Valószínűleg követte királylistákat, bár a rendszer nem teljesen világos. Abban az időben talán több, egymástól jelentéktelen mértékben eltérő királylista is létezett.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/

Forrás: http://www.messagetoeagle.com/elfraile.php#.VXfakfntmko

Fordította és szerkesztette: Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..