Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Vajon az idő halad? – Igen, de nem úgy, ahogy hisszük

Vajon mi az idő? Mit jelent ez?

Szoktuk mondani, hogy az idő repül, halad, úgy hömpölyög, mint a folyó – az idő leírásai szorosan kapcsolódnak a térbeli mozgással kapcsolatos tapasztalatainkhoz. Az egy vagy a tíz évvel ezelőtti élményeink továbbra is éppen olyan valóságosak, állítja Skow; csakhogy „elérhetetlenek”, mivel most a téridő egy másik pontján vagyunk.

Egyáltalán nem különös, hogy így határozzuk meg az időt.

 

A tudósok sok olyan teóriát dolgoztak már ki, amely megmagyarázhatja, mi is az idő és hogyan működik. Azonban észre kellene vennünk, hogy ezek csupán elméletek – még elmondani is nehéz, hogy vajon közelebb vagy távolabb vagyunk-e e bonyolult kérdés tisztázásától.

 

3.1

 

Mindamellett, Brad Skow, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) filozófia docense, szeretne egy új egyedülálló javaslatot felvetni, ami szerint a múlt, a jelen és a jövő egyszerre létezik az univerzumban.

 

„Ha elmegyünk egy koktélpartira és azt mondjuk, hogy ’Nem hisszük el, hogy az idő halad’, akkor valaki azt gondolhatja, hogy nem vagyunk teljesen ostobák” – mondja Brad Skow, aki nem hisz abban, hogy az idő múlik, legalábbis nem olyan módon, ahogyan gyakran leírjuk azt az olyan metaforikus szóképeinkben, amelyekben a következőt szoktuk megfogalmazni:

 

„az idő úgy áramlik, mint egy folyó, avagy úgy haladunk az időben, mint egy hajó a tengeren.”

 

Először is, az időre úgy kellene tekintenünk, mint a téridő egy dimenziójára, mivel a relativitáselmélet így tartja – eszerint nem általunk halad egy bizonyos módon, mivel a téridő sem így működik. Ehelyett az idő az univerzum egységes nagyobb szövetének a része, nem pedig olyasvalami, ami abban (a világegyetemben) körbe-körbe kering” – állítja a kutató, aki nem hisz abban, hogy valaha is ilyen mozgásban lett volna.

 

Új könyvében, amely az „Objektív teremtés” címet viseli és az Oxford University Press gondozásában jelent meg, Skow megpróbálja elmagyarázni, hogy mi is az idő, amit a filozófusok az idő „tömb világegyetem” elméletének hívnak.

 

Mi is az idő eme „tömb univerzum” elmélete?

 

Bizonyos ételemben a tömb univerzum elmélet biztonságosnak tűnik az ösztönös megérzéseink szempontjából: Amikor Slow azt mondja, hogy az idő nem telik, nem gondolja azt, hogy semmi sem történik. Az események végbemennek, az emberek öregednek és így tovább.

 

„A dolgok változásokon mennek keresztül.” – Ebben Skow is egyetért, de ő úgy véli, hogy az események nem hajóznak el mellettünk és tűnnek el örökre; hanem a téridő bizonyos pontjain tökéletesen léteznek.

 

Könyvében egy példát is szolgáltat:

 

Mi egy „időlegesen szétaprózott” állapotban létezünk.

 

„A tömb univerzum elmélete azt állítja, hogy szétáradunk az időben, valahogy úgy, mint ahogyan a térben is kiterjedünk.” –magyarázza Skow.

 

Az „Objektív teremtésben” Skow példát hoz fel, hogy meggyőzze az olvasót arról, hogy a dolgok aligha lehetnek másmilyenek. Ennek érdekében könyvének java részét az időről szóló egymással versengő elképzelések megfontolásának szenteli – az olyanokénak, amelyek feltételezik, hogy az idő halad, vagy általunk mozog valamiféleképpen.

 

„Az iránt kezdtem érdeklődni, hogy végiggondoljam, vajon milyen fajta univerzumszemléletre volna szükségünk, ha az idő múlásáról szóló metaforákat nagyon-nagyon komolyan vennénk.” – mondja Skow.

 

3.2

 

Végül Skow hiányosnak találta ezeket az alternatívákat, melyek közé a meglehetősen népszerű „prezentizmus” is tartozik, mely kijelenti, hogy csupán a jelenben lévő eseményekről és tárgyakról állítható, hogy léteznek, továbbá Skow úgy gondolja, hogy szembehelyezkedik a téridő fizikájával.

 

Slow-ra mélyebb benyomást gyakorol egy „mozgó fényszórónak” keresztelt alternatív elképzelés, mely lehetővé teszi, hogy a múlt és a jövő egyenrangú módon létezzen a jelennel.

 

Azonban, az elmélet kimondja, hogy egyszerre csupán egy pillanat van jelen, továbbá a pillanat folyamatosan változik, mintha egy reflektor fénye haladna át felette. Ez ugyanakkor összefér a relativitással is, Skow szerint, de a jelent úgy kezeli, mintha az nagyon eltérő lenne, mintha a jelen egy másfajta szövetből lett volna kivágva, mint az univerzum szövetének fennmaradó része.

 

„Úgy gondolom, hogy az elmélet fantasztikus.” – írja Skow a mozgó reflektorlámpa elképzeléséről.

 

„Úgy vélem ez egy ötlet. De ugyanakkor rengetegen szimpatizálnak vele. Mindent egybevetve, a mozgó reflektorfény elképzelése igencsak ráirányítja az értelmünket arra, hogy valami különleges dolognak kell lennie a jelennel kapcsolatban.

 

„A mozgó reflektorfény elmélete mellett szóló legjobb érv arra a látszólag hihetetlen sajátosságra fókuszál, amit a tömb univerzum elmélet az időbeliségről szóló megtapasztalásunkról mond.” – teszi hozzá Skow.

 

Ennek dacára, azt állítja, hogy az érvelés végül is „egy nagy zavarodottságon alapszik azzal kapcsolatban, amit a tömb univerzum elmélet állít. Még a tömb univerzum elmélet is egyetért azzal, hogy… csakis olyan élményeink vannak, amilyeneket ebben a térben most tapasztalunk.”

 

Ha múltat, a jelent és a jövőt lényegében azonosként kezeljük, akkor az elmélet összefér a fizika törvényeivel úgy, ahogyan eddig ismerjük azokat. S az MIT-n ez egyáltalán nem hangzik ostobaságként.

Forrás: http://www.messagetoeagle.com/timedoesnotpassskow.php#ixzz3QbPEbMjj

Fordította: Száraz György

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..