Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Valóságot teremteni annyi, mint manipulálni?

Kényes kérdést feszegetek ezúttal is: vajon a fakírok, az eltérítettek és az auralátók mennyiben képesek a valóságot manipulálni? Mennyi a valóság abból, amit egy parafenomén a mutatványai során a közönség elé tár, vagy egy eltérített személy hipnózisban elmond, avagy egy auralátó érzékelni vél?

 

A hipnózist mint módszert és az ahhoz hasonlatos egyéb szuggeráló technikákat az elmúlt évtizedekben szinte a tökélyre fejlesztették. Léteznek olyan képességű személyek, akik nem az orvoslás terén kamatoztatják tehetségüket, hanem másokat delejeznek meg a legkülönfélébb szándékokkal.

 

Ilyen személyek képesek emberek kisebb-nagyobb csoportjait is hipnotizálni, illetve a pszichikai hatásuk alá vonni. A hipnotizőr – nevezzük most így a szuggerálót – a „tömeghipnózis” útján víziókat tud kelteni oly módon, hogy a szellemi erejét mozgósítva meggyőzi a csoportot egy bizonyos, jól meghatározott élményről. Az alanyok ilyenkor teljesen valóságosnak fogják hinni az élményt, holott az csak a fejükben létezik.

 

Egy klasszikus példa erre az az indiai köteles trükk, amely lényegében egy tudatosan gerjesztett kollektív hallucináció. A mutatvány lényege, hogy a fakír vagy a hipnotizőr merevvé tesz a levegőben egy kötelet, amire az inasa felmászik. Ezt követően a csodatevő is utána mászik, majd hajmeresztő dolgokat művel. Például levágja egyik-másik testrészét. Végül, a különálló tagokat összeilleszti és a segédje ismét életre kel. A közönség csak ámul-bámul a látványon, s nem akar hinni a szemének. Az ilyen mutatványok alkalmával nem ritka, hogy egyesek sokkot kapnak. Mindenesetre a csoda szenzációs, sőt hogy pontosak legyünk, hipnotikus. Miért is?

 

Nos, mert valójában ez az eseménysor meg sem történik. A fakír csupán ül a szőnyegén, a tanítványa mellette és egy kötelet tart a kezében. Mégis mivel csapja be az érzékeket az illuzionista? Elsősorban a szellemi erejével, ő ugyanis a varázslat alatt teremt, pontosabban kivetít egy képet egy hihetetlenül erős és koncentrált mentális, illetve pszichikai energia segítségével, s ez teljes mértékben hatásba teszi a közönséget.

A kép tehát a fejekbe vetül. S mint az tudvalevő, mi azt fogadjuk el és azt hisszük el valóságként, ami a fejünkben születik! Honnan lehet ezt tudni?

Számos kísérlet igazolta, hogy meg sem kell a dolgoknak történnie ahhoz, hogy az emberek valóságosként tekintsenek rájuk.

 

A fakírt speciel a fényképezőgép buktatta le. Ugyanis a gép képkockákat rögzít abból a realitásból, amire fókuszál. Ebben az esetben tehát az látható a felvételeken, hogy a fakír és a tanítványa csak ülnek, s a mester kezében lóg a kötél. A bűvész koncentrál – mert ebben az esetben a fakír inkább bűvész –, s a várt csoda nem történik meg.

 

Ettől függetlenül, vannak olyan pszichikai erővel megáldott emberek, akik még az előbbi indiai bűvészen is túltesznek azzal, hogy képesek fotólemezre vetíteni a fejükben vizualizált képet. Ilyenkor az történik, hogy elképzelnek egy képet a fejükben és olyan szellemi erővel koncentrálnak a projekcióra (képkivetítésre), hogy a kép megjelenik a fotólemezen, ami természetesen előhívható. Ez nyilvánvalóan nem hipnózis, de valami hasonló fenomén, amelynél nem a többi ember elméjében keletkezik az illúzió, hanem egy tárgyon jelenítődik meg.

 

A földönkívüliek által valóban eltérítettek, tehát nem a csalók és az önszuggesztió sajnálatos áldozatai, szintén kapnak képeket a fejükbe, amit nevezhetünk egyfajta telepátiának. De esetükben inkább az emlékezetvesztés a jellemzőbb. Vagyis az a cél, hogy az eltérítés bizonyos részleteire kifejezetten ne emlékezzenek, mert az lehet, hogy a mindennapi elméjük számára túlságosan sokkoló volna. Végül is, a kép, amit a fejükben őriznek jobbára az eltérítés foszlányaiból áll össze. A többi emlék időzáras, vagyis nem tör a felszínre egy meghatározott időpont előtt.

 

Izgalmas kérdés, hogy a földönkívüli látogatók vajon a saját testükben jelennek-e meg az eltérítettek előtt vagy más alakot öltenek magukra. Az előbbi bekezdésből azt a logikus következtetést vonhatjuk le, hogy ha az idegenek nem akarnák megmutatni a saját fizimiskájukat, akkor vagy „elfeledtetnék” az eseményeket, vagy egy kitalált képet vetítenének a fejünkbe. Ezt valószínűleg minden további nélkül el tudnák érni, ha akarnák. Utóbbi esetben olyan alakot ölthetnének fel, amilyet csak akarnak. Ez egyúttal sok félrevezető információra adhat okot, mint ahogyan ezt ma érzékeljük is az ufós élménybeszámolókban. Valljuk be, egy egész galaxist átszelő és ki tudja, hány fényévet utazó idegen faj küldöttei miért akarnák halálra rémíteni az általuk kiválasztott személyeket?

 

Az auralátás pedig nem hipnózis és még csak nem is önszuggesztió, hanem a valóság finomabb burkainak, szféráinak és síkjainak valamifajta érzékelése, ha kevésbé professzionális módon szeretnénk megfogalmazni.

Amúgy a valóság álláspontom szerint minden képzeletet felülmúl, s mivel mi még nem igazán vagyunk felkészülve rá, ezért kissé idegenkedünk az aura, a földönkívüli fajok és a hipnózishoz hasonló tudati hangolások témáitól, bár ez a berzenkedés mostanában kezd oldódni az emberekben.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..