Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Városi legenda – A Halál autója

Egy vérfagyasztó történet a városi legendák kedvelőinek.

Hideg szeptemberi éjszaka volt. Az eső táncot járt az autótetőn, mialatt George és Marie Winston keresztülhajtottak az üres vidéki utakon barátaik, Harrison-ék háza felé, ahol egy partira voltak hivatalosak, hogy megünnepeljék Harrison-ék lányának, Lisának az eljegyzését.

 

Már csupán öt mérföldre lehettek az úti céljuktól, amikor egy hír bejelentése szakította meg a rádióban szóló zenét:

„A Cheshire-i rendőrség komoly figyelmeztetést tett közzé, miután egy ember megszökött a Colford-i Elmegyógyintézetből a koraesti órákban. Ez az ember, John Downey, egy gyilkos, aki hat embert ölt meg, mielőtt két éve elfogták. Személyleírása a következő: kövér, nagyon erős és rendkívül veszélyes. Figyelmeztették a Cheshire-ben élő embereket, hogy tartsák az ajtókat és az ablakokat zárva, és azonnal hívják a rendőrséget, ha látnak valakit furcsán viselkedni.”

 

Marie megborzongott. – Egy őrült gyilkos. És odakint mászkál. Ez rémisztő.

– Ne aggódj miatta. – mondta a férje. – Most már közel vagyunk. Különben is, fontosabb dolgok miatt kell most aggódnunk. Az autónk némileg gyengélkedik – biztos megint a régi karburátoros problémája jött elő. Ha elromlik, Harrison-éknál kell töltenünk az éjszakát és meg kell javíttatnunk, mielőtt holnap visszaindulunk.

 

Amint ezt kimondta, az autó lassulni kezdett. George a gáz nyomta, de a motor csak köhögött. Végül egy begurultak egy pihenőhelyre, s ekkor a motor teljesen meghalt. Mihelyt megálltak, George lehúzta az autót az útról és leparkoltak egy nagy fa alá.

 

– A fenébe! – mondta George mérgesen. – Most akkor az esőben kell sétálnunk.

– De az legalább fél órába telik. – mondta Marie. – És a magas sarkú cipőm és a csinos ruhám van rajtam. Tönkre fognak menni.

– Nos, meg kell itt várnod, míg én elérek a legközelebbi házhoz, hogy telefonálhassak Harrison-ékat. Valamelyikük majd kijön értünk és felvesz minket. – mondta George.

– De George! Már el is felejtetted, amit a rádióban mondtak? Egy mániákus gyilkos jár a környéken! Nem hagyhatsz itt engem egyedül.

– Neked csak el kell rejtőznöd a kocsi hátuljában. Zárd be az ajtókat és feküdj le hátul a földre, ez alá a takaró alá.  Senki sem fog meglátni. Amikor visszatérek, háromszor fogok kopogni az ajtón. Akkor már felkelhetsz és kinyithatod. Ne nyisd ki, hacsak nem hallasz három kopogást. – George kinyitotta az ajtót és kisurrant az esőbe. Gyorsan eltűnt a feketeségben.

 

http://farm8.staticflickr.com/

Marie gyorsan bezárta az ajtókat és hosszú időre bevackolta magát hátul a takaró alá. Ijedt volt és aggódott, de erélyes nő volt. Azonban nem telt bele sok idő, amikor különös kaparászásra lett figyelmes. Úgy tűnt, hogy a kocsi tetejéről jön a hang.

 

Marie megrémült. Hallgatott és visszatartotta a lélegzetét. Azután három lassú kopogást hallott, egyiket a másik után, szintén az autótetőn. Ez nem a férje volt. Ez valaki vagy valami más volt. A hideg futkosott a hátán, mégis rávette magát, hogy továbbra is fekve maradjon. A kopogás folytatódott: kopp-kopp-kopp.

 

Órákkal később, amikor a Nap felkelt, még mindig ott kucorgott. Szemhunyásnyit sem aludt. A kopogás egy pillanatra sem maradt abba egész álló éjszaka. Nem tudta, mi okozza. Hol volt George? Miért nem jött még érte?

 

Váratlanul három vagy négy jármű hangja törte meg a csendet, amint nagy iramban száguldottak az úton.

Mindegyik mellette állt meg, a gumik csikorogtak az úton. Végre! Valaki ideért! Marie gyorsan felült és kinézett az ablakon.

 

– Mindhárom jármű rendőrautó volt, és kettőnek még ment a villanófénye. Néhány rendőr pattant ki. Egyikük a kocsi felé sietett, amint Marie kinyitotta az ajtót. Karon fogta.

 

– Szálljon ki a kocsiból és jöjjön vele a rendőrautóhoz, asszonyom! Most már biztonságban van. Egyenesen előre nézzen! Folyamatosan nézzen a rendőrautóra! Ne nézzen vissza! Csak ne nézzen hátra!

 

Volt valami a hangjában, ami Marie-t hideg rémülettel töltötte el. Nem tudott parancsolni magának. Kb. tíz yardnyira (9 méterre) a rendőrautótól megállt és megfordult, hogy visszanézzen az üres autóra.

 

George lógott a fán az autó felett, kötéllel a nyaka körül. Ahogyan a szél előre-hátra mozgatta a testét, a lábfejei finoman a kocsitetőnek ütköztek – kopp-kopp-kopp.

http://web2.uvcs.uvic.ca/elc/studyzone/410/reading/deathcar.htm

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..