Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Vatikáni összeesküvések

A titkok, melyekről az egyház évszázadok óta hallgat, fokozatosan napvilágra kerülnek. E sorba illeszkednek a Naghammadi gnosztikus kódexek (1945), majd a Holt-tengeri tekercsek (1947), azután a Tchachos kódex (feltehetően 1978), benne Júdás Evangéliumával, de említhetném a Szent Grál vérvonalát is, amellyel majd külön cikkekben szeretnék foglalkozni, vagy az egyházon belüli modernista mozgalmakat, melyek csúfos véget értek. Ezek mind vallási felhangú érdekcsoportok cselszövéseiről és fondorkodásairól szólnak. S ez még csak a jéghegy csúcsa!

 

Midőn a magamfajta kutató egyre mélyebbre ássa bele magát az ősi iratok tanulmányozásába, óhatatlanul is felismeri, hogy az eredeti dokumentumok csak részlegesen tartalmazzák az ősi, eredeti tanításokat. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy nyomos oka lehetett a szentiratok átdolgozóinak arra, hogy miért mellőznek egyes részleteket a korabeli szövegekből. Ráadásul nem csak kihagyásokkal, finomításokkal, magyarázatokkal, hanem betoldásokkal és átírásokkal, illetve oda nem illő, ideológiailag is összeférhetetlen, ezért merőben aggályos traktátusokkal gazdagították, vagy inkább hígították fel az autentikus iratokat.

Logikus, hogy itt emberi, vagy közvetve spirituális érdekek állhatnak a háttérben, mert mással aligha lehet magyarázni, hogy Jézus korát, életét és üzeneteit miért mutatják be másként, sajátos tálalásban az egyes bibliai szerzők.

A következő felvetés az, hogy miért kellett eltűntetni, száműzni, kitagadni és megsemmisíteni a kompromittáló iratokat. Megint csak a józan paraszti logikám mondatja velem, hogy talán a lebukás veszélye miatt. Mi lett volna, ha kiderül, hogy Jézus apostolainak hagyatéka teljesen másról szól, mint ahogyan azt az egyház évszázadokon keresztül beállította, bizonygatta és tanította?

Sok a svindli az Újszövetség és persze a Biblia körül. De miért? Íme, néhány történelmi tény és lehetséges válasz erre a felettébb kínos kérdésre.

 

Jézus herceg volt

 

Jézusnak jogos igénye volt Izrael trónjára, de nem voltak elegen a befolyásos támogatók. A zsidók hagyományai szerint Jézusnak járt volna a trón, hiszen Dávid király rokona volt. Felszentelését többször meg is kísérelték. Heródes aggódott is emiatt és persze Pilátus is nyugtalankodott eleget. Pilátust látó tanácsadói többször is igyekeztek meggyőzni a Jalladok (az Esszénus Rend) veszélyességéről. Pilátus több alkalommal küldött elit osztagokat is a rend feloszlatására, ám azok rendre mind vereséget szenvedtek, látványosan pedig nem támadta őket. Heródes tudván ezt és látva Pilátus mutatott tétlenségét, emiatt vett feleségül egy hercegnőt, hogy hatalmát megerősítse.

 

Nyilvánvaló, hogy a farizeusok, illetve a zsidó vallás akkori vénjei sem kívánták átadni a hatalmat olyasvalakinek, aki egyrészt meg akarja reformálni a zsidó hitet, amihez ők foggal-körömmel ragaszkodtak, másrészt maguknak akarták megszerezni a hatalmat, értve ezalatt, az akkor világ irányítását. Jézus Krisztussá válása után egyetemes eszméket kezdett hirdetni. Nem a zsidóságot tartotta Isten egyedüli kiválasztotti népének, hiszen gnosztikusként tudta, hogy a Teremtő és a zsidóság istene nem ugyanaz. Jézus tisztában volt a tanítványok és a vallásos emberek megtévesztettségével, s ezen akart változtatni.

Jézus eszméi nem csak vallási jellegűek, de egyúttal politikai és morális töltetűek is voltak. Az csak későbbi torzítás, hogy Krisztus az elesetteket, a nyomorultakat, a kitaszítottakat és a jogfosztottakat választotta eljövendő vallásának tömegbázisául. Jézus nem volt „balek” vagy báb, a Megváltó egyetemes tanításokat osztott meg a néppel, de korántsem ő találta ki azokat. Jézus az esszénusoknál tanult, ott vált mesterré, ezért dogmáiban az esszénus filozófia megannyi eleme fedezhető fel. Ami pedig tovább erősíti a hitelességét, az a gyógyítói, illetve csodatevő képességeire vezethető vissza.

 

Jézus nem tetszelgett a csodatevő szerepkörben, jóllehet tudta, hogy akár még herceg is lehetne belőle. Ehelyett azonban ő a messiási misszióra helyezte a hangsúlyt. A Jézus körül szerveződő beavatotti kör érdekei és céljai eltértek a köznép akaratától. Előbbiek egy részben ismert krisztusi terv, vagy forgatókönyv egyik állomását látták Jézus trónra kerülésében, ettől eltérően a nép szimplán a beharangozott ígéretek beteljesülésére várt és vágyott. Utóbbiak voltak többségben, s őket lehetett manipulálni. Végül is ők alkották a tömeget, amelynek a hangulatát irányítani lehetett.

 

Jézus bukása

 

A tanítványok mindennél fontosabbnak tartották a Grál vérvonal fennmaradását, ezért ők a feltámadott Megváltótól ezt várták el. A nép, aki nem mérte fel és abszolút nem értette meg Krisztus üzenetét és jelentőségét, csupán annak haszonélvezője szeretett volna lenni, könnyedén elfordult szent emberétől és lemondott róla. Ezt szerette volna elérni és ezt a szándékot gerjesztette a zsidó tanács Kajafással az élen. Céljukat végül is elérték.

 

Ami Jézus visszatérését illeti, ő már nem óhajtott foglalkozni a vallás elindításával, hiszen övéi, a zsidók lemondtak róla, valóban feláldozták. A nép megint csak asszisztált a Megváltó mártírhalálához. A keresztény szekták közül néhányan észrevették a lehetőséget ebben a patthelyzetben. Szemükben felcsillant a remény, hogy milyen jó volna összetömöríteni az embereket és hitet adni nekik a jézusi tanítások alapján. Róma mosta kezeit, a felelősség a zsidókra hárult, de ez a keresztényeket nem zavarta, nekik éppen kapóra jött.

 

Jézust a keresztények istenítették, illetve isteni rangra emelték. Most mellékesnek tartom, hogy valóban az volt-e, vagy csak isteni jellegű, vagy esetleg halandó ember, a mi szempontunkból az az izgalmas, hogy Rómának és a zsidóknak nem állt érdekében ezt megerősíteni vagy ezzel a kérdéssel foglalkozni egyelőre.  A titkos társaságok, a tanítványok, az esszénusok, a gnosztikusok stb. amúgy is tudatában voltak az igazságnak, de már csak a titkosságuk miatt sem foglalhattak állást (felesleges is lett volna), ezért Szent Pál és hívei úgy állíthatták be az eseményeket, ahogyan nekik tetszett.

 

Új vallás születik

 

Immáron a Jézustól független, nem beavatotti, nem zsidó, nem római, hanem csak elképzelt és megmagyarázott hiedelmekből és valós történelmi eseményekre hivatkozó tényekből összegyúrtak egy új vallást néhányan. Az új vallási irányzat kulcsa a vonzóságában rejlett. Vezetői úgy okoskodtak, hogy ha hosszútávra terveznek, akkor tanaikat mindenféleképpen el kell fogadtatni a pogányokkal és el kellett terjeszteni Szíriában, Kis-Ázsiában, Görögországban és azután Nyugat-Európában.

Akkoriban nem csak a rómaiaknak volt erős vallásuk, amelyben a császár isten, hanem számos más misztériumvallás is hódított. Minimum követelmény volt tehát, hogy Jézust isteni rangra emeljék. Ha valakit isteni rangra akarunk emelni, akkor nyilván nem az emberi családfáját fogjuk hangsúlyozni, s minden ilyen utalást minimalizálunk, ellenben azt hangsúlyozzuk, hogy mi bizonyítja az isteni eredetét az illetőnek. Ezért kellett mennie, azaz kikerülnie minden esszénus és zelóta részletnek az szentiratokból, ezért kellett kiherélni az evangéliumokat (Jézus szűztől született, szűzen halt meg). Minden emberi vonatkozását, tulajdonságát el kellett kendőzni, s csak a steril, mitikus és puritán Jézus maradhatott vissza, aki cseppet sem életszerű.

 

A mitikusságra és a mítoszokra-legendákra azért volt szüksége, mert az bármelyik korra adaptálható, bármelyik korszakba beilleszthető. Kérdésem már csak annyi, hogy ha Jézustól elvesszük a beavatotti tudásának, spirituális képességeinek, egyszersmind emberi mivoltának lényegét (feleség, gyermek), akkor mennyiben kapunk követhető példát? Miért összeegyeztethetetlen a nemi élet és a családalapítás Jézussal? Miért nem lehetnek Jézushoz hasonló spirituális-okkult képességei egy hívőnek, egy Jézus-követőnek? Egy sor ilyen és ehhez hasonló kérdést tehetünk fel, amire csak dogmatikus, de cseppet sem logikus válaszokat szolgáltat az egyház.

 

A szemtanúk és a tanítványok reakciója

 

Julius Africanustól (1. század) tudjuk, hogy Jézus rokonai többször tiltakoztak az ellen, hogy az uralkodók megsemmisítsék a zsidó nemesség genealógiáit, amelyek ugyebár a trónutódlásukat bizonyíthatná hivatalosan. Állítólag ezen genealógiák közül csak azok élték túl, amelyeket még időben kimenekítettek a Szentföldről i. sz. 66-74. között.

 

Jézus családtagjai és rokonai pontosan tisztában voltak azzal, hogy amit egyes keresztények Jézus üdvtörténetéből kreálnak, az mennyire távol áll a valóságtól. Ők nem csak szem- és fültanúk voltak, de személyesen is jól ismerték a rabbit. Ők egy pillanat alatt hitelteleníthették a prófétálókat és a hamis igehirdetőket, különösen Jézus magánéleti dolgait és titkos tanításait illetően. Meg kellett várni, amíg ők eltűnnek, vagy el kellett hallgattatni őket. Ez nem kevesebbet jelentett, mint hogy aki az egyházatyák által elfogadott elveknek ellentmondott vagy azoktól eltért, az maximális intoleranciával találhatta magát szemben. Furcsa, de az egyház hamar letért a krisztusi útról és magához ragadta a jogot, hogy eldöntse, mi az eredeti tanítás és mi nem. Még a rokonok és közvetlen leszármazottaik sem rúghattak labdába mellettük. Az ortodoxia, a keresztény ősegyház keménymagja gyorsan működésbe kezdett. Fő motivációja csakhamar a pénz és a hatalom lett, a vallási irányzat marketingtervét pedig folyamatosan tökéletesítették: szent szövegeket és beszámolókat szelektáltak, történelmet írtak, szabályokat alkottak, majd kanonizáltak.

 

Az egyház Rómát nem vádolta a Jézussal történtekért, hiszen éppen tőle várta az elismertségét, ellenben a zsidóságot abszolút befeketítették. A zsidóüldözés, illetve a zsidóellenes hangulat kedvezett a keresztény ideológiának. Így érkezünk el a 2. századhoz, amikor Iréneusz egyházatyának, Lyon püspökének, az eretnekség elleni munkássága elkezdi megszilárdítani a keresztény vallás gyökereit. Iréneusz ötkötetes terjedelmű művében pontról pontra felsorolja, hogy milyennek kell lennie és milyennek tilos lennie egy „valódi” kereszténynek.

Példa erre: csak és kizárólag egyetlen igaz egyház létezik, azon kívül semmilyen más út nem vezethet el az üdvözüléshez. Aki ezzel nem ért egyet, az eretnek! 

 

(A vatikáni összeesküvéseket folytatjuk, mert a java még hátravan.)

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..