Holisztikus tábor - Július 13-15 - Jelentkezz!
Sign up with your email address to be the first to know about new products, VIP offers, blog features & more.

Zarathusztra és a Mazda-hit

Zarathusztra prófétasága során kéri a Teremtés Bölcs Urát, Ahura Mazdát, hogy a világ teremtési titkairól tanítsa, tárja fel előtte a jövőjét és minden gonoszét is. A próféta tudni szeretné, miként lesz a lelke a „Jóhoz érkezvén, elragadtatott”, s „hogyan szabaduljunk meg a rossztól”.

 

A Zarathusztra nevével fémjelzett vallást a különböző perzsa és arab nyelvcsaládokban élők használtak. E vallási irányzat fénykora a különböző Dáriuszi dinasztiák időszakára, pontosan Kr.e. 521-485 közötti periódusra esett.

Egyik fő ágának célja a túlvilággal kapcsolatos tanítások megismerése volt. E hitrendszer legfőbb könyve az „ANAVEUESZTA” vagy AVESZTA, amely a halottak, ill. a szellemek túlvilágról szóló szavait és tanításait tartalmazta. Ez az egyik legfontosabb forrás, amelyre ez a vallás épült. Zarathusztrának köszönhető a holtak utazásának a felelevenítése, valamint a földi életben elkövetett választások miatti ítélkezés túlvilági rituáléjának a kihangsúlyozása.

 

Az Aveszta az i. e. 1. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus, illetve a párszi vallás híveinek, Zarathusztra követőinek szent könyve. Eredetileg 12 000 pergament töltöttek meg a tanítások, de ezek nagy része állítólag elveszett. Ennek ellenére azért némiképp rekonstruálható a vallás lényege a gáthák (szent énekek) és a spirituális források alapján. Az Aveszta nem tévesztendő össze a pehleví nyelvű fordítással, mert az nem mentes a félrefordításoktól.

 

A vallás sorsának nyomon követése meglehetősen kalandos vállalkozás és egyáltalán nem mentes az ellenmondásoktól.

A Zarathusztra, vagy ahogy a görögök ismerték, ZOROASZTER nevéhez kapcsolódó, ősi perzsa vallási forma lényegében egy vallási reformra épült. Aki ezt a vallást igazán naggyá tette, azt Zenebusz-nak hívták. Ő működött közre a monoteizmussá, vagyis egyistenhitűvé alakító formájában. Ő volt az, aki átalakította a politeisztikussá vált vallást, gyakorlatilag felújította azt. Ezáltal a többi közül kiemelkedő, egyetlen istenhitű vallássá alakult át.

 

Zarathusztra tanításai mellett az Ahura Mazda név alapján nevezték el a mazdamikusnak is hívott vallást, követőit pedig zoroasztereknek vagy mazedusoknak is hívták. A mazedus kifejezési forma ismerősen csenghet például a Bibliából.

 

Zarathusztra üzeneteit eleinte a letelepül pásztorokhoz intézte. Mivel papjaik az árja vallás őrzői voltak, így érthető, hogy nem fogadták jó szívvel, amikor a próféta Ahura Mazda nevében lépett a színre, ezért el kellett menekülnie.

Végül Vistászpához menekült, akit megtérített, s aki a támogatójává vált.

Vistászpa (Visthaspa) egy mitikus dinasztia egyik királya volt. Kevesen tudják, de ő volt Dáriusz király apja, aki Kr.e. 521-485 között uralkodott. A kutatásaim alapján Zarathusztra Kr.e. 570-500 között élt, mások azonban korábbi időpontra helyezik az életpályáját.

 

Zarathusztra tanítványait és szövetségeseit arra biztatja, hogy ragadjanak fegyvert a Gonosz ellen. Már abban a korban megfigyelhető az iráni titkos társaságok jelenléte, mivel Zarathusztra éppen ellenük lázítja a támogatóit. A próféta a véres rítusokra, például a szarvasmarha feláldozására hivatkozik.

 

Prófétasága során kéri az Urát, Ahura Mazdát, hogy oktassa a világ teremtési titkairól, tárja fel előtte a jövőjét és minden gonoszét is. A próféta tudni szeretné, miként lesz a lelke a „Jóhoz érkezvén, elragadtatott”, s „hogyan szabaduljunk meg a rossztól?”.

 

Zarathusztrának élete folyamán próbatételeken kellett átesnie, s ő mindegyikből győztesen került ki.

Csodák sora bizonyítja, hogy ő egyfajta Megváltó volt, aki mást sem tett, mint rendíthetetlenül küzdött a démonokkal, a dévekkel (dévákkal).

Sokszor esett önkívületi állapotba, illetve adta át magát a megváltozott tudatállapotok valamelyikének, miközben utazásokat tett a túlvilágra, beszélt az Úrral és számos látomásban részesült.

 

Minden jel szerint Zarathusztra olyan vagy legalábbis hasonló sámánisztikus technikákat is alkalmazott, mint az indiaiak vagy éppen a szkíták. Ettől függetlenül áll viszont a Mazda-hit misztikus élménye, amely rituális gyakorlatok és személyes erőfeszítések által jön létre, s nem az imént említett önkívületi állapotból fakad.

 

Miben tér el lényegében a nyugaton elterjedt, erősen térítő és erőltetett vallási törekvésektől a zoroaszteri reform?

Zarathusztra eszméi és kinyilatkoztatásai olyan vallást alkotnak, amely Ahura Mazdától származik. Azonban van néhány lényeges pont, amiben némi különbséget érezhetünk a zsidó vagy épp a zsidó-keresztény, sőt bizonyos indiai vallásokhoz képest.

Például:

  • A Jó választásának módja
  • Szabad akarat kitüntetett szerepe

 

Első hallásra ez nem eltérés, hanem egyezés, viszont itt a hívő nem érzi magát szolgának, vagy kicsiny lénynek. Nem így Jahve, Allah vagy Varuna esetében, akiknek hívei „kötelezően” vállalják a szolgai szerepet, sőt bizonyos fokig fentről jövő elvárás ez a szereposztás.

A másik lényeges distinkció abban érhető tetten, hogy a Jó választásánál igazából nem kér többet a Mazda-hit.

 

Ami a többrétű dualizmust illeti, erről érdemes annyit tudni, hogy Ahura Mazda a főisten – ha lehet ilyet mondani –, ő a kezdet és a vég, aki gondolat útját teremtett.

Ahura Mazda számos isteni lény teremtője is. Olyanoké, mint az Igazság, az Egészség és a Halhatatlanság, a Helyes Gondolkozás stb. Ő nemzette Szpenta Mainjut, a Jótevő Szellemet és Angra Mainjut, a Pusztító Szellemet. Ők ősikreket alkotnak. Egyik az élet, másik a halál, egyik a Jó, másik a Gonosz – ez a dualisztikus világkép lényege.

Most jön a neheze: minkét szellem hatalmas és „szent”, illetve isteni erő megtestesülése. Itt jön a képbe a választás szabadsága. Ha ugyanis innen közelítjük meg ezt a hitet, akkor feltűnik, hogy nem Ahura Mazda ellenfeléről van szó, hanem két ellentétes érdekű princípiumról.

 

A zoroasztriánus theogóniából kiderül, hogy voltaképpen minkét erő szükségszerű, s Ahura Mazda nemzette mindkettejüket, majd Angra Mainju maga választotta a létmódját és a gonoszságnak nevezett princípium képviselését. Ebből pedig az következik, hogy nem a főisteni minőségben megismert Ahura Mazda felelős „fia” döntéséért.

 

Mivel Ahura Mazda mindenható és mindentudó, így előre látta, hogy Angra Mainju mit fog választani, de ezt nem akadályozta meg, vagyis hagyta érvényesülni és a maga dicsőségében felülemelkedett az ellentétekből fakadó kettősségeken. Ez lenne az ő követendő útja.

Innen nézve a teremtésben már lényegileg benne van minden minőség, amely az emberi szabadság, illetve a választás szabadságának a megteremtését eredményezi.   

 

Tehát a Jó és a Rossz léte Ahura Mazdának köszönhető, amely elkülönítés újra megismétlődik a két ikerpár esetében, amikor egyikük Asát (Igazságot), másikuk Drugot (Csalást) választja. Köréjük csoportosulnak a hagyományos és a „megreformált” iráni vallás istenei: a daévák (dévák, dévek) és az aszúrák. (Vigyázat, Indiában éppen fordítva van!)

Eme isteni és démoni lények folyamatosan hatnak az emberekre, akiknek az életében jelen van a feszültség, akiknek megvan a spirituális esélyük, hogy a Jót, az Igaz Vallást választhassák a Rosszal szemben. De ez átvezet bennünket egy még izgalmasabb és tágabb kérdéshez: a világ ciklikus átalakulásának problémaköréhez.

 

Boldog napot!

TÁRSOLDALUNK: www.napvallas.hu
signature

No Comments Yet.

What do you think?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..